Az EU szigorúbb szabályokat készít elő a csomagolásokra 2026 előtt.

A Európai Bizottság iránymutatásokat tett közzé a 2025/40 (EU) rendelet végrehajtásának elősegítésére, amely a csomagolásokról és a csomagolási hulladékról szól, egy olyan időszakban, amikor az EU intézményei és a gazdasági szereplők készülnek az új szabályok 2026. augusztus 12-i általános alkalmazására. A Bizottság azt mondja, hogy a dokumentum célja a szabályok egységes alkalmazásának megkönnyítése az egész Unióban, valamint a tagállamok és a gazdasági szereplők számára a megfelelés egyszerűsítése.

Röviden

1. A csomagolásokról és a csomagolási hulladékról szóló rendelet 2025. február 11-én lépett hatályba, és általában 2026. augusztus 12-től alkalmazandó.

2. A Bizottság iránymutatásokat és egy gyakran ismételt kérdéseket tartalmazó dokumentumot is közzétett, hogy válaszoljon a tagállamok és az ipar által felvetett gyakorlati problémákra.

3. 2023-ban minden európai átlagosan 178 kg csomagolási hulladékot termelt, és a Bizottság figyelmeztet, hogy beavatkozás nélkül a mennyiség 19%-kal nőhet 2030-ra a 2018-as szinthez képest, míg a műanyag hulladék akár 46%-kal is növekedhet.

4. Az új tisztázások többek között a csomagolás definícióját, az egyszer használatos csomagolásokra vonatkozó korlátozásokat, a PFAS-t az élelmiszerrel érintkező csomagolásokban, az újrahasználati célokat, a gyártók kiterjesztett felelősségét és a betéti rendszereket érintik.

5. A Bizottság rámutat, hogy több végrehajtási és delegált aktus még előkészítés alatt áll, beleértve a szelektív címkézésre, a visszanyert tartalomra és a újrahasznosíthatósági kritériumokra vonatkozóakat.

Az Európai Bizottság új szakaszba lépett az európai csomagolási reform végrehajtásában az iránymutatás és a gyakran ismételt kérdések dokumentumának közzétételével a 2025/40 (EU) rendelet kapcsán, amely a csomagolásokról és a csomagolási hulladékról szól. A Bizottsághoz eljuttatott közleményében az európai végrehajtó hatóság rámutat, hogy az új rendelet számos kérdést vetett fel az újdonsága és összetettsége miatt, és az útmutató célja az, hogy tisztázza azokat a pontokat, ahol nyilvánvaló jogi értelmezési mozgástér áll fenn. A többi kérdésre a Környezetvédelmi Főigazgatóság rendszeresen frissíteni kívánja a GYIK dokumentumot.

A Bizottság szerint a rendelet harmonizálja a csomagolásokra és csomagolási hulladékokra vonatkozó szabályozási keretet az EU szintjén, célja a belső piac megfelelő működésének támogatása és a csomagolásokkal kapcsolatos környezeti és egészségügyi hatások csökkentése. A GYIK dokumentum pontosítja, hogy a szabályok minden, az EU piacára bevezetett csomagolásra vonatkoznak, függetlenül attól, hogy üresek vagy tele vannak, és függetlenül a anyagtól, valamint attól, hogy az Unióban gyártották vagy harmadik országokból importálták őket.

A Bizottság által közzétett anyagok több érzékeny alkalmazási pontot tisztáznak. A román nyelvű közleményben példaként említést nyernek a tisztázások, amelyek arra vonatkoznak, hogy mikor tekinthető egy vállalat gyártónak, mely termékek minősülnek csomagolásnak a rendelet értelmében, hogyan alkalmazandók az egyszer használatos csomagolásokra vonatkozó korlátozások, hogyan értelmezendők a PFAS-ra vonatkozó korlátozások az élelmiszerekkel érintkező csomagolásokban, valamint hogyan kell értelmezni az újrahasználati célokat. Ugyanaz az anyag iránymutatásokat is tartalmaz a gyártók kiterjesztett felelősségéről és a betéti rendszerek létrehozásának kötelezettségéről.

A GYIK dokumentum azt mutatja, hogy a rendelet szigorúbb és egységesebb keretet vezet be a gazdasági szereplők és a tagállamok számára. Főbb rendelkezései között szerepel a csomagolási hulladékok keletkezésének 5%-os csökkentése 2030-ig, 10%-os csökkentés 2035-ig és 15%-os csökkentés 2040-ig a 2018-as szinthez képest. Ugyanaz a dokumentum említi, hogy minden csomagolásnak gazdaságilag életképes módon újrahasználhatónak kell lennie 2030-ig, újrahasználati célokat kell kitűzni bizonyos csomagolási kategóriákra, mint például szállítás, elektronikus kereskedelem és italok, valamint tilalmakat bevezetni bizonyos egyszer használatos formátumokra 2030. január 1-jétől, és kötelező betéti rendszereket bevezetni italos dobozok és műanyag palackok esetében.

A dokumentum fejezetei széles spektrumú témákat ölelnek fel, a definícióktól és érdekes anyagoktól kezdve az újrahasználhatóságon, a műanyag csomagolások újrahasznosított tartalmán, a komposztálhatóságon, a csomagolások minimalizálásán, a címkézésen, a környezeti állításokon, a gyártók kötelezettségein, a csomagolásokban lévő üres térrel, a bizonyos formátumokra vonatkozó tilalmakkal, az újrahasználattal, a műanyag zacskókkal, a gyártók kiterjesztett felelősségével, a szelektív gyűjtéssel és a betéti rendszerekkel. A dokumentum struktúrája azt jelzi, hogy a PPWR alkalmazása gyakorlatilag részletes technikai értelmezésektől függ, nem csupán a rendelet alap szövegétől.

A gyakorlati alkalmazási területen a Bizottság pontosítja, hogy 2026. augusztus 12-től kezdődik a rendelet általános alkalmazása, azonban egyes fontos kötelezettségek később lépnek életbe, beleértve az újrahasznosíthatóságra, a visszanyert tartalomra, bizonyos tilalmakra és az újrahasználati célokra vonatkozó követelményeket, amelyek 2030-ig lépnek életbe. A GYIK dokumentum azt is jelzi, hogy a PFAS-ra vonatkozó tilalom az élelmiszerekkel érintkező csomagolásokban 2026. augusztus 12-től lép életbe, és a követelmény, hogy minden csomagolásnak újrahasznosíthatónak kell lennie, valamint az újrahasznosított tartalomra vonatkozó célok a következő delegált és végrehajtási aktusokhoz kapcsolódnak, amelyek részletezik a módszertant.

A Bizottság hangsúlyozza a dosszié gazdasági dimenzióját is. A Romániában közzétett Bizottsági közleményben az áll, hogy a csomagolóipar jelentős adminisztratív terhekkel küzd a tagállamok közötti eltérő nemzeti szabályok miatt, és az új normák egységes alkalmazása erősítené a csomagolási piacot közös szabályok révén. Ugyanez a szöveg a reformot a fenntarthatósággal és a versenyképességgel is összekapcsolja.

Eljárási szempontból a Bizottság belső közleménye azt mutatja, hogy a tagállamokat konzultálták egyes aspektusok értelmezéséről a hulladékokkal foglalkozó technikai bizottság üléseken és a permanens képviselők helyettesei szintjén. A kapott megjegyzéseket figyelembe vették és beépítették a végső tervezetbe. A jóváhagyás előtt a tervezet interszolgálati konzultáción is átesett a Bizottságon belül, negatív vélemények nélkül.

A Bizottság továbbá pontosítja, hogy az iránymutatás formálisan csak akkor kerül elfogadásra, amikor az összes uniós hivatalos nyelven elérhetővé válik. Csak ekkor válnak alkalmazhatóvá a frissített iránymutatások. Párhuzamosan az európai végrehajtó hatóság kijelenti, hogy továbbra is figyelemmel kíséri és elősegíti a rendelet végrehajtását, miközben más delegált és végrehajtási aktusokat készít a gyártók kiterjesztett felelősségére vonatkozó harmonizált nyilvántartási és jelentési formátumokról, a fogyasztók által a hulladékok szelektív gyűjtésére vonatkozó címkézésről, a műanyag csomagolások újrahasznosított tartalmáról és az újrahasznosíthatóság kritériumairól.

A 2025/40 (EU) rendelet felváltotta a régi 94/62/EC irányelvet, és harmonizált keretet állapít meg minden, az EU piacára bevezetett csomagolásra és minden, az Unióban keletkező csomagolási hulladékra. A GYIK dokumentum szerint a középpontban a környezeti és egészségügyi hatások csökkentése áll a csomagolások teljes életciklusa során, párhuzamosan a belső piac fragmentálódásának elkerülésével.

A Bizottság a reformot a csomagolási hulladékok mennyiségének egyre növekvő nyomásával is összekapcsolja. A 2026. március 30-án közzétett hírben szereplő adatok azt mutatják, hogy 2023-ban minden európai átlagosan 178 kg csomagolási hulladékot termelt, és hogy beavatkozás nélkül ezek a mennyiségek 2030-ig tovább növekedhetnek. E kontextusban a most közzétett iránymutatások részei az EU intézményeinek erőfeszítéseinek, hogy egy összetett jogszabályi szöveget egységesen alkalmazható keretté alakítsanak az adminisztráció és a piac számára.