A támogatás az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz továbbra is erős a Nyugat-Balkánon, de Szerbia és Törökország megmutatja az európai befolyás határait.

A WeBalkans 2026 éves felmérés azt mutatja, hogy az Európai Uniót a Nyugat-Balkán legnagyobb részén pozitívan látják, de a képe országonként erősen eltér. Albániában a legmagasabb a csatlakozási támogatás, a lakosság 92%-a támogatja az EU-ba való belépést, míg Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Bosznia-Hercegovina többsége pro-európai. Szerbia a legnehezebb eset, mindössze 31%-os támogatással a csatlakozásra, míg Törökország hűvösebb viszonyt mutat, ahol a gazdaság, a vízumok és a munkahelyek fontosabbak, mint a politikai lelkesedés.

Az Európai Unió továbbra is a Nyugat-Balkán legnagyobb részén domináló referencia, de a WeBalkans 2026 felmérés egy sokkal árnyaltabb régiót mutat, mint a homogén pro-európai tér egyszerű képe. Albánia, Koszovó és Montenegró a csatlakozást reális és előnyös útként látja, Észak-Macedónia és Bosznia-Hercegovina pro-európai többséget tart fenn, míg Szerbia és Törökország azt mutatja, hogy mennyire törékeny az EU befolyása, amikor a gazdaság, az identitás, a geopolitika és a politikai bizalmatlanság átfedik egymást.

Röviden

Albánia a legnagyobb támogatást élvezi az EU-hoz való csatlakozásért: a lakosság 92%-a támogatja az ország EU-ba való belépését, és 94% úgy véli, hogy a csatlakozás több előnnyel járna, mint hátránnyal.

Koszovó 83%-os támogatással bír a csatlakozásra, és a lakosság 85%-a úgy véli, hogy az EU-hoz való tartozás több előnnyel járna, mint hátránnyal.

Montenegró a 67%-os pozitív EU-képet a leggyorsabb csatlakozási várakozással kombinálja: 62% úgy véli, hogy az ország a következő öt évben taggá válik.

Szerbia a regionális kivétel: csupán 31% támogatja a csatlakozást, 40% úgy véli, hogy az ország soha nem válik az EU tagjává, és a bizalom Oroszország és Kína iránt magasabb, mint az EU iránt.

Törökországban csupán 46% támogatja a csatlakozást, és a lakosság prioritásai elsősorban gazdaságiak: fejlesztés, munkahelyek, kereskedelem és vízumkönnyítés.

A Nyugat-Balkán lakói számára az Európai Unió nem csupán egy intézményi projekt. A WeBalkans felmérésekben az EU a jobb gazdaság, a korrupció elleni küzdelem, a szabad mozgás, a munkahelyek, az oktatás, a biztonság és a jobb jövő ígéretének tűnik a gyermekek számára. Ezért fontosak az adatok: nemcsak azt mutatják, hogy az emberek "támogatják Európát", hanem azt is, hogy mit várnak konkrétan az EU-hoz való közeledéstől.

Albánia a felmérés legpro-európai esete. A lakosság 82%-a pozitívan vélekedik az Európai Unióról, 92%-uk bízik az EU-ban, és 92%-uk támogatja az ország csatlakozását. A válaszadók 94%-ának véleménye szerint az EU-hoz való tartozás több előnnyel járna, mint hátránnyal.

Az albánok elvárásai nagyon konkrétak. A legfontosabb tényezők, amelyek a lakosságot az EU irányába kedvezőbbé tennék, a korrupció csökkentésének támogatása, amelyet 55% említ, a gazdasági fejlődés támogatása, 53%, és a helyi infrastruktúra, mezőgazdaság, egészségügy, környezet vagy kultúra projektek finanszírozása, 42%. Az észlelt akadályok is világosak: a széles körben elterjedt korrupció, 63%, a szervezett bűnözés, 40%, és a politikai akarat hiánya Albániában, 37%.

Koszovónak erősen pro-európai orientációja van, de más profilú. A lakosság 64%-a pozitívan vélekedik az EU-ról, 83%-uk bízik az Unióban, és 83%-uk támogatja a csatlakozást. 85% úgy véli, hogy a csatlakozás több előnnyel járna, mint hátránnyal.

Koszovóban a csatlakozás legfőbb észlelt előnye nem csupán a megélhetési szint, hanem az ország nemzetközi megítélése. 49% a Koszovónak a világban jobb képet jelez, 43% a békét és biztonságot Koszovónak és a régiónak, míg 42% a gyermekek számára jobb jövőt. A legfőbb aggodalom a fiatalok elvándorlása, amelyet 39% említ, jelezve, hogy az európai lelkesedés együtt él a félelemmel, hogy az integráció felgyorsíthatja a migrációt.

Montenegró az egyik legoptimistább észlelést mutatja az európai idővonalról. A lakosság 67%-a pozitívan vélekedik az EU-ról, 73%-uk bízik az Unióban, és 68%-uk támogatja a csatlakozást. 77% úgy véli, hogy az EU-hoz való tartozás több előnnyel járna, mint hátránnyal.

A legmeggyőzőbb adatok azonban a csatlakozási várakozásokból származnak. A montenegrói válaszadók 62%-a úgy véli, hogy az ország az EU tagjává válik a következő öt évben. Ez a legmagasabb azonnali optimizmus a vizsgált adathalmazon. Ugyanakkor a lakosság nagyobb európai részvételt kér a gazdaságban és kereskedelemben, 64%, az oktatásban és élethosszig tartó tanulásban, 27%, valamint a mezőgazdaságban és a vidéki fejlődésben, 26%.

Észak-Macedónia továbbra is pro-európai, de a felmérés a politikai blokkok körüli felhalmozott frusztrációt is mutatja. A lakosság 61%-a pozitívan vélekedik az EU-ról, 80%-uk bízik az Unióban, és 67%-uk szavazna az EU-hoz való csatlakozásra, ha népszavazást tartanának. 75% úgy véli, hogy a csatlakozás több előnnyel járna, mint hátránnyal.

A legfőbb észlelt akadály Észak-Macedóniában közvetlenül a tagállamokkal való kapcsolathoz kapcsolódik. 38% az egyes tagállamokkal való nézeteltéréseket jelöli meg a csatlakozás fő akadályaként, megelőzve a széles körben elterjedt korrupciót, 37%-ot, és az ország képességét, hogy elérje a megkövetelt standardokat, 30%-ot. A lakosság számára az EU továbbra is vonzó, de a csatlakozási folyamatot a bilaterális politikai viták, nem csupán a belső reformok, függvényének érzékelik.

Bosznia-Hercegovina pro-európai többséggel bír, de az egyik legnagyobb belső blokkolási észleléssel is. A lakosság 53%-a pozitívan vélekedik az EU-ról, 72%-uk bízik az Unióban, 64%-uk támogatja a csatlakozást, és 73% úgy véli, hogy az EU-hoz való tartozás több előnnyel járna, mint hátránnyal.

Bosznia-Hercegovinában a politikai belső diagnózis dominál. 54% a politikai akarat hiányát jelöli meg a csatlakozás fő akadályaként, egyenlő arányban a széles körben elterjedt korrupcióval, szintén 54%. A szervezett bűnözést 35% említi. A lakosság számára a probléma nem az európai perspektíva hiánya, hanem a saját politikai rendszerük képessége, hogy azt valósággá alakítsa.

Szerbia a regionális képben a legnagyobb törés. Csak 28% a lakosságnak pozitívan vélekedik az EU-ról, 40% hajlik arra, hogy bízzon az Unióban, és a csatlakozás támogatottsága 31%. 41% úgy véli, hogy az EU-hoz való tartozás több előnnyel járna, mint hátránnyal, ami messze elmarad az Albániában, Koszovóban, Montenegróban, Észak-Macedóniában vagy Bosznia-Hercegovinában regisztrált szinttől.

A felmérés egy keményebb geopolitikai versenyt is mutat Szerbiában. A bizalom Oroszországban, 58%, és Kínában, 56%, magasabb, mint az EU iránti bizalom, 40%. A "magas vagy nagyon magas" pénzügyi támogatás észlelésében Kína az első helyen áll 39%-kal, míg az EU és Oroszország egyaránt 26%-on áll. Ez kontrasztban áll a régió más országaival, ahol az EU-t sokkal világosabban központi szereplőként érzékelik.

Szerbiában az EU-tól való legfőbb elvárás továbbra is a gazdaság. 49% azt mondja, hogy a gazdasági fejlődés támogatása kedvezőbbé tenné a lakosságot az Unió irányába, míg 41% a korrupció csökkentését említi. De a csatlakozással kapcsolatos aggodalmak eltérnek a pro-európai államokban tapasztaltaktól: 43% attól tart, hogy az ország természeti erőforrásait kihasználják, 35% a fiatalok elvándorlásától, míg 33% úgy véli, hogy a csatlakozás befolyásolná az Oroszországgal való együttműködést.

Törökország megerősíti, hogy a Nyugat-Balkánhoz képest eltérő kapcsolatot ápol. A lakosság 42%-a pozitívan vélekedik az EU-ról, 49%-uk bízik az Unióban, és 46%-uk támogatja a csatlakozást. 60% úgy véli, hogy az EU-hoz való tartozás több előnnyel járna, mint hátránnyal, ami azt mutatja, hogy az európai perspektíva nem tűnt el, de nem mobilizálja a közvéleményt a Nyugat-Balkán szintjein.

Törökországban az EU-t elsősorban a gazdaság és a mobilitás szempontjából látják. A lakosság 63%-a azt mondja, hogy a gazdasági fejlődés támogatása növelné a pozitív észlelést az Unió irányába, 45% a vízumkönnyítést vagy a vízum nélküli belépést említi, míg 39% az oktatási programok, kulturális és szakmai csereprogramok finanszírozását. A csatlakozás legfőbb észlelt előnyei közé tartozik a több munkalehetőség, 45%, a nyitott határok és a vízum nélküli utazás lehetősége, 44%, valamint a szabad kereskedelem, 42%.

A felmérés azt is megmutatja, mennyire eltérően érzékelik az európai pénzügyi támogatást. Albániában a lakosság 96%-a tud a pénzügyi támogatásról, 89%-uk magas vagy mérsékelt szintűnek értékeli, és 61%-uk úgy véli, hogy az EU a legnagyobb pénzügyi támogató. Koszovóban 97% tud a támogatásról, de csak 21% véli, hogy az Unió a legnagyobb pénzügyi támogató, míg az Egyesült Államokat erősebben érzékelik támogató szereplőként.

Montenegróban 64% úgy véli, hogy az EU a legnagyobb pénzügyi támogató, ami a legmagasabb szint az elemzett adathalmazon. Észak-Macedóniában ez az arány 41%, Bosznia-Hercegovinában pedig 43%. Szerbia továbbra is szkeptikus, 27% látja az EU-t mint fő pénzügyi támogató, és csupán 30% tartja hatékonyan a pénzügyi támogatást. Törökországban csupán 28% véli, hogy az EU a legnagyobb pénzügyi támogató, és a támogatásról tudó 37% tartja azt hatékonynak.

A regionális kép így három zónára oszlik. Az első a erős támogatás zónája, ahol Albánia, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Bosznia-Hercegovina az EU-hoz való csatlakozást hasznos ígéretként látja a gazdaság, a jogállamiság és a fiatalok jövője szempontjából. A második Szerbia, ahol az EU Oroszországgal és Kínával versenyez egy sokkal szkeptikusabb közszférában. A harmadik Törökország, ahol a kapcsolat az EU-val továbbra is fontos, de pragmatikus előnyök, munkahelyek, kereskedelem, vízumok és megélhetési szint szűrőjén keresztül nézik.

A felmérések a WeBalkans Éves Felmérés 2026 részei, amelyet 2026 tavaszán végeztek. Albániában, Koszovóban, Szerbiában, Észak-Macedóniában, Montenegróban és Bosznia-Hercegovinában a kutatások a 15 év feletti általános lakosságot célozták meg, személyes interjúk révén, körülbelül 1.000 válaszadóval minden országban vagy entitásban. Törökországban a minta 2.475 válaszadóból állt.

Az adatok azt mutatják, hogy a bővítés továbbra is valós közpublicitással rendelkező projekt a Nyugat-Balkán legnagyobb részén, de azt is, hogy az európai ígéret nem áll meg önmagában. Szinte minden esetben a lakosság látható eredményeket kér a gazdaságban, a korrupció elleni küzdelemben, a közszolgáltatásokban, az oktatásban, az egészségügyben és a mobilitásban. Az EU számára a verseny nem csupán diplomáciai, hanem társadalmi is: az európai befolyás a megélhetési szinten, az intézményekbe vetett bizalomban és a képességben mérhető, hogy a közelítés az Unióhoz konkrét változásokat hoz.

https://2eu.brussels/ro/stiri/sprijinul-pentru-aderarea-la-uniunea-europeana-ramane-puternic-in-balcanii-de-vest-dar-serbia-si-turkiye-arata-limitele-influentei-europene