Románia továbbra is az EU legjobban érintett országai közé tartozik a levegőszennyezés miatt. Több mint 14.000 haláleset tulajdonítható a finom részecskéknek 2023-ban.
Brüsszel, 2025. december 1. – A levegőszennyezés továbbra is a legfőbb környezeti kockázat az európaiak egészségére, 2023-ban több mint 180.000 halálesetet tulajdonítanak a finom részecskéknek, mutatják az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legfrissebb becslései. Az új adatok azt jelzik, hogy ezek a halálesetek elkerülhetők lettek volna, ha a szennyezés szintjeit a WHO által ajánlott értékekre csökkentették volna.
Röviden: Romániában a levegőszennyezés továbbra is komoly probléma, 2023-ban több mint 14.000 halálesetet tulajdonítanak a finom részecskéknek.
Bár a helyzet 2005 óta javult, a magas szennyezési szintek továbbra is hatással vannak az emberek egészségére, különösen a városokban.
A szennyezés WHO által ajánlott szintre csökkentése évente ezer életeket mentene meg.
Bár a levegő minősége Európában az utolsó két évtizedben folyamatosan javult, a különbségek továbbra is jelentősek a régiók között. A finom részecskék koncentrációjának csökkentése 57%-os csökkenést eredményezett az egészségügyi hatásokban 2005 és 2023 között, de Kelet- és Délkelet-Európa továbbra is a legérintettebb területek, a magas szennyezési szintek és a hosszan tartó kitettség miatt. A jelentés figyelmeztet, hogy a városi európai lakosság közel 95%-a olyan levegőt lélegzik, amely a WHO határértékei felett szennyezett, ami magyarázza a magas betegség- és halálozási arányt.
A szennyezés hatása nemcsak a halálozásban, hanem az életminőség romlásában is megnyilvánul. Milliók élnek olyan betegségekkel, amelyek súlyosbodnak a szennyező anyagoknak való kitettség miatt, mint például asztma, szívbetegségek vagy tüdőrák, és az új bizonyítékok arra utalnak, hogy a szennyezés hozzájárulhat a demencia kialakulásához is. Ezek a fejlemények hangsúlyozzák a probléma széleskörű jellegét és a közegészségügyi rendszerekre nehezedő nyomást.
Az EU új levegőminőségi jogszabálya, amely tavaly lépett hatályba, közelebb hozza az európai normákat a WHO ajánlásaihoz, és célja a kockázatok csökkentésének felgyorsítása a következő években. Az ügynökség azonban figyelmeztet, hogy a fejlődés a jogszabályok hatékony végrehajtásától és a tagállamok képességétől függ az emissziók csökkentésében a közlekedés, ipar, lakóépületek fűtése és mezőgazdaság terén. Párhuzamosan az EEA jelentése részletes adatlapokat is közzétesz minden állam számára, amelyek megerősítik a nemzeti különbségek mértékét: egyes országokban 2023-ban csak néhány tucat halálesetet regisztráltak a levegőszennyezés miatt, míg mások tízezreket jelentettek.
Olyan államok számára, mint Románia, Bulgária vagy Lengyelország, a finom részecskék magas szintje továbbra is jelentős hatással van a közegészségügyre, a 2005-ös aránycsökkentések ellenére. Ezek a strukturális különbségek azt mutatják, hogy az általános európai javulások nem egyenlően tükröződnek minden országban, és hogy a nemzeti politikák továbbra is döntőek a lakosság kitettségének csökkentésében.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség hangsúlyozza, hogy a levegőszennyezés továbbra is a legnagyobb környezeti kockázat az egészségre Európában, felülmúlva a zajt, a vegyi anyagoknak való kitettséget és a hőhullámok hatásait. A fejlődés ellenére több mint 180.000 haláleset lett volna megelőzhető, ha a tagállamok elérték volna a WHO által ajánlott szinteket, ami jelentős potenciált jelez a közegészségügy javításában.
Az elemzés egy kulcsfontosságú pillanatban kerül publikálásra, amikor a döntéshozók, tudósok és a civil társadalom képviselői összegyűlnek a Bonnban megrendezett Európai Tiszta Levegő Fórumon. A megbeszélések a városi szennyezés csökkentésére, a zöld infrastruktúra szerepére és az energiatranszformációra összpontosítanak, kiemelve azokat az intézkedéseket, amelyek gyors eredményeket hozhatnak a következő években.
