Brüsszel, 2025. december 2. A Fejlesztési Bizottság (DEVE) kedden elfogadott egy jelentéstervezetet, amely alapvető felülvizsgálatot kér az EU humanitárius válságokra adott válaszáról, egy olyan globális kontextusban, amelyet a „több válság” határoz meg. A dokumentumot 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 3 tartózkodással fogadták el, és világosan megrajzol egy piros vonalat: a civilek éheztetése és a segélyek blokkolása háborús bűncselekmények, és európai szankciókkal kell büntetni őket.
Röviden Az EU-nak szankcionálnia kell azokat a szereplőket, akik blokkolják a humanitárius hozzáférést; a segély megtagadása kollektív büntetésnek számít.
Határozott elítélés a 508 humanitárius dolgozó meggyilkolása és a kórházak elleni támadások miatt; az éhséget nem szabad fegyverként használni.
Imperatív kérés a humanitárius alapok növelésére és a nők specifikus védelmére a konfliktusövezetekben (Szudán, DRC).
A DEVE jelentés, amelyet Leire Pajín (S&D, Spanyolország) készített, aggasztó növekedést jelez a Nemzetközi Humanitárius Jogi (DIU) megsértésében.
Az európai parlamenti képviselők „felháborodottak” a Gázai övezet fekete mérlegén, ahol 508 humanitárius dolgozót öltek meg, és a konvojok és kórházak folyamatosan célponttá válnak. A szöveg kifejezetten kijelenti, hogy „a humanitárius segélyhez való hozzáférés megtagadása, amely életeket ment, kollektív büntetés, és háborús bűncselekménynek számít”. Ez a megfogalmazás az európai jogalkotó hangvételének megszigorítását jelzi, amely gyors, biztonságos és korlátozás nélküli hozzáférést követel a Gázai övezet egész területén, és arra ösztönzi az EU-t, hogy fontolja meg a konkrét szankciókat azokra a szervezetekre, amelyek szándékosan akadályozzák a segítséget.
Elfeledett válságok és szexuális erőszak mint fegyver. Az elemzés kontextusa rámutat, hogy az EU figyelme nem korlátozódhat a Közel-Keletre. A jelentés reflektorfénybe állítja a Szudánban és a Demokratikus Köztársaság Kongóban (DRC) példa nélküli humanitárius válságokat.
Az európai parlamenti képviselők arra kérik a tagállamokat, hogy irányítsanak specifikus forrásokat a konfliktushoz kapcsolódó szexuális erőszak túlélőinek, amely jelenség endemikus ezekben a régiókban. Továbbá paradigmaváltást kérnek a nőkkel és lányokkal kapcsolatban: őket nem csupán áldozatokként kell látni, hanem mint „változás ügynökeit” és közösségi vezetőket, akik formálhatják a posztkonfliktusos területek sorsát.
A jelentéstevő, Leire Pajín hangsúlyozza, hogy egy olyan világban, ahol több mint 300 millió embernek sürgősen szüksége van segítségre, az EU-nak vezető szerepet kell vállalnia nemcsak a támogatásban, hanem a humanitárius diplomáciában is. Az EU hosszú távú költségvetési tárgyalásainak (2028-2035) perspektívájában a jelentés jelentős forrásnövelést kér, amelynek kiszámíthatónak és fenntarthatónak kell lennie. Az Európai Bizottságot arra ösztönzik, hogy nyilvánosságra hozza a 2026-ra ígért humanitárius stratégiát, a „humanitárius-fejlesztési-békefolyamat” hangsúlyozásával. A jelentést a 2026 januári plenáris ülésen fogják véglegesen megszavazni.