Az EPPO 7 millió eurós csalás lehetőségét vizsgálja 29 IT projektben Romániában

A Európai Ügyészség, EPPO, nyomoz egy lehetséges csalás ügyében a közbeszerzések terén, amely 29, uniós forrásokból finanszírozott IT projektet érint Romániában, összesen 7 millió euró értékben. Az ügyészek gyanítják, hogy egy hálózat manipulálta a IT tanácsadói szolgáltatásokra vonatkozó eljárásokat, hogy a szerződések előnyben részesítsenek előre kiválasztott felhőinfrastruktúra-szolgáltatókat, a kedvezményezettek főként önkormányzatok és megyei tanácsok.

Röviden az EPPO 19 házkutatást koordinált magánszemélyek és cégek irodáiban a 29 uniós forrásból finanszírozott IT projekt ügyében folytatott nyomozás keretében. A projektek finanszírozást kaptak a Helyreállítási és Ellenállóképességi Mechanizmuson keresztül, valamint az Adminisztratív Kapacitás Operatív Program keretében – a Duna-delta Integrált Területi Beruházás. Az ügyészek gyanítják, hogy az IT tanácsadói szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzési eljárásokat manipulálták, hogy előnyben részesítsenek bizonyos felhőinfrastruktúra-szolgáltatókat a verseny előtt. A tanácsadó cégek által több projekthez készített dokumentumok, az nyomozók szerint, széleskörű hasonlóságokat mutatnak tartalmukban, struktúrájukban és szerzőjükben, ami a rendszeres anyagújrahasználás gyanúját veti fel. A szolgáltatókat azzal is gyanúsítják, hogy hamis, pontatlan vagy hiányos dokumentumokat nyújtottak be az eljárások során. A nyomozás folyamatban van, és a célpontok élvezik az ártatlanság vélelmét.

Az EPPO Bukarestből 19 házkutatást koordinált magánszemélyek és cégek irodáiban egy nyomozás keretében, amely azt vizsgálja, hogyan osztották ki az IT tanácsadói és technológiai megoldások szállítására vonatkozó szerződéseket 29 uniós forrásból finanszírozott projekt esetében. Az érintett projektek összértéke körülbelül 7 millió euró.

A finanszírozás két uniós forrásból származik. Néhány projektet a Helyreállítási és Ellenállóképességi Mechanizmus támogat, amely a nemzeti helyreállítási tervekben szereplő reformokat és beruházásokat finanszírozza, míg másokat az Adminisztratív Kapacitás Operatív Program keretében, a Duna-delta Integrált Területi Beruházás keretében.

A vizsgált közbeszerzések IT tanácsadói szolgáltatásokra, szoftverre és informatikai infrastruktúrára vonatkoznak. A projektek kedvezményezettjei főként helyi közigazgatási hatóságok, beleértve az önkormányzatokat és a megyei tanácsokat, akik az uniós finanszírozást digitális megoldások fejlesztésére vagy modernizálására kívánták felhasználni.

Az EPPO szerint lényeges bizonyítékok vannak arra, hogy egy hálózat beavatkozott az IT tanácsadói szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzési eljárásokba, hogy azok előre kiválasztott felhőinfrastruktúra-szolgáltatók kiválasztásához vezessenek. A gyanú a dokumentáció és az eljárások előkészítésének módjára vonatkozik, nem pedig a digitális közigazgatásba történő beruházások általános hasznosságára vagy létezésére.

A nyomozók által azonosított egyik elem a különböző projektekhez készült dokumentáció hasonlósága. A tanácsadó cégek olyan anyagokat nyújtottak be, amelyek széleskörű hasonlóságokat mutatnak a tartalom, a struktúra és a szerző tekintetében, ami az EPPO szerint arra utal, hogy ugyanazokat az anyagokat rendszeresen újrahasználták több eljárás során.

A dokumentumok hasonlósága jelenleg a nyomozás egyik eleme, és nem jogi következtetés a csalás létezéséről. Az ügyészek megpróbálják megállapítani, hogy a dokumentációt úgy készítették-e el, hogy a műszaki követelmények vagy a közbeszerzési feltételek előnyben részesítsenek bizonyos megoldásokat és szolgáltatókat a tényleges verseny lebonyolítása előtt.

A nyomozás a részt vevő szolgáltatók magatartását is vizsgálja. Az EPPO gyanítja, hogy egyes közbeszerzések során hamis, pontatlan vagy hiányos dokumentumokat nyújtottak be, de a közzétett információk nem pontosítják, hogy mely dokumentumok érintettek, hány a 29 projekt közül azonosították ilyen helyzetben, vagy mely szerződéseket érintették.

A 7 millió eurós összeg a nyomozás alá vont projektek értékét jelenti. Az EPPO nem állítja, hogy az egész összeg kárt okozott az Unió költségvetésében, és a közzétett információk nem jelzik, hogy mely forrásokat szerezték volna meg illegálisan.

A különbség fontos ebben a szakaszban, mivel a nyomozás egy csoport közbeszerzési eljárásaira vonatkozó gyanúkat érint, amelyek összértéke 7 millió euró. A pénzügyi veszteség és a részt vevő személyek felelősségének megállapítása a nyomozás eredményeitől függ.

A házkutatásokat az EPPO romániai struktúrájának és a Román Rendőrség több struktúrájának támogatásával hajtották végre. Részt vettek a Különleges Műveletek Igazgatósága és a különleges műveletek szolgáltatásai Iași és Timișoara városokban, valamint a gazdasági bűnözés nyomozó szolgáltatásai Ilfov, Brașov, Iași, Argeș és Constanța megyékben, az Ilfov Megyei Bűnügyi Nyomozó Szolgálat és a Timișoara Szervezett Bűnözés Elleni Brigád.

A Európai Csalás Elleni Hivatal, OLAF, operatív elemzést nyújtott a nyomozás támogatására. Az OLAF részvétele nem változtatja meg az EPPO által folytatott nyomozás büntető jellegét, mivel a két szerv különböző szerepet játszik az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében.

Az EPPO nyomozásokat és büntetőeljárásokat folytat az EU költségvetését érintő bűncselekmények ügyében a részt vevő államokban, míg az OLAF adminisztratív nyomozásokat végez, és releváns információkat vagy elemzéseket nyújthat a büntetőeljárásokhoz.

A romániai művelet nyomozási fázisban van. Az EPPO nem jelentett vádemeléseket, elítéléseket vagy letartóztatásokat a házkutatásokról közzétett információkban, és nem azonosítja a részt vevő személyeket, cégeket vagy helyi hatóságokat.

Ezért a 29 projektet nyomozás alatt álló projektekként kell kezelni, anélkül, hogy feltételeznénk, hogy minden eljárás vagy minden kedvezményezett illegális cselekményekben érintett. A célpontok ártatlannak tekintendők, amíg egy illetékes román bíróság meg nem állapítja az ellenkezőjét.

A Helyreállítási és Ellenállóképességi Mechanizmus beruházásokat és reformokat finanszíroz a tagállamok nemzeti tervein keresztül, és a közigazgatás digitalizálása az egyik terület, ahol Románia uniós forrásokat használt. Az Adminisztratív Kapacitás Operatív Program szintén finanszírozott projekteket a közintézmények kapacitásának megerősítésére, beleértve a Duna-delta Integrált Területi Beruházás keretében.

A nyomozás, amelyet az EPPO bejelentett, azt vizsgálja, hogyan szervezték meg a közbeszerzéseket 29 ilyen projekt esetében, és a felhőinfrastruktúra-szolgáltatók előnyben részesítésének gyanúját. A rendelkezésre álló információk nem teszik lehetővé a 7 millió eurós kár megállapítását, és azt sem, hogy minden nyomozott projektet csalás érintett volna.

A nyomozást az EPPO bukaresti irodája koordinálja, a román jogérvényesítési struktúrák és az OLAF támogatásával, és az esetleges vádemelések és egyéni felelősségek a nyomozás következő szakaszaiban összegyűjtött bizonyítékoktól fognak függeni.