Politika határok nélkül. Hogyan viszonyulnak a románok az olyan vezetőkhöz, akiket nem szavazhatnak meg.
Mindig nézd híreinket a Google-on
A globalizáció újradefiniálta a politika határait. Ami korábban szigorúan belső kérdésnek tűnt — ki vezeti az országot, milyen értékeket képvisel, milyen szövetségeket ápol —, az a világ másik végén lévő választók számára érdeklődési, szimpátia vagy antipátia tárgyává vált. A határok a belpolitika és a nemzetközi politika között jelentősen elmosódtak, és ez a jelenség Romániát sem kerüli el. A külföldi politikai vezetők iránti szimpátia vagy antipátia (és gyakran az általuk képviselt országok iránt) olyan attitűdöket tükröz, amelyek kevésbé az érdekeken, és inkább azon kulturális-politikai modell alapján alapulnak, amelyet ezek a vezetők kifejeznek.
A legszembetűnőbb paradoxon ebben az időszakban az ultranacionalista és globalista mozgások párhuzamosan létezése, mindkettő ugyanazt a reflexet mutatja: szolidaritás a külföldi vezetőkkel, akik egy felismerhető kulturális és politikai modellt képviselnek, függetlenül attól, hogy ezeknek a vezetőknek a konkrét politikái szolgálják-e vagy ellentmondanak a saját országuk valódi érdekeinek. Nem a számított érdek diktálja a szimpátiát, hanem a határokon átnyúló kvázi-ideológiai hovatartozás.
Ez a dinamika pragmatikus magyarázattal is bír. Egy kölcsönösen függő világban a nagy gazdasági és katonai hatalmak döntései gyakran élesebben érződnek a hétköznapi állampolgárok életében, mint a saját parlamentjük által elfogadott jogszabályok. Washington, Berlin vagy Moszkva külpolitikája közvetlen hatásokat gyakorol — gazdasági, katonai, kulturális — olyan országokra, amelyeknek nem volt beleszólásuk ezeknek a vezetőknek a megválasztásába. Itt egy strukturális képviseleti hiány lép fel, de egy politikai figyelem átcsoportosítása is: a választók figyelemmel kísérik, kommentálják és azonosulnak olyan vezetőkkel, akiket nem tudnak megválasztani.
Ami valóban tükrözi a külföldi vezetők iránti szimpátiákat vagy antipátiákat, az nem a nemzeti érdekek hűvös elemzése, hanem az értékek térképe. Az entuziazmus vagy elutasítás identitásmarkerként működik, jelezve a hovatartozást a pillanat nagy kulturális blokkjaiba — az egyik, amely magában foglalja a társadalmi modernizációt, a globalizációt és a hagyományos értékrendek felülvizsgálatát, illetve az, amely elutasítja ezeket.
Románia sem kivétel ez alól a szabály alól. Az Inscop Research „Barometrul Informat.ro – A románok percepciója a Moldovai Köztársaságról, 2026 május” című felmérése a más országok és külföldi vezetők iránti percepciók szekcióiban pontos képet ad ezekről a törésvonalakról. A kutatás legvilágosabb része az, amely a szavazási szándék alapján bontja le az eredményeket: a körvonalazódó kép a román politikai polarizáció mértékét írja le, és megerősíti, hogy szinte bármilyen külpolitikai téma nem a nemzeti érdekek rácsán, hanem a pillanat kvázi-ideológiáinak szűrőjén keresztül kerül feldolgozásra, amelyek inflexiós pontja a társadalmi modernizációval, gazdasági fejlődéssel és globális integrációval szembeni attitűd.
Politikai vezetők A grafikus adatbemutató elérhető itt: https://www.inscop.ro/wp-content/uploads/2026/05/13.05.2026-Sondaj-INSCOP-Increderea-in-lideri-nationali-si-internationali-1.pdf Nemzetközi személyiségek iránti bizalom
Emanuel Macron vezeti a nemzetközi vezetők iránti bizalom toplistáját, a válaszadók 32,9%-a nyilatkozott úgy, hogy nagyon (9,6%) és eléggé (23,3%) bízik a francia elnökben. A rangsort Maia Sandu követi 28,6%-os bizalmi tőkével (nagyon bízik 11,5% és eléggé bízik 17,1%), Donald Trump 24,8%-os bizalommal (nagyon bízik 10,1% és eléggé bízik 14,7%), Ursula von der Leyen 23,7%-kal (nagyon bízik 4,7% és eléggé bízik 19%) és Friederick Merz 20,9%-kal (nagyon bízik 4,8% és eléggé bízik 16,1%).
Emanuel Macron
A megkérdezettek 9,6%-a említi, hogy nagyon bízik Emanuel Macronban, míg 23,3%-a eléggé bízik, 19,8%-a eléggé kevésbé bízik, és 33,5%-a nagyon kevésbé vagy egyáltalán nem bízik. 2,5% nem tudja vagy nem válaszol.
A legnagyobb bizalommal bírnak a francia elnök iránt: a PNL és USR szavazói, a 30 év alatti fiatalok, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a bukaresti és nagyvárosi lakosok. A PSD és AUR szavazói, a 30 és 59 év közötti személyek, a kisvárosi lakosok és a közszolgáltatási szektor alkalmazottai a legkevésbé bíznak Emanuel Macronban.
Maia Sandu
A válaszadók 11,5%-a állítja, hogy nagyon bízik Maia Sanduban. 17,1% azt mondja, hogy eléggé bízik, 16,5% eléggé kevésbé bízik, míg 37,2% nagyon kevésbé vagy egyáltalán nem bízik. A nem válaszadók aránya 3,9%.
Az Moldovai Köztársaság elnöke iránti bizalom aránya magasabb, mint a lakosság többi része: a PNL és USR szavazói, a 60 év feletti személyek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a bukaresti és nagyvárosi lakosok. A PSD és AUR szavazói, a 30 és 59 év közötti személyek, az alapfokú végzettséggel rendelkezők, a kisvárosi és vidéki lakosok, valamint a közszolgáltatási szektor alkalmazottai a legkevésbé bíznak Maia Sanduban.
Donald Trump
A felmérés résztvevőinek 10,1%-a nagyon bízik Donald Trumpban. 14,7% eléggé bízik, 24,5% eléggé kevésbé bízik, míg 46,4% nagyon kevésbé vagy egyáltalán nem bízik. 1,6% nem tudja vagy nem válaszol.
A legnagyobb bizalommal bírnak az amerikai elnök iránt: a PSD és AUR szavazói, a 30 év alatti fiatalok, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők. A PNL és USR szavazói, a 30 és 44 év közötti személyek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a bukaresti és kisvárosi lakosok a legkevésbé bíznak Donald Trumpban.
Ursula von der Leyen
A válaszadók 4,7%-a mondja, hogy nagyon bízik Ursula von der Leyenben, 19% eléggé bízik, 16,5% eléggé kevésbé bízik, míg 40,8% nagyon kevésbé vagy egyáltalán nem bízik. A nem válaszadók aránya 2%.
A PNL és USR szavazói, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a bukaresti és nagyvárosi lakosok, valamint a közszolgáltatási szektor alkalmazottai a legnagyobb bizalommal bírnak Ursula von der Leyen iránt. A Bizottság elnöke iránti bizalom aránya a lakosság többi részéhez képest magasabb: a PSD és AUR szavazói, a 45 év feletti személyek, az alapfokú végzettséggel rendelkezők.
Friedrich Merz
A felmérés résztvevőinek 4,8%-a nyilatkozik úgy, hogy nagyon bízik Friedrich Merzben. 16,1% eléggé bízik, 10,2% eléggé kevésbé bízik, míg 16,7% nagyon kevésbé vagy egyáltalán nem bízik. 5,3% nem tudja vagy nem válaszol.
A német kancellár iránti bizalom aránya a lakosság többi részéhez képest magasabb: a PNL és USR szavazói, a férfiak, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a bukaresti és nagyvárosi lakosok, a közszolgáltatási szektor alkalmazottai. A PSD és AUR szavazói a legkevésbé bíznak Friedrich Merzben.
Más országok
Románia és más országok közötti kapcsolatok
A Romániával barátságosnak (nagyon barátságos és eléggé barátságos) tartott országok rangsorában első helyen Németország áll 71,8%-kal, második helyen a Moldovai Köztársaság 71,1%-kal, Franciaország 70,8%-kal és az Európai Unió 68,9%-kal. A rangsort folytatja Törökország – 67,3%, az Egyesült Államok – 61,9% és Kína – 52,7%. Az utolsó helyeken Magyarország (51,1%), Ukrajna (48,3%) és Oroszország (19,3%) áll.
Németország
A románok 71,8%-a tartja Németországot barátságos országnak. (A felmérés résztvevőinek 17,9%-a Németországot nagyon barátságosnak, kiváló kapcsolatokkal rendelkező országnak látja, míg 53,9%-a úgy véli, hogy ez egy eléggé barátságos ország, jó kapcsolatokkal. 15,2% úgy véli, hogy ez egy nem túl barátságos ország, feszültségekkel teli kapcsolatokkal, míg 8,6% egyáltalán nem barátságos, nagyon hideg és feszültségekkel teli kapcsolatokkal. A nem válaszadók aránya 4,4%. A románok körében a barátságosnak (nagyon barátságos és eléggé barátságos) tartott Németország aránya magasabb, mint az átlag: a PNL és USR szavazói, a férfiak, a 30 év alatti fiatalok, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők. A PSD és AUR szavazói, a nők, a 60 év feletti személyek és az alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya magasabb, mint a lakosság többi részéé, akik úgy vélik, hogy Németország nem barátságos ország Romániával.
Moldovai Köztársaság
A románok 71,1%-a tartja a Moldovai Köztársaságot barátságos országnak. A válaszadók 26,8%-a úgy véli, hogy a Moldovai Köztársaság barátságos ország, kiváló kapcsolatokkal Romániával. 44,3% úgy véli, hogy ez egy eléggé barátságos ország, jó kapcsolatokkal, 11,5% nem túl barátságos, feszültségekkel teli kapcsolatokkal, míg 12% egyáltalán nem barátságos, nagyon hideg és feszültségekkel teli kapcsolatokkal. A nem válaszadók aránya 5,4%. A Moldovai Köztársaság barátságosnak (nagyon barátságos és eléggé barátságos) tartott aránya magasabb, mint az átlag: a PSD, PNL és USR szavazói, a 30 év alatti fiatalok, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők. Az AUR szavazói, a 45 és 59 év közötti személyek, az alapfokú végzettséggel rendelkezők és a közszolgáltatási szektor alkalmazottai aránya magasabb, mint a lakosság többi részéé, akik úgy vélik, hogy a Moldovai Köztársaság nem barátságos ország Romániával.
Franciaország
A románok 70,8%-a tartja Franciaországot barátságos országnak. A válaszadók 23,3%-a úgy véli, hogy Franciaország nagyon barátságos, kiváló kapcsolatokkal rendelkezik Romániával. 47,5% úgy véli, hogy ez egy eléggé barátságos ország, jó kapcsolatokkal, 12,6% nem túl barátságos, feszültségekkel teli kapcsolatokkal, míg 12% egyáltalán nem barátságos, nagyon hideg és feszültségekkel teli kapcsolatokkal. 4,6% nem tudja vagy nem válaszol. A románok körében a barátságosnak (nagyon barátságos és eléggé barátságos) tartott Franciaország aránya magasabb, mint az átlag: a PNL és USR szavazói, a 30 év alatti fiatalok, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a nagyvárosi lakosok, a magánszektor alkalmazottai. Az AUR szavazói, a 30 és 44 év közötti személyek, az alapfokú végzettséggel rendelkezők és a közszolgáltatási szektor alkalmazottai aránya magasabb, mint a lakosság többi részéé, akik úgy vélik, hogy Franciaország nem barátságos ország Romániával.
Az Európai Unió
A románok 68,9%-a tartja az Európai Uniót barátságosnak. A románok 24,7%-a úgy véli, hogy az Európai Unió nagyon barátságos, kiváló kapcsolatokkal rendelkezik Romániával. 43,9% úgy véli, hogy az EU eléggé barátságos, jó kapcsolatokkal, 14,6% nem túl barátságos, feszültségekkel teli kapcsolatokkal, míg 12,4% egyáltalán nem barátságos, nagyon hideg és feszültségekkel teli kapcsolatokkal. 4,4% nem tudja vagy nem válaszol. A románok körében az EU-val való kapcsolatok jónak tartott aránya magasabb, mint a lakosság többi részéé: a PNL és USR szavazói, a 18 és 44 év közötti személyek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a nagyvárosi lakosok és a bukaresti lakosok, a magánszektor alkalmazottai. Az AUR szavazói, a 60 év feletti személyek, az alapfokú végzettséggel rendelkezők, a kisvárosi lakosok és a közszolgáltatási szektor alkalmazottai aránya magasabb, mint az átlag, akik úgy vélik, hogy az EU-val való kapcsolat feszültségekkel teli.
Törökország
A románok 67,3%-a tartja Törökországot barátságos országnak. A válaszadók 13,3%-a úgy véli, hogy Törökország nagyon barátságos, kiváló kapcsolatokkal rendelkezik. 54,1% úgy véli, hogy Törökország eléggé barátságos, jó kapcsolatokkal, 13,3% nem túl barátságos, feszültségekkel teli kapcsolatokkal, míg 9,8% egyáltalán nem barátságos, nagyon hideg és feszültségekkel teli kapcsolatokkal. A nem válaszadók aránya 9,5%. A románok körében a barátságosnak (nagyon barátságos és eléggé barátságos) tartott Törökország aránya magasabb, mint a lakosság többi részéé: a PSD és USR szavazói, a 30 év alatti fiatalok, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a nagyvárosi lakosok. A PNL és AUR szavazói, a 30 és 44 év közötti személyek és az alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya magasabb, mint az átlag, akik úgy vélik, hogy Törökország nem barátságos ország.
Az Egyesült Államok
A románok 61,9%-a tartja az Egyesült Államokat barátságos országnak. A válaszadók 14,9%-a úgy véli, hogy az Egyesült Államok nagyon barátságos, kiváló kapcsolatokkal rendelkezik Romániával, míg 47% úgy véli, hogy ez egy eléggé barátságos ország, jó kapcsolatokkal. 21,5% úgy véli, hogy az Egyesült Államok nem túl barátságos, feszültségekkel teli kapcsolatokkal, míg 10% egyáltalán nem barátságos, nagyon hideg és feszültségekkel teli kapcsolatokkal. 6,6% nem tudja vagy nem válaszol. A románok körében az Egyesült Államok barátságosnak (nagyon barátságos és eléggé barátságos) tartott aránya magasabb, mint a lakosság többi részéé: a PSD és PNL szavazói, a 60 év feletti személyek. A USR szavazói, a 45 és 59 év közötti személyek, valamint a bukaresti és nagyvárosi lakosok aránya magasabb, mint az átlag, akik úgy vélik, hogy az Egyesült Államok nem túl barátságos vagy egyáltalán nem barátságos ország.
Kína
A románok 52,7%-a tartja Kínát barátságos országnak. A válaszadók 7%-a úgy véli, hogy Kína nagyon barátságos, kiváló kapcsolatokkal rendelkezik Romániával. 45,7% úgy véli, hogy Kína eléggé barátságos, jó kapcsolatokkal, 21,1% nem túl barátságos, feszültségekkel teli kapcsolatokkal, míg 15% egyáltalán nem barátságos, nagyon hideg és feszültségekkel teli kapcsolatokkal. A nem válaszadók aránya 11,1%. A PSD szavazói, a 60 év feletti személyek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők és a kisvárosi lakosok aránya magasabb, mint a lakosság többi részéé, akik úgy vélik, hogy a Xi Jinping által vezetett állam barátságos ország (nagyon barátságos és eléggé barátságos). A románok körében a kínai állam nem barátságos ország aránya magasabb, mint az átlag: a 18 és 44 év közötti személyek, a nagyvárosi lakosok.
Magyarország
A románok 51,1%-a tartja Magyarországot barátságos országnak. A románok 5,5%-a úgy véli, hogy Magyarország barátságos ország, kiváló kapcsolatokkal rendelkezik Romániával, míg 45,6% úgy véli, hogy ez egy eléggé barátságos ország, jó kapcsolatokkal. 27,7% úgy véli, hogy ez egy nem túl barátságos ország, feszültségekkel teli kapcsolatokkal, míg 15% egyáltalán nem barátságos, nagyon hideg és feszültségekkel teli kapcsolatokkal. 6,3% nem tudja vagy nem válaszol. A USR szavazói, a 30 év alatti fiatalok, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők és a közszolgáltatási szektor alkalmazottai aránya magasabb, mint a lakosság többi részéé, akik úgy vélik, hogy Magyarország barátságos ország (nagyon barátságos és eléggé barátságos). A románok körében a Magyarország nem barátságos ország aránya magasabb, mint az átlag: a 45 és 59 év közötti személyek, a bukaresti lakosok.
Ukrajna
A románok 48,3%-a tartja Ukrajnát barátságos országnak. A válaszadók 11,4%-a úgy véli, hogy Ukrajna barátságos ország, kiváló kapcsolatokkal rendelkezik Romániával. 36,9% úgy véli, hogy ez egy eléggé barátságos ország, jó kapcsolatokkal, 22% nem túl barátságos, feszültségekkel teli kapcsolatokkal, míg 24,9% egyáltalán nem barátságos, nagyon hideg és feszültségekkel teli kapcsolatokkal. A nem válaszadók aránya 4,8%. A románok körében Ukrajna barátságosnak (nagyon barátságos és eléggé barátságos) tartott aránya magasabb, mint az átlag: a PNL és USR szavazói, a 30 év alatti fiatalok, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a bukaresti lakosok. Az AUR szavazói, a 45 és 59 év közötti személyek, az alapfokú és középfokú végzettséggel rendelkezők, valamint a közszolgáltatási szektor alkalmazottai aránya magasabb, mint a lakosság többi részéé, akik úgy vélik, hogy Ukrajna nem barátságos ország Romániával.
Oroszország
A románok 19,3%-a tartja Oroszországot barátságos országnak. A válaszadók 3,9%-a úgy véli, hogy a kapcsolatok Oroszországgal kiválóak, nagyon barátságos ország. 15,3% úgy véli, hogy Oroszország eléggé barátságos, jó kapcsolatokkal, 29,9% nem túl barátságos, feszültségekkel teli kapcsolatokkal, míg 45,6% egyáltalán nem barátságos, nagyon hideg és feszültségekkel teli kapcsolatokkal. A nem válaszadók aránya 5,3%. A románok körében Oroszország barátságosnak (nagyon barátságos és eléggé barátságos) tartott aránya magasabb, mint az átlag: az AUR szavazói, a 30 év alatti fiatalok, a vidéki lakosok. A PNL és USR szavazói, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a bukaresti és nagyvárosi lakosok aránya magasabb, mint az átlag, akik úgy vélik, hogy Oroszország nem barátságos ország Romániával.
Legfrissebb hírek
22:57
22:30
21:45
21:16
20:36
További hírek megtekintése
