Fekete-tenger: az együttműködés az energiával kezdődik

Egy egyszerű gondolatból indulok ki, amelyet különböző szakmai konferenciákon már többször is megismételtem: a Fekete-tengeren az energia már nem csupán árucikk. Geopolitikai és geogazdasági fegyver, ugyanakkor a regionális együttműködés legerősebb összekötő ereje is.

A Fekete-tenger alapvető szerepet tölt be a térség közlekedési és energetikai összeköttetésében. Az ukrajnai háború földrajzi helyzetünk, közlekedési infrastruktúránk, valamint az Európa energiaforrásainak diverzifikációjához való hozzájárulásunk révén növelte Románia jelentőségét. Az elmúlt években a Fekete-tenger energetikai dimenziója egyre fontosabbá vált. A régióban már meglévő termelés, fejlesztés alatt álló projektek és új feltárási tevékenységek egyaránt jelen vannak. Ez a fejlődés olyan időszakban zajlik, amikor Európa a lehető legdiverzifikáltabb portfóliót keresi: hazai termelést, regionális forrásokat, összeköttetéseket és több irányból érkező importot.

Legyünk realisták: egyetlen régió és egyetlen erőforrás sem képes önmagában megoldani Európa energiabiztonságát. A Fekete-tenger értéke a diverzifikációban és a rendelkezésre álló lehetőségek számának növelésében rejlik. Románia pedig egyáltalán nem a nulláról indul. Az OMV Petrom a Petromaron keresztül több mint 40 éve termel tengeri kőolajat és földgázt, olyan üzemeltetési tapasztalattal, amellyel a régióban kevés állam rendelkezik. A BSOG által üzemeltetett Midia a második termelésben lévő projekt, az Ana és Doina mezőkkel, amelyek 2022–2023-ban kezdték meg a termelést. Ezt követi a Neptun Deep, az Európai Unióban fejlesztés alatt álló legnagyobb gázprojekt. Mintegy 4 milliárd eurós beruházásokról beszélünk. Az első termelést 2027 első felére becsülik, a termelési csúcsot pedig várhatóan 2027 harmadik negyedévének végéig érik el, mintegy évi 8 milliárd köbméteres szinten, vagyis Románia jelenlegi földgáztermelésének körülbelül kétszeresén. A projekt a terv szerint halad: a termelőplatformot és a partra vezető vezetéket telepítették, a termelőkutak fúrása pedig folytatódik.

A világ tanúja az ellátási források átrendeződésének. Európa 2022 után gyorsan átalakította ellátását. Az IEA szerint az Oroszországból az EU-ba csővezetéken érkező gázszállítások 2021 és 2025 között mintegy 90%-kal csökkentek, az Unió pedig úgy döntött, hogy legkésőbb 2027 novemberéig fokozatosan megszünteti az orosz gáz importját. A válasz azonban nem volt mindenhol azonos. Egyes államok növelték az LNG használatát, mások összeköttetéseket építettek ki vagy azerbajdzsáni gázhoz folyamodtak, míg az erőforrásokkal rendelkező államok a hazai termelésre helyezték a hangsúlyt. A történelmileg szinte teljes mértékben az orosz gáztól függő Bulgária összekötők révén diverzifikálta ellátását, saját termelése azonban továbbra is alacsony. A példa megmutatja, mennyire fontos, hogy az importútvonalak közelében regionális erőforrások álljanak rendelkezésre.

Ebben az összefüggésben a Fekete-tengerből származó gáz kiegészítheti azt az architektúrát, amelynek nagyobb ellenálló képességre és stabilitásra van szüksége. Minden regionálisan kitermelt és szállított köbméter olyan köbméter, amelyet az autokratikus beszállítók többé nem használhatnak nyomásgyakorlásra. Ukrajna újjáépítése szempontjából pedig a Fekete-tenger jelentősége túlmutat az energián. A működőképes és összekapcsolt tenger az áruk mozgását, a kikötőkhöz való hozzáférést, a beruházásokat és a regionális ellátási láncok ellenálló képességét jelenti.

Az energia a gazdasági stabilitás tényezőjeként kerül be az egyenletbe. A diverzifikált források, a működő infrastruktúra és az összekapcsolt regionális piacok biztonságosabb környezetet teremtenek a beruházások és az újjáépítés számára. Románia földrajzi helyzetével, infrastruktúrájával, termelésével és az európai piacba való integrációjával járulhat hozzá, de hozzájárulásunk egy szélesebb körű regionális és európai erőfeszítés része, nem pedig elszigetelt projekt.

Mindazonáltal mindez nem működhet biztonság és védelem nélkül. A Fekete-tenger gazdasági és energetikai fejlődése legalább négy dologtól függ: a kritikus infrastruktúra védelmétől, a platformoktól és vezetékektől kezdve a tenger alatti kábeleken és terminálokon át; a hajózás szabadságának és biztonságának fenntartásától; a kikötők és a logisztikai infrastruktúra ellenálló képességétől; valamint a kereskedelmi és energetikai folyosók folytonosságától.

Ebben az államok, a NATO, az Európai Unió és az ipar közötti együttműködés nem választható lehetőség. Az energetikai üzleti szféra készen áll a beruházásokra. Ehhez azonban jogszabályi kiszámíthatóságra, egyértelmű ösztönzőkre, a kritikus infrastruktúra védelmére, valamint az államok, az európai intézmények és az euroatlanti partnerek közötti szoros koordinációra van szüksége. Más szóval a reálgazdaságnak valóban éreznie kell, hogy az állam biztosítja számára a hátteret.

Európa energiabiztonsága a Fekete-tengeren is épül. Románia pedig partnereivel együtt lehet és kell is ennek az építménynek az alapköve legyen.