Mureșan egy megosztott parlament előtt. 10 nap áll rendelkezésére, hogy kérje a bizalmi szavazást / Hogyan reagáltak eddig a pártok

Nicușor Dan elnök a PNL európai parlamenti képviselőjét, Siegfried Mureșant jelölte miniszterelnök-jelöltnek a parlamenti pártokkal folytatott egyeztetéseket követően. Az államfő a PNL, az USR és az RMDSZ által kifejezett támogatásra hivatkozott, ugyanakkor elismerte, hogy nincs már kialakult többség.
Mureșan így kifejezett, de a beiktatáshoz elégtelen politikai támogatással indul. A döntő kérdés nem a jelölés, hanem a szükséges szavazatok megszerzése a Képviselőház és a Szenátus együttes ülésén.
A szavazás számtana
Az alkotmány a képviselők és szenátorok többségének szavazatát írja elő, vagyis a hivatalban lévő parlamenti tagok többségéét, nem csupán a jelenlévőkét. A jelenlegi összetétel szerint a parlamentnek 465 tagja van: 330 képviselő és 135 szenátor. A beiktatáshoz szükséges küszöb tehát 233 szavazat.
A Képviselőházban a PNL-nek 54, az USR-nek 40, az RMDSZ-nek pedig 21 tagja van. A Szenátusban a PNL 26, az USR 18, az RMDSZ pedig 10 taggal rendelkezik. A Mureșant jelölő három párt összesen 169 parlamenti képviselővel rendelkezik: 80 PNL-s, 58 USR-s és 31 RMDSZ-es taggal.
Ez a tömb mintegy 64 szavazattal marad el a 233-as küszöbtől. Még a nemzeti kisebbségek 17 képviselőjével együtt is körülbelül 186 szavazatot érne el, ami továbbra is messze van az alkotmány által előírt többségtől.
A PSD marad a kulcsfontosságú csoport. A pártnak 91 képviselője és 35 szenátora van, összesen 126 parlamenti tagja. Az AUR 92 parlamenti képviselővel rendelkezik: 62 képviselővel és 30 szenátorral. Az UPR-nek 17 parlamenti tagja van a Képviselőházban, a PACE – Întâi România hét szenátorral, a SOS România pedig 13 képviselővel rendelkezik, míg a függetlenek száma 23: 15 képviselő és nyolc szenátor.
A PNL–USR–RMDSZ–kisebbségek plusz PSD képlet számtanilag mintegy 312 szavazattal rendelkezne. A PNL-re, az USR-re, az RMDSZ-re, a kisebbségekre és az AUR-ra épülő formula szintén átlépné a küszöböt, az RMDSZ azonban kizárta az AUR szavazataira épülő többséget.
Politikai álláspontok
A PNL támogatja a jelölést. A párt elnöke, Ilie Bolojan a jelölést egy reformista, felelős és Európa-párti kormányzás lehetőségeként mutatta be.
Az USR támogatja Mureșant. Dominic Fritz kijelentette, hogy az USR részt vesz a többség kialakítására irányuló erőfeszítésben, bár elismerte, hogy a tárgyalások nem lesznek könnyűek.
Az RMDSZ közölte, hogy partner lesz a többség kialakításában, politikai feltételként azonban az AUR kizárását szabja. Ez az álláspont csökkenti a kijelölt miniszterelnök lehetőségeit.
A PSD nem jelentette be támogatását. Sorin Grindeanu „meglepetéssel és csalódottsággal” reagált. Sőt, a szociáldemokrata vezető azt mondta, hogy egy esetleges Mureșan-kormány „dicsőséggel fog megbukni”. Claudiu Manda szerint a leendő kormányt a PSD köré kell felépíteni. Az üzenet arra utal, hogy a párt központi tárgyalófél kíván lenni, nem pedig egyszerű szavazatbiztosító.
Az AUR bejelentette, hogy nem szavaz meg egy Mureșan-kabinetet. A PACE – Întâi România csoportja szintén közölte, hogy nem támogatja az általa vezetett kormányt.
Az alkotmányos határidő
Az alkotmány 103. cikkének (2) bekezdése szerint a kijelölt miniszterelnöknek a kinevezéstől számított 10 nap áll rendelkezésére, hogy a parlamenttől bizalmi szavazást kérjen a kormányprogramról és a miniszterek teljes listájáról.
Az eljárásnak több egyértelmű szakasza van:
A kijelölt miniszterelnök tárgyal a többségről, kidolgozza a kormányprogramot és meghatározza a kabinet összetételét.
Benytújtja a kormányprogramot és a kormány listáját a parlamentnek.
A javasolt minisztereket meghallgatják az illetékes szakbizottságokban.
A Képviselőház és a Szenátus együttes ülésen ül össze a vita és a szavazás céljából.
A beiktatáshoz legalább 233 támogató szavazat szükséges, vagyis a képviselők és a szenátorok többségének szavazata.
A bizalmi szavazás megadása után az elnök rendelettel kinevezi a kormányt, a miniszterelnök és a miniszterek pedig leteszik az esküt az államfő előtt.
A 10 napos határidő arra kötelezi a jelöltet, hogy rövid időn belül benyújtsa a beiktatási kérelmet. Az alkotmány azonban nem teszi automatikussá a beiktatást a határidő túllépése esetén, és nem szünteti meg a parlamenti többség szükségességét sem.
Mikor kerülhet sor előrehozott választásokra
Az előrehozott választások nem következnek automatikusan a Mureșan-kabinet elutasításából. Az alkotmány 89. cikke csak akkor teszi lehetővé a parlament feloszlatását, ha együttesen teljesül két feltétel: a parlament az első beiktatási kérelemtől számított 60 napon belül nem ad bizalmat a kormány megalakításához, és legalább két beiktatási kérelmet elutasít.
Még ebben az esetben is az elnök döntési lehetőségéről, nem pedig kötelezettségéről van szó. A rendelet kiadása előtt az államfőnek konzultálnia kell a két ház elnökével és a parlamenti frakciók vezetőivel.
Az alkotmány azt is előírja, hogy a parlamentet egy évben csak egyszer lehet feloszlatni. A feloszlatás tilos az elnöki mandátum utolsó hat hónapjában, valamint mozgósítás, háború, ostromállapot vagy szükségállapot idején. A parlamenti választásokat a feloszlatástól számított legfeljebb három hónapon belül meg kell szervezni.
Összegzésképpen: Mureșan három párt által támogatott jelöléssel rendelkezik, többséggel azonban nem. A beiktatás kulcsa továbbra is a PSD, a kisebbségek és/vagy a kisebb csoportokhoz tartozó parlamenti képviselők hajlandósága arra, hogy támogassanak egy olyan kormányzati formulát, amely eléri az alkotmányos küszöböt.