.webp)
A Starshield körüli viták eszkalálódtak a korlátozásokkal kapcsolatos vádak, valamint a támadások és az információcsere körüli feszültségek nyomán
Újabb leleplezések előtt az amerikai szenátus hét, kétpárti támogatással megválasztott tagja arra kérte a Védelmi Minisztérium főfelügyelőjét, hogy vizsgálja ki Ukrajna Starshieldhez való hozzáférésének megszakítását, azzal érvelve, hogy az incidens befolyásolhatta az orosz drónok felderítésének és elfogásának képességét, valamint veszélybe sodorhatta a térségben tartózkodó amerikai személyzetet. A szenátorok azt kérték, tisztázzák, születtek-e olyan pentagoni vagy vállalkozói döntések, amelyek hozzájárultak az esethez, illetve betartották-e a kommunikáció folyamatosságára vonatkozó szerződéses rendelkezéseket.
Ugyancsak a korábbi időszakban a Reuters forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a Starshield működésének korlátozására vonatkozó utasítás a Fehér Házból érkezhetett, az intézkedést pedig azzal összefüggésben hozhatták meg, hogy nyomást gyakoroltak Kijevre az oroszországi finomítók elleni támadások leállítása érdekében. Ezzel párhuzamosan Ukrajna magyarázatot kért, Musk pedig nyilvánosan azt állította, hogy a Starshield bármilyen lassításáról vagy korlátozásáról az amerikai kormány dönt, nem pedig a SpaceX, és hogy a döntések a hadsereg, végső soron pedig az elnök hatáskörébe tartoznak.
E megbeszélések előtt az ukrán hadsereg jelezte, hogy október 14-én éjszaka a műholdas szolgáltatást oly módon korlátozták, hogy egyes küldetések meghiúsultak, az ukránok pedig a katonai hírszerzési információk megosztásának kérdését is felvetették. Eközben Lengyelország megkérdezte Elon Muskot, hogy politikai célokra használja-e a Starlinket, Musk pedig nem engedélyezte a Starlink használatát az ukrán Oroszország területén található célpontok elleni támadásainak összehangolására.
.webp)
.webp)
