A közelmúltbeli nyilatkozatokat megelőzően az amerikai hadsereg terveket dolgozott ki az Irán elleni műveletek újraindítására, beleértve olyan forgatókönyveket is, amelyek a GBU-43/B MOAB bomba bevetésével járnának. A korábban napvilágot látott információk szerint a kijelölt célpontok között szerepelhetett az energetikai infrastruktúra és az iráni nukleáris létesítmények, egy ilyen fegyver alkalmazását pedig jelentős eszkalációnak tekintették volna.
Ezzel párhuzamosan Trump jelezte, hogy közeledik a támadások fokozásáról szóló döntéshez, miközben a tárgyalások szüneteltek, a konfliktus pedig továbbra is patthelyzetben maradt. Arra utalt, hogy a regionális szövetségesek álláspontja számíthat, az amerikai erőket pedig a Közel-Keleten a meglévő szinten tartották volna, hogy felkészültek legyenek egy eszkaláció esetére.
Ugyanakkor az elnök olyan üzeneteket is közvetített, amelyek óvatosabb megközelítésre utaltak, kijelentve, hogy az Egyesült Államok hagyhatja, hogy a gazdasági nyomás kifejtse hatását, anélkül hogy azonnal újabb katonai offenzívát erőltetne. Ebben a keretben szélsőséges lehetőségekről szóló nyilvános nyilatkozatok is elhangzottak, miközben az USA–Irán közötti tárgyalásokat megrekedtnek írták le.