A költségvetésről szóló parlamenti szavazás előtt a párizsi kormány bejelentette, hogy Franciaország gazdasága 2026-ban várhatóan mindössze 0,5%-kal növekszik, és a GDP 5%-ának megfelelő költségvetési hiánycél már nem volt elérhető. A pénzügyminiszter a módosítást a belpolitikai bizonytalanságokkal, az energiaárak emelkedésével, a nyári szélsőséges időjárási körülményekkel és a hitelfelvételi költségek növekedésével indokolta, miközben fenntartotta a következő évre vonatkozó növekedési előrejelzést.
Ezzel párhuzamosan Franciaország kiterjedt tiltakozásokkal és egyre láthatóbb költségvetési nyomással szembesült: az államadósság megközelítette a 3.500 milliárd eurót, miközben a 10 éves francia államkötvények hozama 5,14%-ra emelkedett (ez 2002 óta a legmagasabb szint). A kormány elutasította az elnökválasztási naptár módosítására vonatkozó kérelmeket is, a korábbi tiltakozásokat követő újabb erőszakcselekmények kockázatára hivatkozva, és azt állítva, hogy a választást a kitűzött időpontokban kell megtartani.
