Az izraelieket kedden az urnákhoz várják az első országos választásokra, amelyeket a Hamász 2023. október 7-i támadása, valamint az azt követően Gázában, Libanonban és Iránban vívott háborúk óta rendeznek. A voksolás nemcsak arról dönt, hogy Benjamin Netanjahu marad-e a miniszterelnök, hanem az ország politikai, katonai és diplomáciai irányvonaláról is.
Netanjahu, Izrael leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnöke, a Likud párt színeiben indul, és igyekszik megtartani a jobboldali, szélsőjobboldali és ultraortodox pártokból álló koalícióját. Legfőbb kihívója Gadi Eisenkot, a hadsereg korábbi vezérkari főnöke, akinek centrista Jashar pártja egyes közvélemény-kutatások szerint vezet.
Egyik tábor sem rendelkezik a Kneszetben a kormányalakításhoz szükséges 61 mandátumos többséggel; a parlamentnek 120 helye van. Az eredmény a kis pártoktól, az arab választók részvételétől, valamint azoktól a pártoktól függhet, amelyek nem lépik át a 3,25 százalékos választási küszöböt.
A választókat a biztonság, az október 7-i kudarcért viselt felelősség, az ultraortodoxok besorozása és a megélhetési költségek foglalkoztatják. Külpolitikai téren a voksolás hatással lehet a palesztinokkal kapcsolatos politikára, valamint Izrael Egyesült Államokkal és Európával fenntartott kapcsolataira. Az eredmények bejelentése után a koalícióalakításról szóló tárgyalások hetekig vagy akár hónapokig is eltarthatnak.
;Források
Legfrissebb hírek
13:41
13:39
13:38
13:34
13:19
További hírek megtekintése