Az Irán és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) közötti feszültségek fokozódtak az izraeli és amerikai támadások után, amelyek júniusban az iráni nukleáris létesítmények ellen irányultak, megakadályozva az ENSZ ellenőreinek hozzáférését. Rafael Grossi, a NAÜ vezetője, felszólította Teheránt, hogy engedje meg a hozzáférést a fő nukleáris létesítményekhez, és az ügynökség igazgatótanácsa egy olyan határozatot fogadott el, amelyet az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország támogatott, és arra ösztönzi Irán, hogy tartsa be jogi kötelezettségeit és működjön együtt a NAÜ-vel.
Irán, Abbas Araghchi külügyminiszterén keresztül, elítélte a szavazást, azzal vádolva ezeket az országokat, hogy aláássák a NAÜ hitelességét. A NAÜ kérte a dúsított uránkészletek ellenőrzését, megjegyezve, hogy Irán körülbelül 44,9 kilogramm 60%-os dúsítású uránt birtokol, ami közel van a szükséges mennyiséghez egy nukleáris bombához. Irán tagadja a vádakat, miszerint nukleáris fegyverek fejlesztésére törekedne.
Források