Luxemburg, 2025. november 20. - Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a tagállamok rendőrségei gyűjthetnek és tárolhatnak biometrikus és genetikai adatokat a bűncselekményekkel gyanúsított vagy vádlott személyekről, még akkor is, ha nincs maximális tárolási időszak, amennyiben a nemzeti jogszabályok előírják a szükségesség időszakos ellenőrzését. Az ítélet értelmezi a 2016/680-as irányelvet a személyes adatok büntetőjogi feldolgozásáról, és világos keretet ad arra vonatkozóan, hogy a hatóságok hogyan használhatják ezeket az érzékeny adatokat.
A ügy egy cseh tisztviselőtől indult, aki vitatta az ujjlenyomatok, genetikai minták, fényképek és fizikai leírások gyűjtését, miután gyanúsították, majd elítélték hivatali visszaélésért. A nemzeti bíróságok elrendelték az összes adat törlését a rendőrségi adatbázisokból, és a Cseh Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság kérte az Európai Bíróságot, hogy tisztázza, hogy a nemzeti jogszabályok összhangban állnak-e az európai adatvédelmi normákkal.
A európai bírák úgy döntöttek, hogy a 2016/680-as irányelvben szereplő "tagállam joga" fogalma nemcsak a jogi rendelkezéseket, hanem a nemzeti bíróságok állandó joggyakorlatát is magában foglalja, feltéve, hogy az hozzáférhető és kiszámítható. Ez az értelmezés lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy meghatározzák a személyes adatok feldolgozásának rendszerét egy koherens írásbeli és joggyakorlaton alapuló normakészlet alapján.
A bíróság megállapította, hogy nem ellentétes az EU jogával, hogy a nemzeti hatóságok megkülönböztetés nélkül gyűjtsenek biometrikus és genetikai adatokat minden olyan személytől, akit bűncselekményekkel gyanúsítanak vagy vádolnak. Az alapvető feltétel az, hogy a cél mindkét kategória esetében azonos legyen, és az adatkezelők tiszteletben tartsák az érzékeny adatokra vonatkozó alkalmazandó elveket, beleértve a szükségességet, arányosságot és a cél korlátozását.
Ami a tárolási időt illeti, az Európai Bíróság megerősíti, hogy a tagállamok lehetővé tehetik a rendőrség számára, hogy belső szabályok alapján döntsön az adatok megőrzéséről, anélkül, hogy kifejezett maximális időtartamot kellene előírni. Mindazonáltal a jogszabályoknak világos határidőket kell biztosítaniuk az adatok megőrzésének szükségességét időszakosan felülvizsgáló és minden egyes meghosszabbítás indokoltságát szigorúan értékelő eljárásokra.
A határozat nem oldja meg a nemzeti vitát, azonban a Bíróság döntése kötelező a cseh bíróság számára és minden más európai bíróság számára, amely hasonló helyzetekkel szembesül. A döntés befolyásolhatja a tagállamok adatgyűjtési, tárolási és törlési eljárásainak módját a büntetőeljárások keretében.