A bizottság új európai kulturális identitást akar.

Brüsszel, 2025. november 12. - Az Európai Bizottság bemutatta a „Kulturális Iránytű Európáért” (Culture Compass for Europe) elnevezésű új stratégiai keretet, amely a kultúrát egy szektoriális területről politikai integrációs eszközzé alakítja. E kezdeményezés révén Brüsszel közös európai identitást próbál építeni kulturális értékekre, kreativitásra és művészi szabadságra alapozva, egy olyan pillanatban, amikor Európa politikai fragmentációval és intézményeibe vetett bizalomhiánnyal küzd.

A bemutató eseményt Roxana Mânzatu végrehajtó alelnök és Glenn Micallef ifjúsági és kulturális biztos vezette, és világos tétje volt: a kultúra megerősítése mint Európa közös nyelve. „A kultúra nem másodlagos történet. Ez Európa története. Meghatározza, kik vagyunk. Megérdemli figyelmünket és erős politikákat” - mondta Mânzatu. Micallef számára az üzenet társadalmi és közvetlen volt: „A taps nem fizeti a bérleti díjat. Közel nyolcmillió európai él a művészetből és kreativitásból. De túl sokan még mindig bizonytalansággal küzdenek. Ezen változtatni kell.”

A Kulturális Iránytű húsz intézkedést javasol a következő évtizedre, amelyek célja egy „kulturális Európa” politikai infrastruktúrájának megteremtése. Ezek között szerepel egy „EU Művészi Kartája” a tisztességes munkakörülményekért, egy stratégia a mesterséges intelligencia kultúrában való alkalmazására, egy éves jelentés a művészi szabadság állapotáról, és egy javaslat a kulturális költségvetés megduplázására a 2028–2035 közötti többéves pénzügyi keretben.

A Bizottság a kultúrát stratégiai erőforrásnak tekinti az európai egység érdekében. Az „Európa a kultúráért, kultúra Európáért” mottó alatt az új keret a művészetet, a kulturális örökséget és a kreatív iparágakat a közös piachoz és a zöld átmenethez helyezi az Unió politikai architektúrájában. A legfrissebb Eurobarométer szerint az európaiak 87%-a úgy véli, hogy a kulturális örökség hozzájárul az európai identitás érzéséhez, ami szilárd társadalmi alapot jelent egy új identitásügyi napirendhez.

A populizmus és a globális figyelemért folytatott verseny közepette Brüsszel a kultúrát politikai kohéziós eszközként kívánja felhasználni. Az Iránytű nem csupán a finanszírozásra korlátozódik, hanem közös narratívát próbál nyújtani: Európa mint a művészi szabadság és a demokratikus kreativitás tere. „A kultúra a demokrácia első védelmi vonala” - mondta Micallef, megismételve a Bizottság központi érvelését, miszerint a kulturális pluralizmus a polarizáció és a dezinformáció ellenszere.

De ennek a víziónak ára is van. Egyes megfigyelők figyelmeztetnek arra, hogy a Kulturális Iránytű a kultúrát identitáspolitikai eszközzé alakíthatja, kockázatot jelentve az európai sokszínűség egységesítésére. Egy olyan Unióban, amely a „sokféleség egységét” hirdeti, a „közös kulturális identitás” meghatározása érzékeny feladat marad: mennyi kulturális integráció létezhet anélkül, hogy elveszítenénk a nemzeti sajátosságokat?

A Kulturális Iránytű legkonkrétabb eleme az „EU Művészi Kartája”, amely közös elveket kíván megállapítani a munkakörülmények, a jövedelem és a szociális védelem terén. A kezdeményezés reagál a kulturális munkavállalók bizonytalan helyzetére, de jogilag kötelező alap nélkül kockázatot jelent, hogy csupán morális elköteleződés marad. A szociális szabályozások nagyrészt a tagállamok hatáskörébe tartoznak, és ezek európai szintű harmonizálása nehéz feladat lesz.

Egy másik fontos téma a művészet és a technológia kapcsolata. A Bizottság stratégiát dolgoz ki a mesterséges intelligencia kultúrában való alkalmazására, célja a digitális innováció kihasználása anélkül, hogy aláásná a szerzői jogokat. „A technológiának a művészetet kell szolgálnia, nem helyettesítenie” - mondta Micallef, figyelmeztetve arra a kockázatra, hogy az MI az emberi kreativitás helyettesítőjévé válik. A téma érzékeny: egy friss felmérés szerint a válaszadók 97%-a nem tudja megkülönböztetni az ember által készített zenét az algoritmusok által generált zenétől. Ez a stratégia azonban jogi dilemmákat is felvet. Az AI Act és a szerzői jogi irányelv szigorú szabályokat ír elő a védett tartalom felhasználására a mesterséges intelligencia modellek betanításában. Az új kulturális keretnek egyensúlyt kell találnia a kreatorok jogai és a technológiai innováció között, egy szürke zónában, ahol a gazdaság, az etika és a politika találkozik.

A Kulturális Iránytű pénzügyi ambíciói jelentősek: a Bizottság a következő európai költségvetésben a kulturális alapok megduplázását javasolja. Az érvelés gazdasági: minden egyes euró, amelyet a kultúrába fektetnek, kétszeres hasznot hoz munkahelyek, turizmus és innováció révén. Mégis, a védelem, ipari versenyképesség és zöld átmenet által generált költségvetési nyomás kontextusában ez a megduplázás nehezen elérhetőnek tűnik. A szigorú gazdasági prioritásokkal rendelkező tagállamok megkérdőjelezhetik a kulturális költségvetés kiterjesztését.

Politikai szempontból az Iránytű egy Közös Nyilatkozatot tervez a Kultúráról, amelyet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság ír alá, próbálkozás a kultúra európai integrációs pillérként való rögzítésére, a társadalmi, ökológiai és digitális dimenziók mellett. Ha elfogadják, ez lenne az első hivatalos elismerése a kultúrának mint politikai kohézió stratégiai területének.

A Kulturális Iránytű révén a Bizottság többet kíván tenni, mint események vagy múzeumok finanszírozása. Azt is javasolja, hogy hozzon létre egy európai identitás keretet, amely válaszol egy alapvető kérdésre: mit jelent ma európainak lenni? A technikai nyelvezet és a költségvetési tervek mögött a kezdeményezés egy mélyebb aggodalmat fejez ki, nevezetesen, hogy közös történetet adjon az Uniónak egy globális kulturális versenyidőszakban.

„Amikor a kultúra nyer Európában, Európa nyer” - mondta Micallef az esemény végén. Kérdéses, hogy ez a győzelem konkrét programokban fog-e megvalósulni, vagy politikai víziógyakorlat marad. A Kulturális Iránytű nem csupán a művészek politikája, hanem egy kísérlet arra, hogy a kultúra révén újjáépítse az európai identitás érzését.

https://2eu.brussels/articol/analize/comisia-vrea-o-noua-identitate-culturala-europeana