A kiberincidens előtt az AfD olyan politikai sikereket könyvelhetett el, amelyek a nemzeti vita középpontjába helyezték. A párt egy, a Bild által közzétett INSA-felmérésben a szavazási szándékok mintegy 30%-át érte el, miközben a Friedrich Merz vezette CDU/CSU 18%-ra csökkent.
Ezzel egy időben az AfD júniusi győzelmét Szász-Anhalt tartományban nagyszabású, a párt elleni mozgósítások követték: mintegy 150 000 ember tüntetett körülbelül 20 városban. A Bundestagban Merz kemény nyilvános támadást intézett az AfD ellen, azzal vádolva a pártot, hogy a „remigrációt” az „etnikai tisztogatás” egyik formájaként népszerűsíti, miután az AfD a regionális választáson a szavazatok csaknem 44%-át szerezte meg.
Ideológiai téren az AfD külpolitikai álláspontját is felülvizsgálta: a Reuters által megtekintett stratégiai dokumentum szerint a párt fontolóra veszi, hogy felhagy a Németországnak az Európai Unióhoz és az euróövezethez való tartozásával szembeni hagyományos ellenállásával, és ezek „szuverén nemzetek uniója” irányába történő megreformálását javasolja.