A Holokauszt Emléknapja: az európaiak 55%-a antiszemitizmust problémának tart, 47%-uk pedig elismeri, hogy az utolsó öt évben növekedett.

Az Európai Bizottság közzétette az antiszemitizmussal kapcsolatos Eurobarométer felmérés eredményeit, amely azt mutatja, hogy a megkérdezett európaiak többsége (2025-re 55%, 2018-ban 50%) az antiszemitizmust a saját országukban problémának tartja. Szinte 7-ből 10 európai (69%) úgy véli, hogy a Közel-Kelet konfliktusai befolyásolják a zsidókkal kapcsolatos percepciót az országukban.

Brüsszel, 2026. január 27. – A Holokauszt Nemzetközi Emléknapja alkalmából az Európai Bizottság közzétette az antiszemitizmussal kapcsolatos Eurobarométer felmérés eredményeit. Az eredmények azt mutatják, hogy a megkérdezett európaiak többsége (2025-re 55%, 2018-ban 50%) az antiszemitizmust problémának tartja a saját tagállamában.

Röviden

55% az európaiak közül az antiszemitizmust problémának tartja a saját országában (szemben a 2018-as 50%-kal)

47% elismeri, hogy az antiszemitizmus az utolsó 5 évben növekedett (+11 százalékpont 2018-hoz képest)

Gyakran említett megnyilvánulások: ellenségesség a nyilvános terekben (62%, +11pp), antiszemita graffitik (61%, +10pp), online antiszemitizmus (61%, +10pp)

69% az európaiak közül úgy véli, hogy a Közel-Kelet konfliktusai befolyásolják a zsidókkal kapcsolatos percepciót (szemben a 2018-as 54%-kal)

48% úgy véli, hogy a Holokausztot elegendő mértékben tanítják az iskolákban (szemben a 2018-as 43%-kal)

66% tud a zsidóellenes erőszakra való uszítást kriminalizáló törvényekről (szemben a 2018-as 61%-kal)

52% tud a Holokauszt tagadását kriminalizáló törvényekről (szemben a 2018-as 42%-kal)

28 millió euró+ EU-s finanszírozás az Európai Emlékezés projektekhez 2026-2027

Az európaiak 47%-a elismeri, hogy az antiszemitizmus növekedett az országukban az utolsó öt évben, ami 11 százalékpontos növekedést jelent 2018-hoz képest. A nyilvános terekben tapasztalható ellenségesség (62%, +11pp), antiszemita graffitik (61%, +10pp) és online antiszemitizmus (61%, +10pp) a leggyakrabban említett megnyilvánulások. Szinte 7-ből 10 európai (69%, szemben a 2018-as 54%-kal) úgy véli, hogy a Közel-Kelet konfliktusai befolyásolják a zsidókkal kapcsolatos percepciót az országukban.

Magnus Brunner, a Belügyekért és Migrációért felelős biztos kijelentette: "A zsidó kultúra szerves része az európai történelemnek. Ma és a jövőben is meg kell védenünk és ápolnunk kell ezt. Az emlékezés biztosítja, hogy soha ne felejtsük el a történelmi igazságot. Együtt emlékezünk."

A felmérés azt is megállapította, hogy az európaiak fele (48%, szemben a 2018-as 43%-kal) úgy véli, hogy a Holokausztot elegendő mértékben tanítják az iskolákban. Ezenkívül egyre több európai (66%, szemben a 2018-as 61%-kal) tud a zsidóellenes erőszakra való uszítást kriminalizáló törvényekről. Az európaiak fele (52%, szemben a 2018-as 42%-kal) tud a Holokauszt tagadását kriminalizáló törvényekről.

2024 októberében az Európai Bizottság közzétette a zsidóellenesség elleni küzdelem első EU-stratégiájáról szóló előrehaladási jelentését, amelyet 2021 októberében fogadtak el. A stratégia koordinálja az antiszemitizmus elleni küzdelmet az EU-ban, és számos intézkedést határoz meg az antiszemitizmus minden formájának megelőzésére, a zsidó élet védelmére és népszerűsítésére Európában, valamint a Holokauszt emlékének megőrzésére. A stratégia 90 intézkedésének végrehajtása folyamatban van, legutóbb egy Európai Holokauszt Emlékművek Hálózatának (ESHEM) létrehozása, amely a több mint 44,000 emlékhely közötti szinergiák kialakítását célozza meg Európában.

Január 20-án a Bizottság bemutatta új EU-ellenes rasszizmus stratégiáját 2026-2030, amely célja, hogy küzdjön a rasszizmus minden formája ellen, beleértve az antiszemitizmust is. A rasszizmus és xenofóbia elleni kerethatározat biztosítja, hogy a rasszizmus és xenofóbia súlyos megnyilvánulásait, beleértve a Holokauszt nyilvános jóváhagyását, tagadását vagy minimalizálását, hatékony, arányos és elrettentő büntetésekkel sújtsák.

2023-ban a Bizottság elfogadta a "Nincs helye gyűlöletnek: egyesült Európa a gyűlölet ellen" című közleményt, hogy fokozza a gyűlölet minden formája elleni küzdelmet. Ezen a téren az Európai Polgári Panel, amely 150 véletlenszerűen kiválasztott polgárból áll, számos politikai ajánlást fogalmazott meg.

A Polgárok, Egyenlőség, Jogok és Értékek (CERV) program keretében a Bizottság több mint 28 millió euró EU-s finanszírozást fog biztosítani az Európai Emlékezés projektek támogatására 2026-2027 között. Elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyek célja a Holokauszt emlékének, oktatásának és kutatásának megerősítése, vagy a Holokauszt tagadásának és torzításának elleni küzdelem. Az Erasmus+ program támogatásával és az EU által finanszírozott "Az antiszemitizmus kezelése oktatáson keresztül" projekt keretében az UNESCO felmérést indít a tanárok antiszemitizmussal kapcsolatos tudásáról és megértéséről.

A Holokauszt Nemzetközi Emléknapját minden évben január 27-én tartják, azon a napon, amikor 1945-ben az Auschwitz-Birkenau koncentrációs és megsemmisítő tábort felszabadította a Vörös Hadsereg. A nap a Holokauszt és más népirtások áldozataira emlékezik.

Az antiszemitizmus elleni küzdelem és a zsidó élet népszerűsítése érdekében kidolgozott EU-stratégia, amelyet 2021 októberében fogadtak el, az első átfogó stratégia Európában, amely az antiszemitizmus minden formáját célozza. A stratégia 90 konkrét intézkedést tartalmaz, három pillérre szervezve: az antiszemitizmus minden formájának megelőzése; a zsidó élet védelme és népszerűsítése; valamint a Holokauszt oktatása, kutatása és emlékezete.

A Holokauszt Emlékművek Európai Hálózata (ESHEM) létrehozásra került, hogy koordinálja és erősítse az együttműködést a több mint 44,000 holokauszt emlékhely között Európában, elősegítve a bevált gyakorlatok cseréjét és közös megközelítések kidolgozását az oktatás és emlékezés terén.

https://2eu.brussels/ro/stiri/ziua-internationala-de-comemorare-a-holocaustului-55-dintre-europeni-considera-antisemitismul-o-problema-47-recunosc-crestere-in-ultimii-cinci-ani