A kutatók becslése szerint 2026 nyarán 50 391 haláleset hozható összefüggésbe az európai szélsőséges hőmérsékletekkel

A 2026. június–augusztusa közötti szélsőséges hőmérsékletek 50 391 halálesettel hozhatók összefüggésbe 30 európai ország 854 városi térségében – derül ki az Imperial College London és a London School of Hygiene & Tropical Medicine kutatóinak elemzéséből. A tanulmány a Nature Health folyóiratban jelent meg.

A halálesetek mintegy 65 százaléka, vagyis 32 619 eset az emberi tevékenység, elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok elégetése által előidézett éghajlatváltozásnak tulajdonítható. A becsült halálozás 71 százalékkal magasabb, mint 2022 nyarán, amikor 29 480 halálesetet számoltak, és meghaladja a 2003-ra vonatkozó, 28 462 esetre becsült értéket is.

A legtöbb halálesetet Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban, Németországban és az Egyesült Királyságban becsülték. A legalább 85 éves személyek az áldozatok mintegy felét tették ki, a kutatók azonban a 20 és 44 év közötti felnőttek körében is több mint 800 halálesetet azonosítottak. A teljes esetszám csaknem egyharmada a június 17. és július 1. közötti hőhullámhoz kapcsolódott, amikor a hőmérséklet 5,3 Celsius-fokkal haladta meg a szokásos értékeket.

Románia a hőséggel összefüggő átlagos éves halálozási arány tekintetében a harmadik helyen állt a 2000–2025 közötti időszakban, Horvátország és Málta után. Bukarest a vizsgált fővárosok között a második helyen végzett, Zágráb után. A becslések epidemiológiai adatokon alapulnak, és nem a ténylegesen nyilvántartott halálesetek számát jelentik.