A 2026-os költségvetés egy nyomás alatt álló EU-t mutat, ahol a források korlátozottak, de az elvárások egyre magasabbak.
Brüsszel, 2025. november 17. - Az Európai Parlament és a Tanács ideiglenes megállapodásra jutott az Unió 2026-os költségvetéséről, egy olyan pillanatban, amikor a nyomás az európai pénzügyekre minden irányból növekszik, a védelemtől és Ukrajnától kezdve a helyreállítási terv óriási kamataiig. A bejelentett kompromisszum szerint az elkötelezett hitelek teljes szintje 192,8 milliárd euróra van beállítva, míg a tényleges kifizetések 190,1 milliárd euróra, közel 1,3 milliárd euróval visszaállítva a Bizottság által kezdetben javasolt szintre, miután a tagállamok csökkentették azokat a Tanácsban. Ezen kívül a Parlament még 372,7 millió eurót kapott a Bizottság javaslatán felül egy olyan programlistára, amelyet alapvetőnek tartanak a versenyképesség, a biztonság és a közvetlen támogatás érdekében a polgárok számára.
A tárgyalások feszültek voltak, mivel ez a költségvetés két ellentmondásos valóságot kell, hogy összeegyeztesse. Egyrészt 2026 a 2021-2027 közötti jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó előtti éve, amelyet a világjárvány, az ukrajnai háború, az energia válság és egyre instabilabb geopolitikai helyzet jellemez. Másrészt a NextGenerationEU kivételes eszköz a kifizetések csúcsára lép, míg a finanszírozási költségek robbanásszerűen megnőttek a kamatok emelkedésével. A Bizottság megerősíti, hogy csak 2026-ban a NextGenerationEU kölcsönköltségei 4,2 milliárd euróval meghaladják a kezdeti becsléseket, ami kétszerese annak a prognózisnak, amelyet akkor készítettek, amikor a helyreállítási architektúra megtervezésre került. Ez az elem, amely a nagyközönség számára láthatatlan, az egyik fő feszültségforrás az intézmények között, mivel kockázatot jelent arra, hogy elnyeli a konkrét programok számára szánt költségvetési teret, az Erasmus+ programtól kezdve az egészségügyig.
A 2026-os megállapodás megpróbálja csökkenteni ezt a feszültséget a úgynevezett lépcsős mechanizmus révén, amelyet már a 2025-ös költségvetés tárgyalásai során megállapodtak, és most újra alkalmaznak. Ahelyett, hogy közvetlenül látható programokból vágnának, az intézmények úgy döntöttek, hogy a kamatfeleslegeket fokozatosan fedezik, először a bizonyos költségvetési tételekből fel nem használt margókat használva, majd a pénzügyi keretben előírt különleges rugalmassági eszközöket, és csak végső esetben egy kivételes eszközt a MFF plafonok felett, ha nem találnak forrást a költségvetésen belül. A Bizottság pontosítja, hogy 2026-ra a rugalmasságra és az értékekre nem allokált margót, a rugalmassági eszközt és az EURI eszközt kombinálják, amelyet a múltbeli elkötelezettségekből származó visszavonások finanszíroznak, így elkerülve a úgynevezett pénzügyi védőháló aktiválását. Politikai szempontból az üzenet a tagállamok és a Parlament felé világos: az NGEU kamatai nem válhatnak ürüggyé a zászlóshajó programok feláldozására.
Ebben a szoros kontextusban a Parlament néhány prioritásra összpontosított. A kutatás és versenyképesség terén a Horizon Europe 20 millió euróval többet kap, míg a közlekedési és energiahálózatok a Connecting Europe Facility keretében 23,5 millió euróval növekednek, hogy felgyorsítsák a határokon átnyúló projekteket, amelyeket alapvetőnek tartanak a belső piac és az energiaátmenet szempontjából. Az Erasmus+ program, amely a közvélemény számára az egyik legláthatóbb, további 3 millió eurót kap, politikai jelzésként, hogy a hallgatói mobilitás nem áldozható fel a költségvetési nyomás időszakában. A környezet és egészségügy terén a LIFE eszköz 10 millió euróval, míg az EU4Health további 3 millióval növekszik, egy olyan pillanatban, amikor a klímaváltozásról és az egészségügyi rendszerek ellenálló képességéről folytatott vita középpontban áll.
A mezőgazdaság szintén érzékeny téma marad, politikai és társadalmi szempontból egyaránt. A Közös Agrárpolitika keretében összesen 53,3 milliárd euró mellett a Bizottság megerősíti, hogy 105 millió euróval többet irányítanak az európai mezőgazdasági termékek népszerűsítésére, különösen fiatal gazdák számára, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap révén. Ez a növekedés a vártnál magasabb bevételeknek és a fel nem használt források áthúzódásának köszönhető, ami azt mutatja, hogy mennyire játszik a költségvetési tér a határokon, nem a teljes plafon tényleges növelésével. A politikai kommunikáció szempontjából azonban fontos, hogy az európai parlamenti képviselők konkrét nyereséget tudjanak felmutatni a mezőgazdaság számára, egy olyan időszakban, amikor a gazdák a növekvő költségekre és a behozatal versenyképességére panaszkodnak.
Egy másik módosító csomag közvetlenül az Unió válságkezelési képességét célozza. A Polgári Védelmi Mechanizmus és a RescEU komponens költségvetése 10 millió euróval növekszik, abban a kontextusban, hogy a természeti katasztrófák, a növényzet tüze és az árvizek gyakorisága és intenzitása folyamatosan növekszik az európai statisztikákban. A katonai mobilitás szintén 10 millió euróval növekszik, mivel a program alapvetőnek számít a tagállamok számára, hogy gyorsan mozgathassanak csapatokat és felszereléseket az Unió területén válság esetén. A külső határok kezelése szintén 10 millió euróval növekszik, összhangban a határok kezelésére szánt összesen 2,7 milliárd eurós költségvetéssel és 2,3 milliárd euróval a migrációra, amelyet a Bizottság megerősített 2026-ra.
A 2026-os költségvetés külső dimenzióját erősen befolyásolja az ukrajnai háború és a szomszédsági válságok. Az Ukrajnának szóló támogatási keret, a Kijev számára nyújtott új többéves keret 3,9 milliárd eurónyi támogatásban és 7,2 milliárd eurónyi kölcsönben részesül a következő évre, ehhez jön még 15,6 milliárd euró a külpolitika egészére, az NDICI Global Europe-tól az IPA III-ig és a Nyugat-Balkánra vonatkozó növekedési eszközig. Ezen kívül a Parlament 35 millió euróval többet sürgetett a déli szomszédságra, 25 millió eurót a keleti szomszédságra és 35 millió eurót a humanitárius segítségre, érvelve, hogy a geopolitikai instabilitás és a klímaválság egyre több régiót kényszerít hosszú távú válsághelyzetbe.
A legújabb európai szintű védelmi csomag elfogadása után a védelem finanszírozása kezd láthatóvá válni az éves költségvetésben. A Bizottság azt mutatja, hogy 2026-ban 2 milliárd eurót különítenek el a védelemre, főként 1 milliárd eurót az Európai Védelmi Alapra, 621,3 milliót az új Európai Védelmi Iparági Programra, beleértve az Ukrajna Támogatási Eszköz komponensét, és 261,3 milliót a katonai mobilitásra. Párhuzamosan, a SAFE eszköz révén, amelyet 2025 májusában fogadtak el, a tagállamok akár 150 milliárd eurónyi kölcsönhöz is hozzáférhetnek a védelembe történő befektetésekhez, amelyeket az EU költségvetése garantál 2030-ig, ami strukturális változást jelent abban, ahogyan az Unió a védelmi ipart és a katonai képességeket kezeli. Az éves költségvetés közvetlenül nem fedi le ezeket a kölcsönöket, de megteremti a garanciák keretét, és arra utal, hogy a védelemre vonatkozó költségvetési nyomás a következő években magas marad.
A globális eloszlás szempontjából a Bizottság bemutatja a rubrikák szerinti teljes allokációs képet. Közel 56,5 milliárd eurót tartanak fenn a természeti erőforrások és a környezet számára, ebből 40 milliárd közvetlen kifizetéseket és mezőgazdasági piaci kiadásokat jelent. A kohézió, az ellenálló képesség és az értékek 71,6 milliárd euróra rúgnak, 56,6 milliárd a kohéziós politikára és 15 milliárd az ellenálló képességre és értékekre, amely a költségvetés, a kultúra, az alapvető jogok és a civil társadalom támogatásának területét foglalja magában. A belső piac, az innováció és a digitális rubrika összesen 22,16 milliárd eurót tesz ki, ahonnan a Horizon Europe, a Digital Europe, az InvestEU és más programok finanszírozásra kerülnek, amelyeknek a hosszú távú versenyképességet kell támogatniuk.
A számok mögött a politikai vita változatlan marad, az EU költségvetése viszonylag kicsi a várakozásokhoz képest. A Parlament emlékeztet arra, hogy a költségvetés 93%-a közvetlenül a tagállamok programjaiba és projektjeibe tér vissza, és a teljes éves pénzügyi keret mérete, még a NextGenerationEU-val együtt is, összehasonlítható egy Lengyelország méretű nemzeti költségvetéssel, de 27 ország és 450 millió polgár számára. A képviselők számára ez a hasonlat érvet jelent arra, hogy nincs hely a korlátlan ígéretekre Brüsszelben, míg a kormányok számára ez egy további ok a körültekintésre, különösen, amikor nőnek a nemzeti hozzájárulások és a kölcsönköltségek.
A politikai nyilatkozatok, amelyek kísérik a megállapodást, tükrözik ezt a törékeny egyensúlyt. Az Európai Parlament BUDG elnöke, Johan Van Overtveldt a polgárok prioritásaira való reagálás szükségességéről beszél, a kutatástól és a biztonságtól kezdve a határokig és az Erasmus+ programig, de figyelmeztet, hogy a költségvetés önmagában nem lesz elegendő az európai versenyképesség növelésére, további lépésekre van szükség. A harmadik szakasz jelentéstevője, Andrzej Halicki hangsúlyozza, hogy a Parlament többletforrást szerzett a polgárok biztonságára, a fiatalokra, a gazdákra és az üzleti életre, kiemelve a megállapodás szimbolikus vonalait. A költségvetésért felelős biztos, Piotr Serafin az eredményt egy kompromisszumnak írja le, amely biztosítja a kiszámíthatóságot és lehetővé teszi a külső biztonságra, védelemre és innovációra irányuló fokozott beruházásokat, de olyan programokba is, amelyek közvetlenül érintik a polgárokat, a diákokat és a gazdákat.
Eljárási szempontból a megállapodás még mindig ideiglenes. A Tanácsnak formálisan el kell fogadnia, majd a szöveg visszatér a Parlament költségvetési bizottságához, és a végső szavazás a plenáris ülésen 2025. november 26-án, Strasbourgban van napirenden. Csak ekkor válik a 2026-os költségvetés hivatalos dokumentummá, és lehet végrehajtani 2026. január 1-jétől. Párhuzamosan azonban a 2028 utáni jövőbeli pénzügyi keretről folytatott tárgyalások már megkezdődtek, és az évek során tapasztalt sokkhatások és a maximálisan kihasznált rugalmassági margók táplálják azt az érvet, hogy a következő többéves költségvetésnek nagyobb rugalmasságra és valószínűleg további forrásokra lesz szüksége. A Bizottság kifejezetten kijelenti, hogy az új keretre vonatkozó javaslatok, amelyeket júliusban mutattak be, az elmúlt évek tanulságain alapulnak, különösen a váratlan eseményekre való gyors reagálás szükségességére.
Összességében a 2026-os költségvetés egy olyan Uniót mutat, amely megpróbál többet tenni kevesebből, folyamatosan újra kalibrálva a prioritásokat a versenyképesség, a kohézió, a klíma, a védelem és Ukrajna támogatása között, miközben fedezi a helyreállítási terv kölcsönköltségeit. A hétköznapi olvasó számára a számok absztraktak tűnhetnek, de mögöttük állnak az Erasmus ösztöndíjak, az infrastruktúra projektek, a kutatóknak nyújtott támogatások, a gazdák kifizetései és a humanitárius segítség a konfliktusövezetekben. Az, ahogyan ezek a vonalak néhány tucat millióval növekednek vagy csökkennek, jól mutatja az Unió korlátozott mozgásterét, valamint az intézmények próbálkozását, hogy megmutassák, hogy figyelnek a polgárok prioritásaira egy egyre nehezebb gazdasági és geopolitikai környezetben.
