JÚNIUS 2025: BAROMETER Informat.ro - INSCOP Kutatás: 1990. június 13-15. eseményei | A románok 54,1%-a állítja, hogy tudja, mi történt 1990. június 13-15-én.

A 2025. május 26-30. között végzett Informat.ro - INSCOP kutatás BAROMETER szerint a románok közel fele nem tudja, mi történt 35 évvel ezelőtt, az 1990. június 13-15-i események során.
BAROMETER Informat.ro - INSCOP Research az INSCOP Research által az Informat.ro hírplatform megbízásából, a Strategic Thinking Group agytröszt partnerségével havonta végzett közvélemény-kutatás.
Az Informat.ro - INSCOP Research felmérés célja, hogy a romániaiak véleménye alapján, neves agytrösztökkel és tudományos intézményekkel együttműködve, a romániaiak érdeklődésére számot tartó témákat tárjon a nyilvánosság elé, hogy országos szintű beszélgetéseket ösztönözzön különböző, Románia jelene és jövője szempontjából lényeges témákról és közpolitikákról. Ez egy olyan megközelítés, amelynek révén tudományos és hiteles eszközökkel kívánunk hozzájárulni a demokrácia megszilárdításához, amelyek a polgárok hangját a közbeszéd előterébe helyezik.
Módszertan: Az adatgyűjtés 2025. május 26-30. között zajlott. Kutatási módszer: kérdőíves interjú. Az adatgyűjtés CATI-módszerrel (telefonos interjúk) történt, az egyszerű rétegzett minta mérete 1150 fő volt, amely jelentős szociodemográfiai kategóriák (nem, életkor, foglalkozás) szerint reprezentatív Románia 18 éves és idősebb, nem intézményesített lakosságára. Az adatok maximálisan megengedett hibája ± 2,9%, 95%-os megbízhatósági szinten."
Remus Ștefureac - INSCOP kutatási igazgató: "Románia közelmúltbeli történelmének egyik olyan eseményét, amely mélyen megpecsételte demokratikus rendszerünket, a románoknak csak valamivel több mint a fele ismeri. Ráadásul jelentős különbségek vannak az ismeretekben a különböző népességkategóriák között. A PNL szavazóinak több mint 70%-a, a PSD és az USR szavazóinak több mint 60%-a állítja, hogy tudja, mi történt 1990. június 13-15-én, míg az AUR szavazóinak 60%-a azt mondja, hogy nem tudja, mi történt 35 évvel ezelőtt. Hasonlóképpen, a 18-29 évesek 76%-a azt mondja, hogy nem tudja, mi történt június 13-15-én. Másrészt az AUR-szavazók 68%-a és a 18-29 évesek 64%-a azt állítja, hogy ha a jogaik és szabadságaik veszélyben lennének, akkor folyamatosan részt venne az utcai tüntetéseken, amíg a veszélyek el nem tűnnek. Ezzel szemben a PSD-szavazóknak csak 30%-a mondja azt, hogy részt venne ilyen tiltakozásokban. A teljes népességhez viszonyítva közel 56% azt mondja, hogy részt venne a tiltakozásokon, mert ez az egyetlen módja a jogok és szabadságjogok védelmének. Úgy tűnik, hogy a jogok és szabadságok utcai tüntetéseken keresztül történő védelmének cselekvési dimenziója inkább a jelenről alkotott elképzelésekben gyökerezik, a közelmúlt releváns történelmi eseményeinek ismeretéből származó motivációk törékenyebbek. Ezek az adatok ismételten rámutatnak arra, hogy a közelmúlt történelméről szóló oktatás megerősítésére van szükség, mint a demokratikus kultúra és a demokratikus rendszerünk alapjait megkérdőjelező agressziókkal szemben ellenálló társadalom megerősítésének fontos elemére."
Az 1990. június 13-15-i események
A válaszadók 54,1%-a állítja, hogy tudja, mi történt az 1990. június 13-15-i események során, míg 45,7% nemmel válaszol. 0,2% nem válaszol.
A lakosság átlagánál lényegesen nagyobb arányban mondják, hogy tudják, mi történt az 1990. június 13-15-i események során: PNL (71%), PSD (63%), USR (62%), férfiak (64%), 45-59 évesek (67%) és 60 év felettiek (72%) , felsőfokú végzettségűek (72%) és nagyvárosi lakosok (60% felett). A lakossági átlagnál nagyobb arányban mondják, hogy nem tudják, mi történt 35 évvel ezelőtt június 13-15-én, különösen az AUR szavazók (60%), a 18-29 évesek (76%) és a 30-44 évesek (62%), az általános iskolai végzettségűek (60%) és a vidéken élők (52%).
Tüntetések a jogok és szabadságok védelmében
A kérdésre, hogy ha a jogaik és szabadságaik veszélyben lennének, folyamatosan részt vennének-e utcai tüntetéseken, amíg ezek a veszélyek el nem tűnnek, 55,8% válaszolt: "Igen, mert ez az egyetlen módja a jogok és szabadságok védelmének". 26. A válaszok szerint a szavazók a következő válaszokat adták: "Igen, mert ez az egyetlen módja a jogok és szabadságok megvédésének".8% választotta a "Nem, mert a jogokat és szabadságokat nem így lehet megvédeni" opciót. 16,5% mondta, hogy nem alakított ki véleményt, 0,9% pedig nem válaszolt.
A lakossági átlagnál nagyobb arányban válaszoltak "Igen, mert a jogokat és szabadságokat csak így lehet megvédeni": az AUR szavazók (68%), a 30 év alatti fiatalok (63%) és az alapfokú végzettségűek (65%). A "Nem, mert a jogokat és szabadságokat nem így lehet megvédeni" opciót választják különösen: a PSD-szavazók (52%), a 60 év felettiek (42%), az átlagos iskolai végzettségűek (32%) és a kisvárosokban élők (32%).
Az adatok grafikus bemutatása a következő címen érhető el: BAROMETER Informat.ro - INSCOP kutatás: 1990. június 13-15-i események