A Wizz Air a 2026. szeptember 30-án zárult hat hónapban több mint 46 millió utast szállított, 26%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában. A forgalom növekedése ellenére a légitársaság nettó profitja jelentősen csökkent, ami a költségek emelkedésének és az egy utasra jutó átlagos bevétel mérséklődésének tudható be.
A nettó profit 66,6%-kal, 323,5 millió euróról 108,1 millió euróra esett vissza. A teljes bevétel 13,8%-kal, 3,8 milliárd euróra nőtt, az üzemi költségek azonban közel 22%-kal emelkedtek, és elérték a 3,54 milliárd eurót.
Az üzemanyagköltségek csaknem 34%-kal nőttek, meghaladva az 1,24 milliárd eurót. A vállalatot a közel-keleti konfliktus okozta fennakadások is érintették, különösen a vizsgált időszak első negyedévében.
A jegyértékesítésből származó átlagos bevétel 10,5%-kal, utasonként 47,2 euróra csökkent, míg a kiegészítő szolgáltatásokból származó bevétel 9%-kal, 35,3 euróra mérséklődött. Románia továbbra is az egyik fő piac maradt, 397,2 millió eurós bevétellel, Olaszország után.
Szeptember végén a Wizz Air flottája 276 repülőgépből állt, az átlagos kihasználtság pedig 92,5% volt. Ezek közül 22 repülőgép volt üzemen kívül a GTF hajtóművek ellenőrzése miatt, szemben az előző évi 35-tel.
,
Kontextus: az európai légiközlekedési iparágra nehezedő nyomás az üzemanyagköltségek és a kereslet változása miatt
A Wizz Air jelentése előtt az európai légiközlekedési iparág már az üzemanyag drágulása által okozott feszültségekkel szembesült: a Ryanair arra figyelmeztetett, hogy a jegyek a következő nyáron 10%-20%-kal drágábbá válhatnak, és abban az esetben, ha a magas olajárak tartósan fennmaradnak, egyes versenytársaknak nehézségeik lehetnek az üzemeltetési kapacitás fenntartásával. A vállalat menetrendi kiigazításokat is elkezdett, többek között több ezer járat törlését a téli szezonban, éppen azért, hogy korlátozza a veszteségeket.
Ugyanakkor a korábban közzétett adatok azt mutatták, hogy az EU kereskedelmi légiforgalma ismét megközelítette a 2019-es szintet, 2025-ben 6,9 millió járattal, ami aktívabb piacot, ugyanakkor nagyobb nyomást jelentett a repülőterekre és az infrastruktúrára. A visszatérést azonban a járatok száma alapján mérték, nem feltétlenül a vállalatok jövedelmezősége vagy valamennyi működési mutató alapján.
.webp)
.webp)
