Brexit egy évtizede után Andy Burnham miniszterelnök kijelentette, hogy Nagy-Britannia „többet veszített, mint amennyit nyert”, és „újraindítást” készít elő Brüsszellel. A teljes uniós reintegráció azonban továbbra is egy választási mandátumtól, a Munkáspárt vörös vonalainak megváltoztatásától és mind a 27 tagállam egyhangú beleegyezésétől függő forgatókönyv — nem közeli döntés.
Miért kerül ismét napirendre a témaA központi ok gazdasági: a miniszterelnök által idézett becslések szerint a Brexit csökkentette az EU-val folytatott kereskedelmet, és Nagy-Britanniának a GDP 4–8%-ába került. A UK in a Changing Europe jelentése az EU-ban maradás forgatókönyvéhez képest a GDP 2–6%-os veszteségét becsüli, miközben egy korlátozott „újraindítás” 15 év alatt legfeljebb mintegy 0,5 százalékponttal növelné a GDP-t.
Burnham szerint a Brexit kudarcot vallott ígéreteiben — a határok, a törvények és a gazdaság feletti ellenőrzésben —, és hogy a brit elszigetelődés gyengíti Európát a globális protekcionizmus és az orosz nyomás által jellemzett időszakban, amely a nyugati egységet fenyegeti. A helyzetet „A császár új ruhája” című meséhez hasonlítja: olyan valósághoz, amelyet a politikai elit állítólag nem volt hajlandó elismerni.
Ki tér „haza” — és miértA reintegráció támogatása elsősorban a liberális és Európa-párti baloldalról érkezik: a liberális demokraták fokozatos megközelítést javasolnak az egységes piachoz és a vámunióhoz, míg a Zöldek, az SNP és a Plaid Cymru kifejezetten támogatják az EU-ba való visszatérést. Érvelésük szerint ez gazdasági növekedést, hozzáférést az egységes piachoz, a fiatalok mobilitását, valamint együttműködést hozna a biztonság, az energia és az éghajlat terén.
Burnham miniszterelnök jelenleg hivatalosan nem kéri az azonnali csatlakozást. A hosszú távú kapcsolatra vonatkozó „lehetőségekről” beszél — vámunióról, egységes piacról vagy végső esetben teljes reintegrációról —, és azt mondja, hogy a Brexit „több kárt okozott, mint hasznot”.TabMit jelentene ez Nagy-Britannia számáraA visszatérés helyreállítaná az egységes piachoz és a vámunióhoz való hozzáférést, csökkentve a kereskedelem, a szolgáltatások, a munkavállalás és a mobilitás akadályait. Ugyanakkor az uniós szabályok elfogadását jelentené azok egyoldalú módosításának lehetősége nélkül, költségvetési hozzájárulásokkal és — minden valószínűség szerint — a Brexit előtti egyes kiváltságokról való lemondással.
A legnagyobb politikai akadály nem Brüsszel, hanem a brit közvélemény. A Politico által idézett YouGov-felmérés szerint a britek 55%-a szeretné visszafordítani a Brexitet, azonban a támogatás 35%-ra csökkenne, ha a csatlakozás az euró és a schengeni övezet bevezetésével járna; ebben a forgatókönyvben 43% ellenezné azt.
Mit nyerne az EU — és mit kérne érteNagy-Britannia visszatérése az EU számára megerősítené az európai gazdaságot, a pénzügyi piacokat, a biztonságot és a blokk globális súlyát. Ugyanakkor egy nagy, gyakran követelőző tagot is visszahozna, amelynek története feszült kapcsolatokkal terhelt, és fennállna a kockázata annak, hogy egy jövőbeli brit kormány ismét vitát nyit a tagságról.
Brüsszel rugalmasnak tűnik: két uniós tisztviselő azt nyilatkozta a Politicónak, hogy Nagy-Britanniának nem feltétlenül kellene azonnal csatlakoznia az euróövezethez vagy a schengeni övezethez, ha kérelmezné a csatlakozást. Az EU-nak azonban nincs hivatalos álláspontja, mivel London nem nyújtott be kérelmet, és minden eltérést meg kellene tárgyalni és egyhangúlag jóváhagyni.
Milyen esélyei vannak valójábanA teljes reintegráció rövid távú esélyei csekélyek. Burnhamet a következő általános választásokig köti a Keir Starmer által örökölt kötelezettségvállalás, amely szerint nem vezetik vissza a vámuniót, az egységes piacot vagy a személyek szabad mozgását.
Az ajtó azonban nincs bezárva. A következő általános választásokat legkésőbb 2029 júliusában kell megtartani, Burnham pedig arra utalt, hogy a választott lehetőség bekerülhet a munkáspárti programba; álláspontja szerint egy azonnali népszavazás korai lenne.
Az uniós eljárás egyértelmű: kérelem az EUSZ 49. cikke alapján, csatlakozási tárgyalások, a Tanács egyhangú megállapodása, az Európai Parlament véleménye, valamint valamennyi tagállam ratifikációja. A gyakorlatban Nagy-Britannia már meglévő összehangoltsága lerövidítheti a folyamatot, de nem teheti azt automatikussá vagy politikailag fájdalommentessé.
Mikor valósulhatna megA legvalószínűbb út nem egy villámgyors visszatérés, hanem egy fokozatos „lépcső”:
2026–2027: az élelmiszerekről, az energiáról, a kibocsátásokról és a fiatalok mobilitásáról szóló újraindítási megállapodások aláírása és végrehajtása.
2029-ig: nyilvános vita és esetleg egy ambiciózusabb lehetőség — vámunió vagy egységes piac — beillesztése a munkáspárti programba.
2029 után: csak akkor, ha a Labour egyértelmű mandátumot nyer, megváltoztatja vörös vonalait, és elegendő társadalmi támogatást szerez, nyújthatna be Nagy-Britannia hivatalosan csatlakozási kérelmet.
Tényleges reintegráció: évekig tartó folyamat, amely az EU valamennyi fővárosában zajló tárgyalásoktól, ratifikációktól és politikai konszenzustól függ.
Ítélet
Nagy-Britannia jelenleg nem készül „visszatérni az EU-ba” — tíz év után arra készül, hogy elismerje: a kemény Brexit magas gazdasági és stratégiai költséggel járt. A teljes reintegráció közép- vagy hosszú távon valós lehetőség, de a brit belpolitika jelentős változásától és egy kevésbé romantikus felismeréstől függ: az EU nem ugyanazokkal a mentességekkel és ugyanazzal az alkupozícióval fogadná vissza a partnert, mint korábban.
Legfrissebb hírek
17:08
16:56
16:49
16:44
16:29
További hírek megtekintése