ANALÍZIS Gianni Infantino és a elégedetlenségek frontja: megrendülhet a FIFA vezetője?

Tíz év FIFA-vezetés után Gianni Infantino új nyomás zónába lép: nem egy világosan körvonalazott választási rivális részéről, hanem egy szövetségek és vezetők koalíciójának részéről, akik megkérdőjelezik a világfutball szövetségének politikai és kereskedelmi irányvonalát. A tét nemcsak Infantino képe, hanem az ellenzék képessége is, hogy a csalódottságot formális eljárássá alakítsa, a FIFA rendszerének feltételei között, ahol minden nemzeti szövetségnek egy szavazata van.

Mandátuma politikailag vitatott, Wales szövetsége volt az első, amely hivatalosan visszavonta Infantino újraválasztásának támogatását, míg az UEFA és több európai szövetség kritikus reakciót adott a világbajnoki csomagok értékesítése körüli vita után.

Hogyan működik a szavazás

A FIFA-nak 211 tagja van, és az elnök megválasztása a Kongresszus által történik, ezeknek a tagoknak a szavazatával, nem pedig az ország vagy a szövetség nagyságán alapuló súlyozott mechanizmus révén. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy kis szövetségnek ugyanannyi szavazati értéke van, mint egy nagynak, és a regionális koalíciók rendkívül fontosak.

Az elnöki mandátum 12 évre korlátozódik, és Infantino már elég hosszú utat tett meg ahhoz, hogy 2031-ig jogosult maradhasson, ha nem következik be egy jelentős politikai törés. A következő mandátum választására 2027 márciusában kerül sor Marokkóban.

Kik kérdőjelezik meg őt

A legszembetűnőbb ellenzéki blokk az UEFA, amely sürgősségi ülést is összehívott a FIFA terveivel kapcsolatban, és az európai szövetségek odáig mentek, hogy a világbajnokság bojkottjáról beszéljenek, ha a jogok kereskedelmi értékesítése előrehalad. Tehát a megkérdőjelezés nemcsak néhány tisztviselőtől származik, hanem az egész európai blokk részéről, azaz 55 potenciális szavazatról van szó.

Nyilvánosan is fellépett ellene befolyásos szereplő, mint Javier Tebas, a spanyol professzionális labdarúgó-liga (LaLiga) elnöke, aki lemondását kérte, hangsúlyozva, hogy a FIFA kereskedelmi döntéseket hoz a játék kárára. Körülötte feszültségek is vannak más ügyek és panaszok miatt, beleértve a Michel Platini-vel való konfliktus újbóli fellángolását.

Kik támogatják őt

Ugyanakkor Infantino mögött nagyon széles támogatás áll: a legfrissebb jelentések szerint több mint 200 ország jelezte támogatását az újraválasztásához, míg csak néhány szövetség nem erősítette meg még a támogatását. Ez azt mutatja, hogy Európán kívül politikailag nagyon jól megalapozott marad.

Támogatását az is megerősíti, hogy sok kis szövetség a stabilitást és a FIFA erőforrásaihoz való hozzáférést részesíti előnyben, ahelyett, hogy nyílt konfliktusba lépne a hivatalban lévő elnökkel. Más szavakkal, az ellenzék hangos, de még nem elég széles ahhoz, hogy közvetlenül fenyegetje a pozícióját.

Kik változtathatják meg a helyzetet

A legfontosabb potenciális "árulások" kívülről érkezhetnek, különösen azokból a szövetségekből, amelyek a FIFA-val való kapcsolatra támaszkodnak a finanszírozás és a fejlesztési programok érdekében. Ha a magánbefektetőkkel kapcsolatos projekt iránti elégedetlenség fokozódik, néhány szövetség, amely most hallgat, átmehet a semlegességből az ellenállásba, különösen, ha az UEFA sikeresen mobilizál más konfederációkat is.

Mindazonáltal a jelenleg elérhető nyilvános adatok alapján nem látszik egyértelmű tömeges elpártolás, amely általános lázadást sugallna. Inkább egy tömör európai front és a világ többi része, amely egyelőre nagyrészt egybehangzó vagy óvatos marad.

Elégedetlenségek

Infantino ellen irányuló kritikák három témára összpontosulnak: a kereskedelmi túlsúlyra, a hatalom koncentrációjára és a szövetségek valódi konzultációjának hiányára. A világbajnoksággal kapcsolatos részvételi vagy jogi jogok értékesítésének terve sokak számára úgy tűnt, mint egy kísérlet a világfutball pénzügyi eszközzé alakítására.

Emellett a vád, hogy a fontos döntéseket PR-logika és személyes hatalom révén tolják át, nem pedig intézményi konszenzus alapján. Ez magyarázza, hogy miért még a klubfutball területén lévő vezetők, mint Tebas, nyilvánosan kérik távozását.

Korábbi botrányok

Infantino a hatalomra kerülése óta viták kereszttüzében áll, beleértve Michel Platini ügyét, aki azzal vádolta, hogy manipulálta őt, hogy kizárja a 2015-ös FIFA-elnöki versenyből. Platini legutóbbi panaszának újbóli megvitatása ezt az epizódot hozta vissza a köztudatba.

Kritikát kapott a FIFA politikai befolyásának koncentrálása miatt is, és most a magánbefektetőkkel kapcsolatos terve a legnagyobb politikai kudarcának bizonyult az utóbbi időszakban. Az a tény, hogy kénytelen volt lemondani erről a projektről, azt mutatja, hogy az ellenzék képes konkrét eredményeket elérni.

Hogyan lehet leváltani

Formálisan a leváltása nem egyszerű: a FIFA szabályzatai lehetővé teszik a bizalmatlansági szavazás kezdeményezését, ha az eljárást 46 tagállam támogatja. Ez azt jelenti, hogy az ellenzéknek át kell lépnie a nyilvános elégedetlenségről egy valódi eljárási többségre.

Gyakorlatilag a kulcs a szövetségek számában rejlik, akik az ellenzék oldalára állnak, és hogy milyen gyorsan lehet koalíciót építeni Európán kívül. E nélkül a politikai nyomás gyengítheti egy projektet, de nem feltétlenül az elnökséget.

Lehetséges utódok

A mostanáig kifejezett álláspontokban nem tűnik fel egyetlen egyértelmű és elkerülhetetlen név a FIFA vezetésére. Amikor egy esetleges utódra gondolnak, a beszélgetés egyelőre inkább spekulatív, mintsem egy világos kedvenc köré szervezett.

A legvalószínűbb forgatókönyv, ha Infantinót eltávolítják, az lenne, hogy regionális blokkok által támogatott jelöltek közötti harc alakulna ki, nem pedig egy konszenzusos globális figura azonnali megjelenése. Addig azonban Infantino továbbra is a rendszere kedvence marad, amelyet vezet.

Elemzés a Perplexity támogatásával készült