A bizottság új intézkedéseket készít a digitális bűnözés áldozatai, gyermekek és sebezhető személyek számára.
Mindig nézd híreinket a Google-on
Az új európai stratégia a bűncselekmények áldozatainak jogairól foglalkozni fog a támogatáshoz való hozzáféréssel, a bűncselekmények bejelentésével, a bírósági eljárások során nyújtott védelemmel és a bűnözők elítélése utáni kártérítéssel. A Bizottság nyilvános konzultációt indított november 5-ig, és azt tervezi, hogy a stratégiát 2026 negyedik negyedévében fogadja el.
A Európai Bizottság új stratégiát készít az áldozatok jogairól, amely további intézkedéseket fog tartalmazni a digitális bűnözés, a gyermekek, a terrorizmus áldozatai, a fogyatékkal élők és a diszkriminációnak kitett csoportok számára, abban az esetben, ha az EU jogszabályaiban előírt jogokat nem alkalmazzák egyenlően a gyakorlatban.
Röviden
A nyilvános konzultáció 2026. augusztus 13. és november 5. között zajlik, és a Bizottság azt tervezi, hogy a stratégiát az év negyedik negyedévében fogadja el.
A stratégia foglalkozni fog a bűncselekmények bejelentésével, a gyors hozzáféréssel az áldozat igényeihez igazított szolgáltatásokhoz, a bírósági eljárásokban való tényleges részvétellel, a megismételt áldozattá válás elleni védelemmel és a kártérítéshez való hozzáféréssel.
Külön figyelmet fordítanak a gyermekekre, a digitális bűnözés, a terrorizmus áldozataira, a fogyatékkal élőkre, az online csalások által érintett idősekre és a diszkriminációnak kitett csoportokra.
A Bizottság szorosabb együttműködést szeretne a különböző tagállamok hatóságai között a határokon átnyúló esetekben, beleértve azokat az eseteket is, amikor az áldozatok, a bűnözők, a szolgáltatók és a bizonyítékok különböző országokban találhatók.
A stratégia nem fog új jogszabályt bevezetni, hanem a Bizottság közleményeként készül, amely kiegészíti a felülvizsgált áldozati jogokról szóló irányelv és más európai normák alkalmazását.
A Európai Bizottság 12 hetes nyilvános konzultációt indított, hogy meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyeket az EU következő áldozati jogi stratégiájába be fognak építeni, a 2020–2025-ös stratégia befejezése utáni időszakra.
A konzultáció 2026. augusztus 13. és november 5. között zajlik, és az áldozatok, állampolgárok, a jogi hatóságok, bíróságok, támogató szolgáltatások, civil társadalmi szervezetek, kutatók és más szakemberek számára van címezve, akik áldozatokkal dolgoznak.
A Bizottság azt tervezi, hogy a stratégiát az év negyedik negyedévében fogadja el. A menetrend és a végső tartalom azonban még előkészítés alatt áll, és a konzultáció eredményei és a Bizottság későbbi döntései alapján módosulhat.
A stratégia kiegészíti az európai jogi keretet, beleértve a júniusban elfogadott felülvizsgált áldozati jogokról szóló irányelvet, és nem új jogszabályként készül. A Bizottság közlemény formájában fogja bemutatni, amely prioritásokat, intézkedéseket és koordinációs módszereket határoz meg az európai intézmények, tagállamok és érintett szervezetek között.
A felkészítő dokumentumok az európai jogszabályokban meglévő jogok és az áldozatok tényleges joggyakorlásának lehetősége közötti különbséget azonosítják. A Bizottság úgy véli, hogy a tagállamokban még mindig hiányoznak a kellően koherens és áldozatközpontú intézkedések, amelyek képesek támogatást nyújtani az áldozatok büntetőjogi rendszerrel való kapcsolatának teljes időtartama alatt.
Az első célterület a bűncselekmények bejelentése. A stratégia megvizsgálja azokat a módszereket, amelyek révén az áldozatok könnyebben kaphatnak információt saját jogaikról és arról a folyamatról, amelyen keresztül bejelenthetik a hatóságoknak.
A Bizottság úgy véli, hogy a bejelentési rendszereknek hatékonyabbaknak és hozzáférhetőbbeknek kell lenniük, és a lakosságnak jobban ismernie kell a meglévő támogatási lehetőségeket. Az alacsony bejelentési arány megakadályozhatja az áldozat védelmét és a bűncselekmények nyomozását is.
A második cél a gyors hozzáférés az egyéni helyzethez igazított támogató szolgáltatásokhoz. A Bizottság azt szeretné, ha a segítségnyújtás annyi ideig lenne elérhető, ameddig szükséges, és figyelembe venné a bűncselekmény típusát, a személyt fenyegető kockázatot és a fizikai vagy pszichológiai következményeket.
A stratégia elősegíti a traumaközpontú és gyermekekhez igazított megközelítést. Olyan intézkedéseket is terveznek, amelyek lehetővé teszik a fogyatékkal élők számára, hogy egyenlő feltételek mellett gyakorolják jogaikat, mint a többi áldozat.
A bűncselekmény bejelentését követően a felkészítő dokumentum előírja az áldozat egyéni szükségleteinek értékelését és a helyzetének megfelelő kezelését a támogató szolgáltatások és a megfelelő hatóságok által.
A bírósági eljárások során a Bizottság arra törekszik, hogy az áldozatok ténylegesen meghallgathassák magukat, és védelmet kapjanak a zaklatás, a megtorlás és a másodlagos vagy megismételt áldozattá válás ellen.
A stratégia megvizsgálja a helyreállító igazságszolgáltatás szerepét is. Ez magában foglalhatja, amikor a körülmények lehetővé teszik, és az áldozat beleegyezésével, a mediációt vagy más eljárásokat, amelyek révén a bűncselekmény következményeit a bűnöző büntetőjogi szankcionálásán túl kezelik.
Másik prioritás a kártérítés. A Bizottság azonosítja a szükségességét olyan hatékonyabb mechanizmusoknak, amelyek révén az áldozatok pénzügyi kártérítést kaphatnak a bűnözőtől vagy az államtól, a jogszabályban előírt helyzetekben.
A stratégia nyomon követi az áldozat útját a bűnöző elítélése után. A védelmi és kártérítési intézkedések nem szűnhetnek meg automatikusan a büntetőeljárás befejezésével, ha a személy továbbra is szenved a bűncselekmény következményeitől.
A Bizottság ezeket az intézkedéseket az új bűnözési formák és a súlyos és szervezett bűncselekmények digitális összetevőjének növekedése összefüggésében készíti. A felkészítő dokumentumok azt mutatják, hogy szinte minden súlyos és szervezett bűncselekménynek jelenleg van digitális összetevője.
A Bizottság technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős végrehajtó alelnöke, Henna Virkkunen felhívta a figyelmet arra, hogy hány ember lehet egyszerre érintett az online bűncselekmények által.
„A bűnözés traumát jelent milliók számára minden évben. Szükségük van a közszolgáltatások teljes támogatására és védelmére. A digitális környezetben a kiberbűnözés széles körben, határokon átnyúlóan működik, és egyszerre számos áldozatot érinthet. Mindenki hozzájárulására szükség van ahhoz, hogy biztosítsuk, hogy minden bűncselekmény áldozatának támogatását fokozzuk az EU egész területén” – mondta Virkkunen.
A digitális bűnözés más problémákat vet fel, mint egy helyszínen elkövetett bűncselekmény. A bűnöző egy államból származhat, az áldozat egy másikban élhet, a platform vagy digitális szolgáltatás szolgáltatója egy harmadik joghatóság alatt állhat, és a bizonyítékok több országban tárolhatók.
A stratégia célja az európai intézmények szerepének megerősítése az ilyen esetekben, és olyan mechanizmusok létrehozása, amelyek révén a nemzeti hatóságok információt cserélhetnek az áldozatok védelmét szolgáló normákról és jó gyakorlatokról.
Figyelembe veszik a több hatóság és szolgáltatás közötti együttműködési struktúrákat, így az áldozatnak nem kell külön kezelnie a rendőrséggel, ügyészekkel, bíróságokkal, szociális szolgáltatásokkal és támogató szervezetekkel való kapcsolatát.
Fontosabb szerepet kaphatnak az európai igazságügyi és belügyi ügynökségek. A felkészítő dokumentum említi az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét, Eurojustot és CEPOL-t, mint olyan intézményeket, amelyek részt vehetnek az intézkedések végrehajtásában.
Határokon átnyúló esetekben, ahol sok áldozat van, beleértve az online bűnözésből származókat is, a Bizottság arra törekszik, hogy megerősítse ezen struktúrák képességét a nemzeti hatóságok támogatására.
A gyermekek az egyik csoport, amely számára specifikus intézkedéseket terveznek. A stratégia életkorukhoz és sebezhetőségükhöz igazított megközelítést fog tartalmazni, és különösen megvizsgálja azokat a helyzeteket, amikor a kiskorúak digitális bűncselekmények áldozatai.
A konzultáció magában foglalja a gyermekáldozatokra és a helyreállító igazságszolgáltatásra vonatkozó találkozókat is. A Bizottság beszélni fog azokról a szervezetekről is, amelyek közvetlenül dolgoznak a bűncselekmények által érintett személyekkel.
A terrorizmus áldozatai egy másik célcsoportot fognak képezni az európai szintű közös intézkedések keretében, a diszkriminációnak kitett csoportok tagjaival és a fogyatékkal élő áldozatokkal együtt.
A digitális bűncselekmények terén a felkészítő dokumentum kifejezetten említi a korosztályokat is, mint olyan csoportokat, amelyek különleges támogatásra szorulhatnak.
A stratégia tartalmazni fog egy válsághelyzetekre való felkészülési komponenst is. A Bizottság azt szeretné, ha a hatóságok és a társadalom képesek lennének gyorsan segítséget nyújtani, amikor jelentős események egyszerre sok áldozatot okoznak.
Ez a dimenzió olyan helyzetekre vonatkozhat, amikor a szokásos támogatási struktúrák túlterheltek, anélkül, hogy a közzétett dokumentumok eddig meghatároznák a pontos válságokat vagy a létrehozandó mechanizmusokat.
A demokráciáért, igazságügyért, jogállamiságért és fogyasztóvédelemért felelős európai biztos, Michael McGrath azt mondta, hogy az új szakasznak a már meglévő jogok hatékony végrehajtására kell összpontosítania.
„Senki sem számít arra, hogy bűncselekmény áldozatává válik. Ezért nekünk, mint közszolgáltatóknak, felelősségünk, hogy biztosítsuk, hogy az áldozatok védelmet és támogatást kapjanak, amikor a legnagyobb szükségük van rá. A felülvizsgált áldozati jogokról szóló irányelvvel megerősítettük az európai normákat. Most biztosítanunk kell, hogy ezek a jogok valósággá váljanak az EU egész területén. Ezt fogja megvalósítani az új stratégia” – mondta McGrath.
Felhívta a polgárok és szervezetek részvételét a konzultációban, érvelve amellett, hogy a bűncselekmények bárkit érinthetnek, és hogy az áldozatok védelme nem csupán a büntető igazságszolgáltatás problémája.
A felülvizsgált áldozati jogokról szóló irányelv megerősíti azt a jogi keretet, amelyet a stratégiának támogatnia kell végrehajtási és koordinációs intézkedésekkel.
Az új stratégiának biztosítania kell a más európai jogi aktusok következetes alkalmazását is, amelyek jogokat tartalmaznak az áldozatok számára, beleértve a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak elleni normákat, valamint a felülvizsgált emberkereskedelem elleni irányelvet.
A Bizottság figyelembe fogja venni a bűncselekmények áldozatainak kártérítéséről szóló irányelvet, valamint az Európai Unió Bíróságának joggyakorlatát ezen a területen.
A intézkedéseket nemcsak a Bizottság fogja végrehajtani. A stratégia úgy van megtervezve, hogy bevonja a nemzeti hatóságokat, az EU ügynökségeit, a civil társadalmat és a nemzetközi szervezeteket.
A bűncselekmények áldozatainak jogairól szóló európai hálózat és az áldozati jogok platformja tapasztalatcserére és a stratégia végrehajtásának nyomon követésére fog szolgálni.
A platformot a korábbi stratégia időszakában hozták létre, hogy összehozza az európai intézményeket, a tagállamokat, a civil társadalmi szervezeteket és a szakembereket, akik a területen dolgoznak.
A 2020–2025-ös stratégia magában foglalta a „Tartsd nyitva a szemed” kampányt is, amely a bűncselekmények áldozatainak jogairól való tájékoztatás növelésére irányult. Az új stratégia folytatni fogja a kommunikációs eszközök használatát a jogok és a rendelkezésre álló szolgáltatások ismeretének javítása érdekében.
A Bizottság azt is tervezi, hogy fenntartja az együttműködést a nemzetközi szervezetekkel, beleértve az Európa Tanácsot, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalát, valamint az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalát.
Egy további szempont a jelölt és potenciális jelölt országok. A Bizottság úgy véli, hogy az áldozatok jogaira vonatkozó normákat integrálni kell a bővítési politikával kapcsolatos együttműködésbe is.
Az új stratégiának nem lesz jogi hatásvizsgálata, mivel ez egy közlemény, és nem vezet be új jogi kötelezettségeket. A konkrét intézkedések magukban foglalhatják a pénzügyi támogatást, adminisztratív intézkedéseket, koordinációt és az EU ügynökségeinek tevékenységét.
A Bizottság később nyomon fogja követni a stratégia végrehajtását az áldozati jogok platformjával és az Alapjogi Ügynökséggel együtt.
A jelenlegi konzultációt egy külön kérés is kíséri, amely szeptember 4-ig nyitva áll a hozzájárulásokra. A Bizottság kutatásokat, adatokat és elemzéseket kér a bűncselekmények áldozatainak védelméről, a büntetőjogról, a digitális szabályozásról és a pszichológiáról.
A nyilvános konzultáció mellett megbeszélésekre kerül sor a tagállamokkal, az Európai Parlamenttel, a civil társadalmi szervezetekkel és a nemzetközi szervezetekkel. A konzultáció lezárása után a Bizottság közzéteszi a hozzájárulások összefoglalóját, és elmagyarázza, hogyan vették figyelembe azokat.
A bűncselekmények áldozatainak európai kerete magában foglalja az áldozatok jogairól szóló irányelvet, a kártérítési normákat, az európai védelmi végzést és a bűncselekmények specifikus formáira vonatkozó ágazati jogszabályokat.
Az EU első áldozati jogi stratégiája a 2020–2025-ös időszakot ölelte fel. Az új stratégiát a 2026 negyedik negyedévében tervezik elfogadni, és kiegészíti a jogi keretet politikai, koordinációs, finanszírozási és nyomon követési intézkedésekkel.
Legfrissebb hírek
23:00
22:57
22:45
22:39
22:23
További hírek megtekintése
HÍREK UGYANARRÓL A TÉMÁRÓL
