Az EU a második negyedévben 36 825 személyt küldött vissza harmadik országokba, egy év alatt közel 10%-kal többet

Az Európai Unió tagállamai 2026 második negyedévében 110 335 kiutasítási határozatot hoztak EU-n kívüli állampolgárokkal szemben, és egy ilyen határozatot követően ténylegesen 36 825 személyt küldtek vissza harmadik országokba. 2025 azonos időszakához képest a kiutasítási határozatok száma 12%-kal csökkent, miközben a visszaküldéseké 9,7%-kal nőtt.

Röviden
Az uniós tagállamok 2026 második negyedévében 110 335 kiutasítási határozatot hoztak.

Kiutasítási határozatot követően 36 825 személyt küldtek vissza harmadik országokba, 9,7%-kal többet, mint egy évvel korábban.

Az előző negyedévhez képest a kiutasítási határozatok száma 3,9%-kal csökkent, míg a visszaküldéseké 5,9%-kal nőtt.

A harmadik országokba történő visszaküldések 60,8%-a önkéntes, 39,2%-a pedig kényszerített volt. A visszaküldések csaknem háromnegyede valamilyen támogatásban részesült.

Németország jelentette a legtöbb visszaküldést, az állampolgárság szerinti legnagyobb csoportokat pedig Türkiye, Szíria és Georgia állampolgárai alkották.

Az Európai Unióból harmadik országokba visszaküldött személyek száma 2026 második negyedévében tovább nőtt, miközben az új kiutasítási határozatok száma csökkent. Az Eurostat 36 825, kiutasítási határozatot követően visszaküldött személyt regisztrált, ami 9,7%-kal több az előző év azonos időszakához, és 5,9%-kal több az előző negyedévhez képest. Ugyanakkor a kiutasítási határozatot kapott 110 335 személy száma éves összevetésben 12%-os, az előző negyedévhez képest pedig 3,9%-os csökkenést jelent.

Franciaország adta ki a legtöbb kiutasítási határozatot, összesen 32 420-et, ami az EU-ban nyilvántartott határozatok csaknem háromtizedét jelenti. Portugália 11 190, Németország pedig 8 160 határozattal követte. Állampolgárság szerint a legtöbb határozat algériai állampolgárokat érintett (10 390), őket a marokkói (6 200) és a szíriai (5 180) állampolgárok követték.

A tényleges visszaküldések esetében eltérő volt az eloszlás. Németország 8 400, Franciaország 3 825, Lengyelország pedig 3 005 harmadik országba visszaküldött személyről számolt be. A három állam együtt az elemzett időszakban az EU-ban jelentett visszaküldések 41,4%-át tette ki. Állampolgárság szerint a legnagyobb csoportokat a Türkiye állampolgárai alkották 3 765 visszaküldéssel, őket a szíriaiak 2 770, valamint a georgiaiak 2 140 visszaküldéssel követték.

Az adatok a távozások módjáról is információt nyújtanak. Uniós szinten a harmadik országokba történő visszaküldések 60,8%-a önkéntes, 39,2%-a pedig kényszerített volt. Az Eurostat szerint a visszaküldött személyek 74%-a a visszatéréshez kapcsolódó anyagi vagy más jellegű támogatásban részesült, míg a visszaküldések 26%-át támogatás nélküliként sorolták be.

A 110 335 kiutasítási határozat és a 36 825 visszaküldés közötti különbség nem jelzi az adott negyedévben végrehajtott határozatok arányát. Egy adott időszakban olyan személyeket is visszaküldhetnek, akik egy korábbi negyedévben kaptak kiutasítási határozatot. A határozatot követően a távozás több hónappal később is megtörténhet, végrehajtását pedig az egyes esetekre alkalmazandó közigazgatási és bírósági eljárások függvényében elhalaszthatják vagy módosíthatják.

A statisztikák személyeket, nem pedig a közigazgatási aktusok teljes számát mérik, és minden személyt az adott negyedévre vonatkozó minden adathalmazban csak egyszer szabad számításba venni. A menedékkérőknek az európai államok közötti, a menedékkérelem elbírálásáért felelős államot meghatározó mechanizmusok keretében történő áthelyezései nem szerepelnek a visszaküldésekre vonatkozó statisztikákban.

Az európai keret a visszaküldési határozatot olyan közigazgatási vagy bírósági határozatként határozza meg, amely megállapítja egy harmadik ország állampolgárának jogellenes tartózkodását, és visszatérési kötelezettséget ír elő. A visszaküldés történhet önkéntesen vagy a kötelezettség kényszerített végrehajtásával, az európai jog pedig eljárási garanciákat biztosít, beleértve a határozat megtámadásának lehetőségét és azokat az eseteket, amikor a kiutasítást el kell halasztani.

Az Eurostat a kiutasítási határozatokra és a tényleges visszaküldésekre vonatkozó statisztikákat a nemzeti hatóságoktól gyűjti. A negyedéves idősorok 2021-től állnak rendelkezésre, a 2026 második negyedévére vonatkozó adatok pedig az április és június közötti időszakot fedik le. A nemzeti közigazgatási eljárások közötti különbségek és az adatforrások módosításai korlátozhatják az egyes államok közötti közvetlen összehasonlításokat.

https://2eu.brussels/ro/news/ue-a-returnat-36825-de-persoane-in-tari-terte-in-trimestrul-al-doilea-cu-aproape-10-mai-multe-intr-un-an