Németország, Franciaország és Olaszország a 18,8 billió eurós EU GDP több mint felét termeli.

A Európai Unió bruttó hazai terméke 2025-re 18,8 trillió euróra nőtt, míg Németország, Franciaország és Olaszország együtt 51,6%-át képviselte az európai gazdaságnak, az Eurostat adatai szerint.

Röviden, Németország továbbra is az EU legnagyobb gazdasága maradt, körülbelül 4,5 trillió eurós GDP-vel és a Unió összes GDP-jének 23,8%-át képviselve. Franciaország az EU GDP-jének 15,8%-át, míg Olaszország 12%-át tette ki, ami a három nagy gazdaság összesített arányát 51,6%-ra emeli. Spanyolország az EU gazdaságának 9%-át, a Hollandia 6,3%-át, Lengyelország 4,9%-át, míg Románia 2%-át képviselte. Az Unió gazdasága 2025-re reálisan 1,5%-kal nőtt, miután 2024-re a növekedést 1,1%-ra módosították. Minden tagállam növekedést mutatott 2025-ben, de a tempó erősen változott. Az EU-ra vonatkozó GDP fejenként 41.620 euróra nőtt, de az árkülönbségekre kiigazított összehasonlítás Luxemburgot és Írországot körülbelül 2,4-szer a európai átlag felett, míg Bulgáriát és Görögországot körülbelül kétharmadánál helyezte el.

Németország 2025-re messze a legnagyobb gazdaság maradt az Európai Unióban. Az előállított áruk és szolgáltatások értéke körülbelül 4,5 trillió euró volt, ami a 27 tagállam GDP-jének 23,8%-át jelenti.

Franciaország 15,8%-os részesedéssel bír, míg Olaszország 12%-kal. Együtt a három gazdaság az EU GDP-jének 51,6%-át generálta, ami azt jelenti, hogy a gazdasági tevékenység több mint fele, amelyet euróban mérnek, három a 27 tagállamban összpontosult.

Spanyolország a következő helyet foglalta el, 9%-kal az európai összesből, majd Hollandia következett 6,3%-kal, és Lengyelország 4,9%-kal. Az első hat gazdaság így közel 72%-át képviselte az EU GDP-jének.

Belgium és Írország egyaránt 3,4%-os részesedéssel bír, Svédország 3,2%-kal, Ausztria 2,7%-kal, míg Dánia 2,2%-kal. Románia az Unió gazdaságának 2%-át képviselte, megelőzve Csehországot 1,8%-kal, Portugáliát 1,6%-kal, és Finnországot 1,5%-kal.

A rangsor másik végén Málta az EU GDP-jének 0,1%-át képviselte. Ciprus, Észtország és Lettország egyaránt 0,2%-os részesedéssel bír, míg Litvánia és Szlovénia körülbelül 0,4%-ot képvisel.

A gazdaság mérete azonban nem jelzi a fejlődés ütemét. A 18,8 trillió euró a GDP értékét jelenti, amelyet aktuális árakon fejeznek ki, míg a reális fejlődést külön számolják, hogy eltávolítsák az árak változásának hatását.

Reálisan az EU GDP-je 2025-re 1,5%-kal nőtt, miután 2024-re a növekedést 1,1%-ra módosították. A tempó magasabb volt, mint amit 2023-ban regisztráltak, amikor az európai gazdaság 0,4%-kal nőtt, de még mindig messze elmaradt a 2021-es 6,4%-os és a 2022-es 3,5%-os előrelépésektől, amelyek a pandémia alatti visszaesést követték.

Az összes 27 tagállam reális GDP-növekedést mutatott 2025-ben. Írország volt a legnagyobb előrelépéssel, 12,3%-kal, majd Málta 4%-kal, és Ciprus 3,8%-kal következett. A másik végén Németország és Finnország mindössze 0,2%-kal, míg Magyarország 0,4%-kal nőtt.

Németország helyzete így a gazdaság mérete és dinamizmusa közötti különbséget mutatja. Még a legkisebb növekedési ütem mellett is az EU legnagyobb gazdasága maradt, amely közel egynegyedét képviseli az Unió GDP-jének.

Egy másik nézőpont akkor merül fel, amikor a gazdasági termelést a lakosság számához viszonyítják. Az EU GDP-je fejenként 39.960 euróról 2024-ben 41.620 euróra nőtt 2025-re.

A közvetlen összehasonlítást euróban azonban jelentősen befolyásolják a tagállamok közötti árkülönbségek. Az Eurostat ezért a vásárlóerő standardját használja, amely kiigazítja az értékeket arra, hogy mit lehet ténylegesen vásárolni ugyanazzal az összeggel különböző országokban, és az EU átlagát 100-ra állítja be.

Ezen alap alapján Luxemburg 2025-re az EU átlagának 238,7%-án, míg Írország 237,3%-án helyezkedett el. A vásárlóerőhöz igazított GDP fejenként így körülbelül 2,4-szerese volt az európai átlagnak mindkét országban.

A másik végén Bulgária 68,1%-on, míg Görögország 68,4%-on helyezkedett el az EU átlagához képest. A különbség e tagállamok és Luxemburg vagy Írország között tehát sokkal nagyobb, mint amit a gazdaságok teljes mérete közötti egyszerű összehasonlítás sugallna.

A GDP fejenként nem egyenlő a háztartások rendelkezésre álló jövedelével vagy a megélhetési szinttel. Olyan gazdaságokban, mint Írország és Luxemburg, az indikátort befolyásolják olyan tényezők, mint a multinacionális vállalatok tevékenysége és a nagy számú határon átnyúló munkavállaló, akik egy országban dolgoznak, de egy másikban élnek.

Egy külföldi tulajdonú vállalat hozzájárul a termelő ország GDP-jéhez, még akkor is, ha a keletkező bevételek egy része más államok tulajdonosainak kerül átutalásra. Hasonlóképpen, egy határon átnyúló munkavállaló hozzájárul a munkavégzés országának GDP-jéhez, de a lakóhelye szerinti ország népességében számolják.

A materiális jólét összehasonlításához az Eurostat a tényleges egyéni fogyasztást is figyelembe veszi, amely magában foglalja a háztartások által fogyasztott árukat és szolgáltatásokat, függetlenül attól, hogy ezeket közvetlenül a lakosság fizeti-e, vagy közszolgáltatások révén biztosítják.

Az európai gazdaság szerkezete is megváltozott az elmúlt két évtizedben. 2025-re a szolgáltatások az EU hozzáadott értékének 73,5%-át generálták, szemben a 2000-es 69,5%-kal. Az ipar részesedése ugyanebben az időszakban 22,4%-ról 19,2%-ra csökkent.

Az építőipar 2025-re a hozzáadott érték 5,5%-át, míg a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat 1,8%-át képviselte. A fejlődés azt mutatja, hogy az európai gazdaságban a szolgáltatások még dominánsabbá váltak, még akkor is, ha az ipar jelentősége tagállamonként eltérő.

A különbségek jelentősek. Luxemburgban a szolgáltatások 89,9%-át, míg Máltán 88,5%-át generálták. Írországban az ipar 36,9%-ot képviselt, ami az EU legmagasabb aránya, majd Csehország következett 25,6%-kal, és Szlovénia 25%-kal.

A 2026 eleji adatok a 2025-ös éves ütemhez képest lassulást jeleznek. Az EU GDP-je 0,1%-kal csökkent az első negyedévben a 2025 utolsó három hónapjához képest, de 0,7%-kal még mindig meghaladta az előző év első negyedévének szintjét.

A bruttó hazai termék az áruk és szolgáltatások értékét méri, amelyeket egy gazdaság egy adott időszak alatt állít elő. A 18,8 trillió eurós érték lehetővé teszi a gazdaságok méretének összehasonlítását a 2025-ös aktuális árakon, de nem szabad összetéveszteni a reális gazdasági növekedéssel, a lakosság jövedelmével vagy a vásárlóerővel.

Az Eurostat külön közzéteszi a reális GDP, a GDP fejenként, a vásárlóerő és a tényleges egyéni fogyasztás mutatóit. A 2026-os "Kulcsfontosságú adatok Európáról" kiadvány összegyűjti ezeket az adatokat a népesség, a munkaerőpiac, a kereskedelem, az energia és a környezet mutatóival együtt. A kiadvány statisztikai adatai május elején kerültek összegyűjtésre, és az Eurostat online adatbázisa később tartalmazhat felülvizsgálatokat.