Kínai lánc és az új csalásgazdaság. Hogyan vált az áfa és a csalások az EU pénzügyi bűnözésének középpontjává.

Mit tehetnénk, ha 67,27 milliárd euró állna rendelkezésünkre? Valószínűleg több mint 1000 modern regionális kórházat építhetnénk, átlagosan 60 millió eurós költséggel kórházanként. Vagy több mint 20 millió lakossági napelemes rendszert telepíthetnénk, átlagosan 3000 eurós költséggel rendszerenként. Vagy teljes mértékben finanszírozhatnánk több éven át az Erasmus+ programot minden európai diáknak. Természetesen, ha hozzáférnénk ezekhez a forrásokhoz, több ezer kilométer autópályát építhetnénk, plusz/minusz néhány száz km, a nemzeti költségektől függően. A helyzet az, hogy nincsenek ilyen pénzeink, de tudunk valakiről, aki pontosan tudja, hol lehetne ezeket a pénzeket megtalálni. Ez a valaki az Európai Ügyészség.

2025 végére az Európai Ügyészség 3602 ügyet kezelt, a becsült kár összesen meghaladta a 67,27 milliárd eurót az EU költségvetésével és a nemzeti költségvetésekkel szemben. Ennek az összegnek a hatalmas mérete a korábbi évekhez képest jelentős változást jelez, és a nyomozati tevékenység, valamint a felfedezett csalások pénzügyi volumenének jelentős növekedését mutatja. Az EPPO tevékenységi jelentése szerint a szám majdnem háromszoros a 2024 végén becsült kárhoz képest, amikor a teljes összeg 24,8 milliárd euróra rúgott.

A növekedés nemcsak a becsült kár értékét tükrözi, hanem a működési dinamikát is. 2025-ben az EPPO 2030 új nyomozást indított, 35%-kal többet, mint 2024-ben, és a kapcsolódó kár ezen új ügyekben 48,7 milliárd euróra becsülhető. Párhuzamosan az intézmény 6966 bejelentést és panaszt dolgozott fel, ami 6%-os növekedést jelent az előző évhez képest, a legtöbb a nemzeti hatóságoktól és magánfélektől származott. Az adatok a nyomozási kapacitás megerősítése és a bűnözési jelenség terjedésének kombinációját mutatják.

A kár szerkezete is változást jelez a bűnözési területen. Bár az aktív ügyek 68%-a a költségvetési csalásokkal kapcsolatos, azaz az EU költségvetéséből származó alapok, támogatások vagy segélyek, ezek csupán a becsült összkár 27%-át, azaz 18,67 milliárd eurót képviselnek. Ezzel szemben a bevételi csalások, főként az áfa és a vám, a becsült kár több mint kétharmadát, 45,01 milliárd eurót tesznek ki, bár az aktív ügyek 27%-át, 981 esetet képviselnek. Ez a disproporció azt mutatja, hogy a rendszerszintű pénzügyi hatásokat elsősorban a nagyszabású határokon átnyúló adózási sémák generálják.

A jelentés előszavában Laura Codruța Kövesi, az európai főügyész, intézményi és gazdasági biztonsági szempontból kontextualizálja ezeket a számokat. Az összegek és forrásaik már nem kezelhetők a költségvetési adminisztráció marginális problémájaként, hanem egy olyan strukturális jelenségként, amely befolyásolja az Unió pénzügyi stabilitását.

Lényegében a jelentés adatai azt mutatják, hogy az EPPO (amely 2021. június 1-jén kezdte meg működését) egy érettségi fázisba lépett, rekord mennyiségű nyomozással és precedens nélküli pénzügyi kitettséggel. Az aktív ügyek számának és a becsült kár növekedése intenzívebb nyomozati tevékenységet tükröz, és egyúttal a határokon átnyúló csalásokban részt vevő hálózatok összetettségét és méretét is, különösen az áfa és a vám területén, amelyek most dominálják az Unió pénzügyi érdekeit érintő bűnözési tájat.

Hogyan működik az áfa- és vámcsalás

A teljes kár kétharmada, amelyet az EPPO vizsgál, közvetlenül az Unió bevételi forrásait érinti, nem a kiadásokat. E csalások pénzügyi hatása azt mutatja, hogy az áfa- és vámügyek átlagosan sokkal nagyobbak és kifinomultabbak. A jelentés arra is rámutat, hogy ezek a csalások túlnyomórészt határokon átnyúlóak és szervezett bűnözéssel kapcsolatosak. Az előszóban Laura Codruța Kövesi hangsúlyozza, hogy ez a jelenség egy „bűnözői iparág”, amelyet túl sokáig figyelmen kívül hagytak vagy toleráltak.

A szervezett bűnözésnek szentelt szakasz azt mutatja, hogy az aktív ügyek összkárának 22,23%-a a bűnszervezethez való csatlakozással kapcsolatos, és ezen belül a bevételi csalások körülbelül 86,66%-ot képviselnek a becsült kárból. Ez a koncentráció azt jelzi, hogy a szervezett bűnözői hálózatok az áfa és a vám területén egy magas nyereséget és viszonylag alacsony kockázatot jelentő üzleti modellt azonosítottak, összehasonlítva más hagyományos illegális tevékenységekkel.

Ezen kívül a jelentés egy működési módszer fejlődését is leírja. A „karusszel” típusú csalás mellett fragmentált sémák, közvetítő cégek használata, vámeljárásokkal való visszaélés és a pénzmosás szakmai szolgáltatásainak integrálása is megfigyelhető. A bűnözői hálózatok fokozottan részt vesznek az EU-n kívüli importláncokban, jelentős kínai eredetű hálózatok jelenlétével a vámcsalásban. Ily módon az adócsalás már nem pusztán adminisztratív jelenség, hanem egy integrált bűnözői infrastruktúra része.

Rendszerszintű szempontból ez a változás áthelyezi az európai csalásellenes politikák súlypontját. Míg a múltban a közfigyelem a strukturális alapok eltérítésére összpontosított, a 2025-ös adatok azt mutatják, hogy a legnagyobb sebezhetőség a saját bevételek területén található. Az áfa- és vámcsalás egyaránt érinti az európai költségvetést és a nemzeti költségvetéseket, és közvetlen hatással van a tisztességes versenyre a belső piacon.

A NextGenerationEU és az RRF összesen 5,08 milliárd euró becsült kárt jelent

A jelentés egy harmadik fő pillére a NextGenerationEU-hoz kapcsolódó nyomozások, különösen a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközhöz (RRF). 2025 végére az EPPO 518 aktív ügyet kezelt a NextGenerationEU-val kapcsolatban, amelyek közül 512 közvetlenül az RRF-re vonatkozott. A becsült kár ezekben az ügyekben 5,08 milliárd euróra rúg, amelyből 2,63 milliárd euró a közbeszerzési csalásokkal kapcsolatos nyomozásokhoz kapcsolódik.

A számok két okból is relevánsak. Először is, körülbelül 21%-át képviselik a költségvetési csalások aktív nyomozásainak összesen. Másodszor, az éves dinamika jelentős felgyorsulást mutat. 2025-ben az EPPO 293 új nyomozást indított a NextGenerationEU-val kapcsolatban, ami majdnem duplája a 2024-es 145 ügynek. Mindezek az új nyomozások, egy kivételével, az RRF-re vonatkoztak.

A jelentés hangsúlyozza, hogy 2025 végéig az RRF forrásainak körülbelül 50%-át már elosztották, miközben a tagállamoknak be kell fejezniük a mérföldköveket és célokat, és az utolsó kifizetési kérelmeket 2026 decemberéig be kell nyújtaniuk. Ez a kifizetések végére való összpontosítás fokozza az adminisztratív nyomást, és ezzel együtt a csalás és a korrupció kockázatát. Az EPPO kifejezetten figyelmeztet arra, hogy a kockázati környezet továbbra is „vonzó” a csalás szempontjából, figyelembe véve a nagy kifizetési volumeneket és a projektek összetettségét.

A RRF ügyekben az azonosított tipológiák a klasszikus csalások és új sebezhetőségek kombinációját tükrözik. A nem közbeszerzési területen a leggyakoribb forma a hamis, hiányos vagy félrevezető információk nyújtása a források illegális megszerzése érdekében, beleértve a számlák és szerződések hamisítását vagy a nem jogosultsági kritériumok elrejtését. A zöld átmenet területén olyan eseteket azonosítottak, ahol napelemes panelek vagy szigetelési munkák támogatására vonatkozóan a műholdas képek és a helyszíni ellenőrzések azt mutatták, hogy a beruházásokat a finanszírozási kérelem benyújtása előtt hajtották végre. Adózási csalásokkal kapcsolatos visszaéléseket is jelentettek, ahol a képzési ülések nem zajlottak le.

A közbeszerzési területen a csalások között szerepeltek manipulált pályázatok a megújuló energia infrastruktúrájában, korlátozó műszaki specifikációk, amelyek kizárják a versenytársakat, és családi vagy vállalati érdekek ütközése. Egyes esetekben a szerződő hatóság és a nyertes cég családi kapcsolatokkal állt kapcsolatban, ami kérdéseket vet fel a folyamat pártatlanságával és integritásával kapcsolatban.

A jelentés azt is jelzi, hogy a korrupció és a sikkasztás által generált becsült kár a NextGenerationEU aktív ügyeiben 2,05 milliárd euróra rúg. Egyes esetekben közszolgák kértek és kaptak kifizetéseket a közbeszerzési eljárások manipulálásáért és bizonyos cégek előnyben részesítéséért.

Összességében a NextGenerationEU-ra szentelt szakasz arra utal, hogy az RRF végrehajtásának utolsó fázisa kritikus a pénzügyi integritás szempontjából. A nagy volumenű források, a mérföldkövek teljesítésének nyomása és a projektek technikai összetettsége kedvező környezetet teremt a kifinomult csalási sémák számára.

A bírósági teljesítmény és az eszközök lefoglalása

A jelentések számának és a becsült kár nagyságának növekedése mellett a 2025-ös éves jelentés az EPPO bírósági tevékenységének megerősödését is jelzi. Az év során 275 vádiratot nyújtottak be, 34%-kal többet, mint 2024-ben. Ez az mutató lényeges, mivel a nyomozati fázisból a bíróságok elé kerülő ügyek számának növekedését jelzi.

Az EPPO által jelentett elítélési arány „majdnem 95%-os” az elmúlt két évben. 2025-ben 168 végső döntést hoztak az EPPO ügyeiben, amelyek közül 159 elítélés volt.

Párhuzamosan a kár megtérítésének szempontja egyre relevánsabbá vált. 2025-ben a bíróságok 1,13 milliárd euró értékben rendeltek el eszközök lefoglalását. Az év során ténylegesen lefoglalt eszközök értéke 288,93 millió euró volt. A két érték közötti különbség a bíróságok által elismert visszatérítési potenciál és a már azonosított és lefoglalt eszközök közötti megkülönböztetést tükrözi.

A jelentés hangsúlyozza a kiterjesztett lefoglalási mechanizmusok és a pénzbeli lefoglalás használatát is. A kiterjesztett lefoglalást 19 esetben kérték, míg a bűncselekmények elkövetéséhez használt eszközök vagy azok értékének lefoglalását 30 ügyben rendelték el. Az EPPO 52 lefoglalási kérelmet is benyújtott, hogy biztosítsa a lehetséges bírságok kifizetését. Ezek az eszközök különösen relevánsak a szervezett bűnözés és az adócsalás ügyeiben, ahol a pénzügyi struktúrák fragmentáltak és határokon átnyúlóak.

A lefoglalt eszközök típusa változatos: készpénz és bankszámlák, ingatlanok, kereskedelmi tevékenységek, járművek, ingóságok, arany, részvények, kriptovaluták, pénzügyi termékek és luxuscikkek. Egyes esetekben kereskedelmi termékeket, például mobiltelefonokat vagy fogyasztási cikkeket vontak ki a piacról, így megfosztva a bűnözői hálózatokat a működési eszközöktől.

Adócsalás, transznacionális hálózatok és a kínai hálózatok szerepe a bűnözői ökoszisztéma átalakításában

A 2025-ös éves jelentés fontos fogalmi változást vezet be a szervezett bűnözés leírásában az Európai Unióban. Az EPPO azt mutatja, hogy a bűnözői csoportok hagyományos percepciója, mint kizárólag nyereségorientált és csak erőszakos, elavult. A 2025-ös nyomozások azt mutatják, hogy ezek a hálózatok rendszerszintű kockázatot jelentenek a demokratikus kormányzásra és az Unió gazdasági stabilitására.

Az adatok azt mutatják, hogy az EPPO aktív ügyeiben a becsült összkár 22,23%-a a bűnszervezethez való csatlakozással kapcsolatos. A jelentés egyik megkülönböztető eleme a kínai eredetű bűnözői hálózatok szerepének említése a vámcsalásokban, amelyek az EU-n kívüli importokkal kapcsolatosak. Az EPPO azt mutatja, hogy ezek a hálózatok kiterjedt szegmenseket irányítanak az ellátási láncban, a külső beszállítóktól a tagállamokban történő forgalmazásig, kihasználva a vám- és adóeljárásokat az adók megfizetésének elkerülésére. Ebben a kontextusban a vám- és áfa-csalás a bűnözői ökoszisztéma átalakítását jelenti az Unióban.

A jelentés azt is jelzi, hogy a korrupció és az erőszak gyakori használata a hálózatok érdekeinek védelmére, valamint a legitím gazdasági szektorokba való behatolásra irányul. Gyakorlatilag a határ a legális és illegális gazdaság között egyre permeábilisabbá válik bizonyos szektorokban, különösen ott, ahol a kereskedelmi margók magasak és az adminisztratív ellenőrzés bonyolult.

Az EPPO jelentése azt sugallja, hogy az Unió pénzügyi érdekeivel szembeni csalás már nem perifériás jelenség, hanem egy kifinomult bűnözői infrastruktúra része, amely képes egyszerre több joghatóságban működni és kihasználni az adó- és vámrendszerek sebezhetőségeit.

Intézményi és politikai következmények. Hol áll Románia ebben a képen?

A 2025-ös évben az EU intézményeitől, szerveitől, hivatalaitól és ügynökségeitől származó viszonylag alacsony számú jelentés, 143, arra utal, hogy az európai szintű észlelés és jelentés szintje javítható. A nemzeti hatóságok és a magánszemélyek által benyújtott növekvő számú bejelentés a láthatóság és a közbizalom növekedését jelzi az EPPO iránt.

Távlatilag a 2025-ös jelentés táplálja a vitát az EPPO hatáskörének esetleges kiterjesztéséről, a vám- és adóügyi együttműködés megerősítéséről, valamint az áfa keretrendszerének esetleges reformjáról európai szinten. A jelentésben leírt adócsalások volumene és összetettsége azt mutatja, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme egyre inkább összefonódik az adópolitikával, a kereskedelmi politikával és a gazdasági biztonsággal.

A 2025-ös éves jelentés által leírt európai kontextusban Románia adatai egy megkülönböztetett profilt rajzolnak ki, magas kitettséggel a költségvetési csalások területén és jelentős számú aktív üggyel. 2025. december 31-én Romániának 535 aktív nyomozása volt az EPPO keretein belül, a becsült kár 6,05 milliárd euróra rúgott. Ez az érték Romániát a jelentős pénzügyi hatással bíró joghatóságok közé helyezi az Európai Ügyészség statisztikáiban.

Az aktív ügyek szerkezete a költségvetési csalások dominanciáját mutatja. Az aktív ügyek összesen 499-et költségvetési csalásként osztályoztak, a becsült kár 5,03 milliárd euróra rúg. E kategórián belül 43 ügyet regisztráltak, amelyek a költségvetési csalásokkal kapcsolatos korrupciót tartalmaznak. Ezzel szemben a bevételi csalások, áfa és vám, 28 ügyben jelentkeznek, a becsült kár 271,5 millió euróra rúg.

Ez a megoszlás eltér az általános európai tendenciától, ahol a bevételi csalások a teljes kár több mint kétharmadát képviselik. Románia esetében a legnagyobb pénzügyi kockázat továbbra is az uniós források felhasználásához kapcsolódik, beleértve a regionális fejlesztési programokat, a mezőgazdaságot és a NextGenerationEU keretein belül, ahol a jelentés éles növekedést mutat a nyomozások számában az EU szintjén.

Működési szempontból Románia 2025-ben összesen 416 bejelentést és panaszt regisztrált, amelyek közül 359 a nemzeti hatóságoktól és 51 magánszemélyektől származott. Ugyanebben az évben 303 nyomozást indítottak a beérkezett bejelentések és panaszok alapján. Ezek a számok magas szintű együttműködést mutatnak a nemzeti hatóságokkal és a magánszektorból származó bejelentések növekedését.

A bírósági dimenzióban Románia 2025 végén 76 ügyet tartott a bíróság előtt, 18 végső bírósági döntéssel és 18 elítéléssel, 20 elítélt személlyel. Ezek a mutatók azt mutatják, hogy az EPPO nyomozásainak jelentős része Romániában a bírósági fázisba lépett és végleges eredményeket hozott.

A NextGenerationEU 2026 végéig történő befejezésének kontextusában a nyomás az adminisztratív és bírósági rendszerekre növekedni fog, és a 2025-ben szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy Románia továbbra is egy olyan joghatóság, amely magas kitettséggel bír az uniós források terén, egy olyan európai keretben, ahol a határokon átnyúló adócsalás dominál.

Rendszerszintű következtetések

A jelentés azt mutatja, hogy a szervezett bűnözői hálózatok az adócsalást magas nyereségű és viszonylag alacsony kockázatú tevékenységként kezelik. Ezen kívül az adócsalás pénzmosással, kriptovaluták használatával, illegális pénzügyi rendszerekkel és a legális kereskedelmi láncokba való behatolással való integrálása a bűnözői ökoszisztéma fokozott kifinomultságát jelzi. Ez a fejlődés hatással van a tisztességes versenyre, a belső piacon való bizalomra és a tagállamok bevételeinek beszedési képességére.

A nagy volumenű kifizetések és a zöld átmenet és digitalizálás területén összpontosuló projektek fokozzák a kontrollmechanizmusokra nehezedő nyomást.

Az EPPO 2025-ös éves jelentése azt mutatja, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme egy strukturális kockázati zónába lépett, nem epizodikusba. Az EPPO egy olyan tájat ír le, ahol a csalás már nem marginális jelenség, hanem egy integrált gazdasági bűnözés formája, amely képes egyszerre kihasználni az adózási, vám-, adminisztratív és közbeszerzési réseket.

A jelentés stratégiai középpontja a csalás súlypontjának áthelyezése a költségvetési csalásról a bevételi csalásra. Ez a valóság újradefiniálja az „európai pénzekkel kapcsolatos csalás” témáját, megmutatva, hogy az Unió legfőbb sebezhetősége ma a saját források és a belső piacra belépő kereskedelmi áramlások területén található.

Összességében az EPPO 2025-ös jelentése egy komoly kormányzati következtetést közvetít, amely szerint az EU költségvetésének védelme egy európai gazdasági biztonsági dimenzióvá vált. A határokon átnyúló adócsalás, a pénzmosás és a kereskedelmi láncokba való behatolás nemcsak a közfinanszírozást érinti, hanem a belső piac megfelelő működését és bizalmát is. Ebben a kontextusban az európai bírósági együttműködés hatékonysága és az Unió saját bevételeinek ellenőrzési képessége központi elemekké válnak az európai projekt pénzügyi és intézményi stabilitása szempontjából.