A szárazság Románia területének 17,5%-án tartós hatásokat hagyott maga után – derül ki az Eurostat új évkönyvéből

A 2024-es adatok azt mutatják, hogy Románia területének 17,5%-án a növényzet a súlyos nedvességhiány után nem nyerte vissza szokásos termőképességét. Az ország valamennyi NUTS 3 régiójában tapasztaltak valamilyen mértékű hatást, Galac és Botoșani területének pedig több mint fele érintett volt.

A szárazság növényzetre gyakorolt hatásai 2024-ben Románia területének 17,5%-án maradtak fenn. Ez az egyik legmagasabb arány az Európai Unióban – derül ki az Eurostat Regionális évkönyvének új kiadásából.

A mutató nem a csapadék egyszerű hiányát, illetve a folyók vagy víztározók vízszintjét méri. Azokat a területeket azonosítja, ahol a talaj súlyos nedvességhiányát követően a növényzet termőképessége nem tért vissza a 2000–2020 közötti referenciaidőszakban jellemző szintre.

Röviden
2024-ben Románia területének 17,5%-án a szárazság tartós hatást gyakorolt a növényzet termőképességére.

Az uniós tagállamok közül Máltán volt a legmagasabb az arány, 57,5%, ezt Bulgária követte 20,1%-kal, Románia pedig 17,5%-kal.

Románia valamennyi NUTS 3 régiójának területét érintette legalább részben a szárazságmutató.

Galac és Botoșani azon 19 uniós régió közé tartozott, ahol a terület több mint fele érintett volt.

Caraș-Severinben 977 km² volt érintett, ami a harmadik legnagyobb abszolút terület az EU valamely NUTS 3 régiójában.

Az adatokat az Eurostat Regionális évkönyvének 2026-os kiadásában tették közzé, de a 2024-es helyzetet írják le. Nem jelentik a romániai aktuális szárazság értékelését.

A mutató két feltételt egyesít. Az első a talaj súlyos nedvességhiánya a vegetációs időszakban. A második, hogy a növényzet termőképessége a szárazságot követően nem tér vissza a referenciaértékhez.

A termőképességet Föld-megfigyelési adatok alapján becsülik meg, és a 2000–2020 közötti időszak körülményeivel vetik össze.

Ez a módszer lehetővé teszi a növénykultúrákra, erdőkre, legelőkre és más ökoszisztémákra gyakorolt tartós hatások azonosítását, de nem méri közvetlenül a gazdálkodók pénzügyi veszteségeit, illetve a folyókban vagy tavakban rendelkezésre álló víz mennyiségét.

Románia 2024-ben azon hat tagállam között volt, ahol az érintett terület aránya meghaladta a 10%-ot.

Málta esetében ez 57,5%, Bulgáriában 20,1%, Romániában 17,5%, Cipruson 13%, Görögországban 11,4%, Olaszországban pedig 10,7% volt.

A belső megoszlás fontos. Az Eurostat szerint Románia valamennyi NUTS 3 régiójában kimutatható volt valamilyen tartós hatás.

Galac és Botoșani területének több mint fele érintett volt. A két megye azon mindössze 19 európai régió közé tartozik, ahol az arány meghaladta az 50%-os küszöböt.

Az EU legszélsőségesebb helyzete Szicíliában alakult ki. Ennán a terület 95,2%-a, Caltanissettában 89%-a, Siracusában pedig 87,3%-a volt érintett.

Ha nem a terület arányát, hanem a tényleges kiterjedést mérik, ismét egy romániai megye kerül Európa leginkább érintett régiói közé.

Caraș-Severinben 977 km²-nyi területen nem tért vissza a növényzet termőképessége a nedvességhiány utáni referenciafeltételekhez. Csak a bulgáriai Lovech 998 km²-rel és a spanyolországi Lleida 989 km²-rel rendelkezett ennél nagyobb érintett területtel.

Összeurópai szinten a mezőgazdasági területek tették ki az érintett terület legnagyobb részét, 55,9%-ot. Az erdők és fás területek aránya 21,4%, a legelőké pedig 9,1% volt.

Ezek az arányok azt mutatják, hogy a mutató nem kizárólag a mezőgazdaságot érinti. A szárazság a természetes ökoszisztémákban is csökkentheti a növényzet termőképességét, többek között hatással lehet szén-dioxid-tároló képességükre és ökoszisztéma-szolgáltatásaik biztosítására.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség pontosítja, hogy az alkalmazott mutató nem a hidrológiai szárazságot méri. Egy régióban súlyos problémák lehetnek a folyókkal, víztározókkal vagy felszín alatti vizekkel, amelyeket ez a módszer nem feltétlenül tükröz teljes mértékben.

Fordított esetben a növényzetre gyakorolt hatás megjelenése sem teszi lehetővé a gazdasági vagy mezőgazdasági veszteségek közvetlen kiszámítását további adatok nélkül.

A hét újdonsága az Eurostat regionális kiadásának közzététele, amely összegyűjti és magyarázza az adatokat, nem pedig a 2026-os megfigyelések valós idejű előállítása.

Románia esetében a számok azonban jól mutatják a 2024-es epizód területi kiterjedését és a megyék közötti jelentős különbségeket: Galac és Botoșani területének több mint fele érintett volt, Caraș-Severin pedig a legnagyobb abszolút érintett területű európai régiók közé tartozott.

https://2eu.brussels/ro/news/seceta-a-lasat-efecte-persistente-pe-175-din-suprafata-romaniei-arata-noul-anuar-eurostat