Eurostat: 2026 második negyedévében 0,1%-kal nőtt az egy főre jutó reáljövedelem az EU-ban, miközben csökkent a megtakarítási ráta

Az egy főre jutó háztartási kiigazított reáljövedelem 0,1%-kal nőtt mind az EU-ban, mind az euróövezetben az előző negyedévhez képest. Az egy főre jutó reálfogyasztás 0,4%-kal emelkedett az EU-ban és 0,3%-kal az euróövezetben, míg a megtakarítási ráták 13,9%-ra, illetve 14,2%-ra csökkentek – közölte az Eurostat.

Az egy főre jutó háztartási kiigazított reáljövedelem 2026 második negyedévében 0,1%-kal nőtt az előző negyedévhez képest mind az Európai Unióban, mind az euróövezetben – derül ki az Eurostat október 28-án közzétett adataiból. Az egy főre jutó reálfogyasztás gyorsabban, az EU-ban 0,4%-kal, az euróövezetben pedig 0,3%-kal emelkedett. Ugyanebben a negyedévben a megtakarítási ráta mindkét gazdasági térségben csökkent: az EU-ban 13,9%-ra, az euróövezetben pedig 14,2%-ra.

Röviden

Az egy főre jutó háztartási kiigazított reáljövedelem 2026 második negyedévében 0,1%-kal nőtt mind az EU-ban, mind az euróövezetben az előző negyedévhez képest.

Az egy főre jutó reálfogyasztás 0,4%-kal nőtt az EU-ban és 0,3%-kal az euróövezetben. A mutató magában foglalja a természetbeni szociális transzferek formájában kapott árukat és szolgáltatásokat is.

A megtakarítási ráta 0,3 százalékponttal 13,9%-ra csökkent az EU-ban, az euróövezetben pedig 0,2 százalékponttal 14,2%-ra. Ezt nominális aggregátumok alapján számítják, amelyek különböznek az egy főre jutó reálmutatóktól.

A közzétett adatokkal rendelkező országok közül a megtakarítási ráta legnagyobb csökkenését Finnországban, Magyarországon és Olaszországban mérték; a legnagyobb növekedést Lengyelország és Csehország jegyezte. A közlemény országos táblázata Romániát nem tartalmazza.

A háztartások beruházási rátája 8,3% maradt az euróövezetben, az EU-ban pedig 8,0%-ra csökkent. Az adatok szezonálisan kiigazítottak és felülvizsgálhatók; az európai átlagok nem írják le az egyes háztartások helyzetét.

Az egy főre jutó reáljövedelem növekedése az EU-ban az első negyedévi 0,3%-ról a második negyedévben 0,1%-ra lassult, miközben az euróövezetben az ütem 0,1% maradt. Az egy főre jutó reálfogyasztás az EU-ban ismét növekedett az első negyedévi 0,1%-os csökkenés után, az euróövezetben pedig az év első három hónapjának stagnálását követően emelkedett.

Az Eurostat által használt jövedelmi mutató a háztartások kiigazított bruttó rendelkezésre álló jövedelme, amelyet a népességhez viszonyítanak, és az árak alakulásával korrigálnak. Ez a természetbeni szociális transzfereket is magában foglalja, vagyis a háztartásoknak a közigazgatási szervek vagy nonprofit intézmények által nyújtott egyéni árukat és szolgáltatásokat, nem csupán a pénzjövedelmeket. A közleményben mért reálfogyasztás a tényleges végső fogyasztás, amely ezeket a transzfereket hozzáadja a háztartások fogyasztási kiadásaihoz. Ezért annak változása nem kizárólag a lakosság által közvetlenül kifizetett vásárlások módosulását jelenti.

A megtakarítási ráta eltérő számítást alkalmaz: a bruttó megtakarítást a nyugdíjjogosultságok változásával korrigált bruttó rendelkezésre álló jövedelomhez viszonyítják. E nominális aggregátumok esetében a jövedelem mindkét térségben 1,1%-kal nőtt, miközben a fogyasztási kiadások az EU-ban 1,4%-kal, az euróövezetben pedig 1,3%-kal emelkedtek. Ez a különbség magyarázza a megtakarítási hányad csökkenését: az EU-ban 14,2%-ról 13,9%-ra, az euróövezetben pedig 14,4%-ról 14,2%-ra. A ráta csökkenése nem méri a bankbetétekből történő pénzkivonásokat.

A közzétett adatokkal rendelkező államok közül a megtakarítási ráta 11-ben csökkent, négyben pedig nőtt. A legnagyobb csökkenést Finnországban mérték, 1,6 százalékponttal, ezt követte Magyarország 1,4 százalékponttal és Olaszország 1,2 százalékponttal. Lengyelországban és Csehországban jegyezték a legnagyobb, egyaránt 0,6 százalékpontos növekedést. Románia nem szerepel e közzététel országos táblázatában.

A háztartások beruházási rátája stabilan 8,3% maradt az euróövezetben, az EU-ban pedig 0,1 százalékponttal 8,0%-ra csökkent. A mutató a bruttó állóeszköz-felhalmozást a nyugdíjjogosultságok változásával korrigált rendelkezésre álló jövedelemhez viszonyítja; a háztartások beruházásai főként a lakások megvásárlásából és felújításából állnak.

Az október 28-i részletes közzététel kiegészíti az október 2-i első becslést. A második negyedévre vonatkozóan az euróövezet megtakarítási és beruházási rátája változatlan maradt, 14,2%-on, illetve 8,3%-on. A történeti idősorokat azonban frissítették, beleértve az első negyedévi egy főre jutó reáljövedelem növekedését is, és az adatokat később is felülvizsgálhatják.

A cikkben szereplő valamennyi negyedéves összehasonlítás szezonálisan kiigazított adatokat használ. Az egy főre jutó értékek összesített átlagok, nem mediánjövedelmek, és nem is a háztartások közötti eloszlást mérik. Az európai 0,1%-os növekedés nem mutatja meg, hogy a népesség mekkora hányadának nőtt a jövedelme, és nem tulajdonítható automatikusan minden tagállamnak.

https://2eu.brussels/ro/news/venitul-real-al-gospodariilor-din-ue-creste-cu-numai-0-1-in-timp-ce-consumul-avanseaza-si-rata-economisirii-scade