Az EU tagállamai további rugalmasságot kérhetnek a költségvetési szabályok alkalmazásában az energetikai biztonságra szánt kiadásokra, miután az Európai Bizottság meghatározta a feltételeket és határokat a jelenleg használt mechanizmus kiterjesztésére a védelmi beruházásokra. A lehetőség 2026. február 28. után elfogadott intézkedésekre vonatkozik, és 2028-ig elérhető marad, anélkül, hogy megszüntetné a közkiadásokra vonatkozó általános korlátokat.
Röviden
A tagállamok kérhetik, hogy az energetikai biztonságra vonatkozó kiadások szerepeljenek a védelmi célokra vonatkozó nemzeti eltérési klauzula keretében biztosított költségvetési rugalmasságban.
Az energetikai biztonságra vonatkozó eltérés évente elérheti a GDP 0,3%-át, és a 2026–2028 közötti időszakban legfeljebb a GDP 0,6%-át.
A energia- és védelmi kiadások továbbra is együtt maradnak a 1,5%-os GDP általános plafonon belül, amelyet erre a rugalmasságra állapítottak meg.
Csak a 2026. február 28. után elfogadott, nemzeti szinten finanszírozott és közvetlen költségvetési hatással bíró intézkedések vehetők figyelembe.
Minden államnak be kell nyújtania egy kérelmet és egy kezdeti intézkedéslistát, amelyet a Bizottság egyenként értékel, mielőtt ajánlást tehetne a Tanács számára a jóváhagyásra.
A Bizottság új iránymutatása lehetővé teszi a kormányok számára, hogy rugalmasabb költségvetési kezelést kérjenek az energetikai biztonságot erősítő intézkedésekhez, és felgyorsítsák a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentését. E lehetőséget 2026. június 3-án jelentették be, az Európai Félév tavaszi csomagjában, a Közel-Keleten zajló konfliktus hátterében.
A rugalmasság nem jelenti azt, hogy ezek a kiadások teljesen ki vannak zárva az európai fiskális szabályok alól. Az államok engedélyt kaphatnak arra, hogy ideiglenesen eltérjenek a javasolt nettó kiadási pályától bizonyos intézkedések esetén, de csak meghatározott plafonokon belül, és feltéve, hogy a közfinanszírozás fenntarthatósága nem kerül veszélybe.
Az energetikai biztonságra vonatkozó intézkedések esetében a határ évente 0,3% a GDP-ből, és az elfogadott eltérések összesített összege nem haladhatja meg a GDP 0,6%-át. Ez a plafon bele van foglalva a 1,5%-os GDP szélesebb határba, amely a nemzeti klauzula keretében elérhető rugalmasságra vonatkozik, így az energetikai kiadások nem hoznak létre külön plafont a védelemre már rendelkezésre álló felett.
A mechanizmus 2026, 2027 és 2028 évekre használható. Csak a 2026. február 28. után elfogadott költségvetési intézkedések tekinthetők jogosultnak, ami kizárja a korábban elfogadott politikák visszamenőleges finanszírozását.
A Bizottság azt is kéri, hogy az intézkedéseket nemzeti szinten finanszírozzák, és közvetlen hatással legyenek a közköltségvetésre. Azokat úgy kell megtervezni, hogy a hatás az energetikai biztonságra a lehető legnagyobb legyen a költségvetési hatás szempontjából, és az iránymutatások tartalmaznak egy példálózó, de nem kimerítő listát azokról a beavatkozásokról, amelyek elfogadhatók lehetnek.
A jogosultság nem lesz automatikus. Minden egyes állam által javasolt intézkedést külön értékel a Bizottság, beleértve az energetikai biztonsággal, a költségvetési hatással és a vonatkozó plafonok betartásával kapcsolatos szempontokat.
A kormányok, amelyek élni kívánnak a rugalmassággal, kérelmet kell benyújtaniuk a klauzula kiterjesztésére, és egy kezdeti listát kell benyújtaniuk a tervezett energetikai biztonsági intézkedésekről, a költségvetési költség becslésével együtt. Az értékelés után a Bizottság ajánlhatja a Tanácsnak a kérelem jóváhagyását, ami azt jelenti, hogy a most közzétett iránymutatás automatikusan nem aktiválja a rugalmasságot minden állam számára.
Ennek az eljárásnak az alapja a nemzeti klauzula, amelyet az EU fiskális keretében határoztak meg. A szabályok lehetővé teszik egy állam számára, hogy ideiglenesen eltérjen a kiadási pályájától, amikor olyan rendkívüli körülmények állnak fenn, amelyek kívül esnek az irányítása alatt, és jelentős hatással vannak a közfinanszírozásra, feltéve, hogy az eltérés nem veszélyezteti a középtávú költségvetési fenntarthatóságot. A Tanács egy ilyen kérelemről a Bizottság ajánlása alapján dönt.
A európai rendelet már most is az energetikai biztonságot a közös prioritások egyikeként kezeli, amelyeket az államoknak figyelembe kell venniük a középtávú költségvetési és beruházási terveikben, a zöld és digitális átmenet mellett, a gazdasági és társadalmi ellenálló képességgel együtt, és amikor szükséges, a védelmi kapacitások fejlesztésével.
A Bizottság azonban világos határokat állít fel az új rugalmasság használatára. Bármely kiadás, amely meghaladja az energetikai biztonságra szánt éves vagy összesített plafont, a szokásos fiskális szabályok szerint kerül értékelésre, és az 1,5%-os GDP általános plafon nem módosul az új iránymutatás által.
Ez a konstrukció lehetővé teszi az államok számára, hogy növeljék az energetikai biztonságra szánt kiadásokat anélkül, hogy az egész összeget azonnal eltérésként kezelnék a javasolt fiskális pályától, de közös határt tart fenn a további elfogadott kiadásokra. A konkrét hatás így a kormányok által benyújtott kérelmektől, az általuk javasolt intézkedésektől és a Bizottság által végzett egyéni értékeléstől függ.
Az új európai fiskális keret a nettó kiadásokat használja fő mutatóként az államok költségvetési politikájának nyomon követésére. Az egyes országok számára meghatározott pályák célja a közadósság fenntartható fejlődésének és a hiány ellenőrzésének fenntartása, de lehetőséget biztosítanak ideiglenes eltérésekre rendkívüli körülmények között.
Az energetikai biztonság már 2024-ben a közös prioritások közé tartozott az EU keretein belül. Az most elfogadott iránymutatás meghatározza, hogy az államok hogyan kérhetik, hogy bizonyos, e prioritással kapcsolatos további költségek 2028-ig a védelmi kiadásokra vonatkozó költségvetési rugalmasságot élvezzék.
Legfrissebb hírek
08:23
08:06
07:51
07:50
07:29
További hírek megtekintése