Az EU és Kanada elindítja az OceanEye kezdeményezést, amelyhez csaknem 220 millió eurót mozgósítottak a globális óceánmegfigyelésre

Az Európai Unió és Kanada elindította az OceanEye International Alliance-t, egy olyan szövetséget, amelyet az óceánok globális megfigyelési rendszerének megerősítésére hoztak létre, miután a partnerországok közel 220 millió euró értékű kötelezettségvállalásokat mozgósítottak finanszírozás, természetbeni hozzájárulások és kutatóhajókhoz, érzékelőkhöz, drónokhoz, valamint adatfeldolgozási kapacitásokhoz hasonló infrastruktúra formájában.

A kezdeményezést New Yorkban indította útjára az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, valamint Kanada miniszterelnöke, Mark Carney, az ENSZ Közgyűlése magas szintű hetének keretében. A szövetségnek jelenleg 31 tagja van: az Európai Unió és 30 ország, a bejelentett finanszírozás pedig a meglévő platformok fenntartását, a kritikus adathiányok pótlását és az óceáni megfigyelések nemzetközi koordinációjának megerősítését szolgálja.

Röviden

Az OceanEye partnerországai eddig közel 220 millió eurót mozgósítottak pénzügyi hozzájárulások, természetbeni támogatás, valamint kutatóhajókhoz, érzékelőkhöz, drónokhoz és adatfeldolgozó létesítményekhez hasonló eszközök révén.

Az Európai Unió 92 millió eurót különít el a Horizon Europe programon keresztül. Ebből az összegből 50 millió közvetlenül az óceánok globális megfigyelési rendszerének hálózataihoz kerül, 30 milliót új megfigyelési technológiákra fordítanak, 12 millió pedig a tengeri helyszíni adatok nemzetközi áramlásainak fenntartását szolgálja.

Kanada öt év alatt 82 millió kanadai dollárra vállalt kötelezettséget megfigyelési kapacitásának bővítésére, a szövetség pedig jelenleg az EU-t és 30 államot egyesít.

Az OceanEye által támogatott globális rendszer naponta hozzávetőleg 120 000 megfigyelést végez, 64 ország által üzemeltetett mintegy 8 000 platform segítségével, 17 globális megfigyelési hálózat keretében.

A Bizottság arra figyelmeztet, hogy a rendszer továbbra is sérülékeny a finanszírozási hiányokkal és a geopolitikai zavarokkal szemben, és még mindig jelentős mértékben korlátozott számú fő hozzájárulótól függ.

Az Európai Unió által előirányzott 92 millió eurót három komponens között osztják fel. A legnagyobb, 50 millió eurós résznek közvetlenül a Global Ocean Observing System hálózatait kell támogatnia, többek között nagyobb számú berendezés nyílt tengeri telepítésével és a meglévő rendszer optimalizálásával. További 30 millió eurót innovatív megfigyelési technológiák fejlesztésére különítenek el az Európai Innovációs Tanács kihívásán keresztül, 12 millió euró pedig az EMODnet for Global finanszírozására szolgál, hogy fenntartsák a tengeri környezetben közvetlenül gyűjtött tengeri adatok nemzetközi áramlásait.

A finanszírozási struktúra azért fontos, mert az OceanEye-t nem pusztán a mérőeszközök új pénzforrásaként tervezték. A partnerek kötelezettségvállalásainak támogatniuk kell a Global Ocean Observing System titkárságát, koordinációs központjait és az OceanOPS-ot is, amely a megfigyelési rendszer elemeinek működését nyomon követő és jelentő központ.

Összesen a szövetség az Európai Uniót és 30 országot foglal magában, köztük Belgiumot, Brazíliát, Kanadát, Chilét, Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Norvégiát, Spanyolországot, az Egyesült Királyságot és Dél-Koreát. Az indulást az UNESCO Kormányközi Oceanográfiai Bizottságával és a Meteorológiai Világszervezettel közösen szervezték; ezek a szervezetek részt vesznek a globális rendszer koordinációjában.

Az ezen infrastruktúra révén előállított adatok bekerülnek az időjárási és éghajlati előrejelzésekbe, a tengeri és part menti területek állapotának megfigyelésébe, valamint a tengeri biodiverzitás kutatásába. A Bizottság szerint a Global Ocean Observing System naponta hozzávetőleg 120 000 megfigyelést biztosít mintegy 8 000, 64 ország által üzemeltetett és 17 globális hálózatba szervezett platformon keresztül.

A jelenlegi lefedettség azonban nem szünteti meg a rendszer sérülékenységeit. A Bizottság rámutat, hogy az elégtelen finanszírozás és a geopolitikai zavarok befolyásolhatják a megfigyelések folytonosságát, és a rendszer továbbra is erősen függ a jelentős hozzájárulók kis számától. A támogatás csökkenése ismét hiányokat okozhat az időjárási előrejelzésekhez, éghajlati projekciókhoz és tengeri természetvédelmi programokhoz használt adatsorokban.

Az OceanEye ezt a problémát egy szélesebb körű, többéves kötelezettségvállalássá próbálja alakítani. A szövetség a hosszú távú finanszírozás, a beruházások koordinációja és az adatokhoz való nyílt hozzáférés köré épül, a 2026-ban megkezdett mozgósítás pedig legalább 2028-ig folytatódik. Új pénzügyi vagy természetbeni kötelezettségvállalások várhatók a COP31-en, a következő Our Ocean konferencián Halifaxban, valamint a negyedik ENSZ-óceánkonferencián, amelyet Busanban rendeznek meg.

Az európai komponens egy külön adatintegrációs projektet is magában foglal. Az OceanEye egy European Digital Ocean System fejlesztését irányozza elő, amely egyetlen hozzáférési pontot biztosítana olyan meglévő szolgáltatásokhoz, mint a Copernicus Marine Service, az EMODnet, a WISE Marine és a WISE Freshwater. Ennek része lenne az European Digital Twin Ocean is, amelyet 2030-ig teljes mértékben működőképessé kívánnak tenni, és amely a megfigyelést prediktív modellekkel ötvözné a közpolitikában és az iparban való felhasználás céljából.

Az OceanEye kezdeményezést az Európai Bizottság 2026 júniusában fogadta el, a nemzetközi szövetség pedig a globális infrastruktúra támogatására irányuló komponensét jelenti. Az EU és Kanada folytatni kívánja a partneri kör bővítését, miközben a fő próbatétel a kezdeti kötelezettségvállalások megfelelően stabil finanszírozási alappá alakítása lesz a hosszú távú megfigyelések fenntartásához.

https://2eu.brussels/ro/news/ue-si-canada-lanseaza-oceaneye-cu-aproape-220-de-milioane-de-euro-mobilizate-pentru-observarea-globala-a-oceanelor