Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség az AI irányítását kéri a zöld átmenet támogatására.

A Környezetvédelmi Ügynökség figyelmeztet, hogy a mesterséges intelligencia és a digitalizáció előnyöket hozhat a klíma, a fenntartható fogyasztás és a zöld közbeszerzés terén, de növelheti az energia, víz és kritikus nyersanyagok iránti nyomást.

A Környezetvédelmi Ügynökség figyelmeztet, hogy az AI és a digitalizáció csak akkor támogathatja Európa zöld átmenetét, ha olyan politikák irányítják, amelyek korlátozzák a források fogyasztását.

Röviden
A Környezetvédelmi Ügynökség két tájékoztatót tett közzé az AI és a digitalizáció zöld átmenetben betöltött szerepéről.

Az AI támogathatja a fenntarthatóbb döntéseket a fogyasztás, közbeszerzés, ipar, energia, közlekedés és ellátási láncok terén.

Az ügynökség figyelmeztet, hogy a digitalizáció növelheti az energia, víz és kritikus nyersanyagok iránti keresletet, különösen az adatközpontok bővítése révén.

Az online fogyasztás egyre fontosabbá válik, és 2024-re az európaiak 75%-a vásárolt vagy rendelt online személyes használatra szolgáló termékeket vagy szolgáltatásokat.

Az ügynökség óvatos kormányzást kér, világos fenntarthatósági célokkal, hogy a digitalizáció ne erősítse meg a forrásigényes gazdasági modelleket.

A Környezetvédelmi Ügynökség két tájékoztatót tett közzé, amelyek elemzik, hogyan befolyásolhatja a mesterséges intelligencia és a digitalizáció Európa zöld átmenetét, a fenntartható fogyasztást és a gazdasági versenyképességet.

Az első tájékoztató az AI és a fenntartható fogyasztás közötti kapcsolatot elemzi Európában. A második a kettős átmenet lehetőségeit és kockázatait vizsgálja, azaz a zöld és digitális átmenet közötti kölcsönhatást.

Az ügynökség azt mutatja, hogy az AI és a digitalizáció környezeti előnyöket hozhat, ha kifejezett fenntarthatósági célokra irányulnak. Ezek a technológiák javíthatják a környezeti adatok gyűjtését és elemzését, támogathatják a hatékonyabb ipari folyamatokat, segíthetnek az energia- és közlekedési rendszerek intelligensebbé válásában, és befolyásolhatják a fogyasztást és a beszerzéseket alacsonyabb kibocsátású és alacsonyabb erőforrás-felhasználású lehetőségek felé.

Ugyanakkor az ügynökség figyelmeztet, hogy az előnyök nem automatikusak. Politikai irányítás nélkül az AI és a digitalizáció növelheti az energia, víz és kritikus nyersanyagok fogyasztását, erősítheti a forrásigényes üzleti modelleket, fokozhatja a stratégiai függőségeket és súlyosbíthatja a társadalmi egyenlőtlenségeket.

Az ügynökség hangsúlyozza, hogy a technológiai hatékonyság nem elegendő a környezeti nyomás csökkentéséhez. A hatékonysági nyereségek visszafordíthatók, amikor az olcsóbb, gyorsabb vagy kényelmesebb szolgáltatások a teljes fogyasztás növekedéséhez vezetnek.

A fogyasztás terén az AI-ról szóló tájékoztató azt mutatja, hogy a magán- vagy közbeszerzési magatartásbeli és vásárlási változások fontos szerepet játszhatnak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében. Az ügynökség szerint az életmódbeli és fogyasztási átalakulások 40%-kal, akár 70%-kal is csökkenthetik a kibocsátásokat 2050-re.

Az ügynökség azonban megjegyzi, hogy az EU állampolgárainak fogyasztási lábnyoma várhatóan ismét növekedni fog 2030-ra, miután 2020 és 2022 között 6,3%-os növekedést mutatott. Ugyanakkor az online fogyasztás dominálni kezd: 2024-re az európaiak 75%-a vásárolt vagy rendelt online személyes használatra szolgáló termékeket vagy szolgáltatásokat.

Ebben a kontextusban az AI relevánssá válik a környezetvédelmi politikák számára, mivel befolyásolja a kereskedelmi ajánlásokat, a termékek keresését, a vásárlási chatbotokkal való interakciót, az árakat és azt, ahogyan a fogyasztók eljutnak a termékekhez és szolgáltatásokhoz. Az ügynökség azt mutatja, hogy az AI elősegítheti a fenntarthatóbb választásokat, ha világos, releváns és megbízható információkat nyújt, de ösztönözheti a túlzott fogyasztást is, ha csak a forgalom maximalizálására tervezték.

A tájékoztató említi a digitális termékpásport szerepét is, amely célja, hogy információkat nyújtson a fogyasztóknak és a vállalatoknak az anyagok összetételéről, a szénlábnyomról, a környezeti hatásról, a fenntarthatóságról, a javíthatóságról és a termékek életciklusának végéről.

Az ügynökség hangsúlyozza az AI hatását a vállalati beszerzésekre is. A vállalati beszerzések a szervezetek összes kibocsátásának 92%-tól 96%-áig terjednek, ami fontosá teszi a fenntarthatósági szempontok integrálását ezen a területen a klímaváltozás elleni küzdelem érdekében.

Az AI segíthet a vállalatoknak a beszállítók elemzésében, a körkörös vagy alacsonyabb kibocsátású lehetőségek azonosításában, a klímaváltozási és geopolitikai kockázatok előrejelzésében az ellátási láncokban és a logisztika optimalizálásában.

A közbeszerzések esetében az ügynökség emlékeztet arra, hogy az EU kormányai évente közel 2000 milliárd eurót költenek, ami körülbelül a Unió GDP-jének 15%-át teszi ki, és a közbeszerzések körülbelül 10%-át teszik ki az EU üvegházhatású gázkibocsátásának. Az AI segíthet a hatóságoknak környezeti és társadalmi szempontokat alkalmazni a pályázatokban, és jobban nyomon követni a szerződések hatását időben.

A legközvetlenebb kockázatok a digitális infrastruktúrából származnak. Az ügynökség azt mutatja, hogy az adatközpontok 2024-re a globális villamosenergia-fogyasztás körülbelül 1,5%-át, míg Európában körülbelül 3%-át képviselik. Néhány államban a nyomás sokkal nagyobb: Írországban az adatközpontok meghaladják a teljes villamosenergia-fogyasztás 20%-át.

Az adatközpontok villamosenergia-fogyasztása 2026-ra várhatóan 1.050 terawattóra lesz. Összehasonlítva egyes államok fogyasztásával, ez a szint az adatközpontokat a világ ötödik helyére helyezné, Japán és Oroszország között.

Az ügynökség azt mutatja, hogy Európa már 15%-át képviseli a globális adatközponti villamosenergia-fogyasztásnak, míg az Egyesült Államok 45%-ot, Kína pedig 25%-ot képvisel. Az adatközpontok gyors növekedése, amelyet nagyrészt az AI okoz, várhatóan majdnem megduplázza az ágazat villamosenergia-igényét Európában 2030-ra.

Egy másik kockázat a vízfogyasztás. Az AI vízigényt generál az adatközpontok hűtése, az áramtermelés és a félvezetők gyártása révén. A tájékoztató szerint az AI által táplált adatközpontok éves vízfogyasztása a hűtés és az áramtermelés érdekében 2028-ra körülbelül 1.068 milliárd literre nőhet, egy alapforgatókönyv szerint, tizenegyszer annyira, mint a 2024-re vonatkozó becslések.

Az ügynökség figyelmeztet, hogy ez a növekedés fokozhatja a versenyt az ipari, mezőgazdasági és háztartási vízfogyasztók között, különösen a már vízhiányos régiókban. Ezért a digitális politikákat szorosabban kell összekapcsolni a víz, energia és környezet szabályaival.

A tájékoztatók figyelmet fordítanak a kritikus nyersanyagokra is. Az AI infrastruktúra olyan anyagoktól függ, mint a gallium, germánium, indium, palládium és tantál, amelyeket fejlett félvezetőkben, mikroelektronikában és optikai kommunikációban használnak. Európa magas importfüggősége és a bányászat és finomítás globális koncentrációja növeli a geopolitikai és ellátási kockázatokat.

Az ügynökség azt mutatja, hogy ezen anyagok kitermelése és feldolgozása környezeti és társadalmi hatásokat gyakorol, beleértve a magas energiafogyasztást, a szennyezést, a biodiverzitás csökkenését és az emberi jogokkal kapcsolatos kockázatokat.

A kormányzás területén az ügynökség a következtetéseit az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvényéhez, az AI kontinens akciótervéhez, a felhő- és AI-fejlesztési jövőbeli törvényhez és az Európai Zöld Megállapodás céljaihoz köti. Az AI törvény átláthatósági kötelezettségeket vezet be a széles körben használt modellekre vonatkozóan, beleértve az energiafogyasztás dokumentálását és jelentését, de az ügynökség megjegyzi, hogy a modellek használati fázisában, amelyet inferenciának neveznek, a felhasznált energia csak részben van lefedve.

A tájékoztatók óvatos megközelítést kérnek, világos fenntarthatósági célokkal, integrált értékelésekkel és koherenciával a digitális, klímavédelmi, energetikai, fogyasztási és körkörös gazdasági politikák között. Az ügynökség azt mutatja, hogy a most hozott döntések fogják meghatározni, hogy az AI hozzájárul-e egy fenntarthatóbb, versenyképesebb és biztonságosabb Európához, vagy fokozza azokat a nyomásokat, amelyeket csökkenteni kellene.

A Környezetvédelmi Ügynökség ezeket az elemzéseket Európa kettős átmenetének keretében helyezi el, azaz a gazdaság egyidejű átalakítása a dekarbonizáció és a digitalizáció révén. Ez az átmenet a versenyképességgel, a rezilienciával és a stratégiai autonómiával kapcsolatos, geopolitikai verseny, magas energiaárak és külső függőségek kontextusában az energiában, technológiákban és kritikus nyersanyagokban.

Az EU politikái arra törekednek, hogy a digitalizációt felhasználják az Európai Zöld Megállapodás, a klímasemlegesség, a biodiverzitás védelme, a szennyezés csökkentése és a körkörös gazdaság támogatására. Az ügynökség azonban figyelmeztet, hogy a digitalizáció nem automatikusan zöld, és irányítani kell a szabványok, átláthatósági szabályok, fenntartható közbeszerzések, öko-tervezési kritériumok és fogyasztóvédelem révén.

Az EU számára a tét kettős: hogy az AI-t és a digitalizációt innovációra, versenyképességre és jobb döntésekre használják, de elkerüljék, hogy a digitális infrastruktúra és az online fogyasztási modellek növeljék a környezeti nyomást. Az ügynökség azt javasolja, hogy a digitális politika és a környezetvédelmi politika együtt, ne külön-külön legyenek kezelve.

Legfrissebb hírek