Az Európai Bizottság Magyarországot bíróság elé állítja a kiskereskedőket veszteséges értékesítésre kényszerítő árplafonok miatt.

Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy Magyarországot a Európai Unió Bírósága elé terjeszti olyan szabályok miatt, amelyek korlátozzák az élelmiszerek és drogériák árréseit. Brüsszel szerint a bizonyos élelmiszerekre vonatkozó 10%-os és bizonyos drogériákra vonatkozó 15%-os plafonok elsősorban a Magyarországon kívüli vállalatokat érintik, nem engedik meg a kiskereskedőknek, hogy fedezzék költségeiket, és megsérthetik a letelepedés szabadságát és a szolgáltatási irányelvet.

Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy Magyarországot a Európai Unió Bírósága elé terjeszti az élelmiszerek és drogériák értékesítési árréseire vonatkozó korlátozások miatt. Brüsszel azt állítja, hogy a magyar szabályok elsősorban a Magyarországon kívüli vállalatokat érintik, és kényszerítik a kiskereskedőket, hogy veszteséggel értékesítsenek termékeket.

Röviden

Az Európai Bizottság Magyarországot a EU Bírósága elé terjeszti.

A ügy a bizonyos élelmiszerekre vonatkozó 10%-os és bizonyos drogériákra vonatkozó 15%-os árrésplafonokat célozza.

A Bizottság szerint a megállapított árrések túl alacsonyak ahhoz, hogy a kiskereskedők fedezni tudják a valós költségeiket.

Brüsszel úgy véli, hogy az intézkedések diszkriminálhatják a Magyarországon kívüli vállalatokat, és megsérthetik a letelepedés szabadságát.

A eljárás két ügyet céloz: élelmiszerek és nem élelmiszer termékek, amelyeket drogériákban értékesítenek.

Magyarország 2025-ben nemzeti szabályokat vezetett be, amelyek korlátozzák a beszerzési ár és az értékesítési ár közötti különbséget bizonyos termékek esetében. Néhány élelmiszer esetében a maximális árrés 10%-ra, míg bizonyos drogériák esetében 15%-ra lett megállapítva. Az Európai Bizottság szerint ezek a határok messze elmaradnak a kiskereskedelmi kereskedelem valós költségeitől.

A probléma nem csupán a termék beszerzési ára. A kiskereskedők bérleti díjat, szállítást, tárolást, bérköltségeket, boltfenntartási költségeket, közüzemi díjakat, adókat és egyéb működési költségeket is fizetnek. A Bizottság rámutat, hogy az átlagos árrés körülbelül 30% az élelmiszer-kiskereskedelemben és 35% a drogériákban, míg a valós profit sokkal alacsonyabb, körülbelül 3-4%.

Brüsszel azt állítja, hogy Magyarország összekeveri a beszerzési ár és az értékesítési ár közötti különbséget a vállalatok profitjával. Valójában ebből a különbségből kell fedezni a működési költségeket. Ha a maximális árrés túl alacsony, a kiskereskedők veszteséggel értékesíthetnek.

A szabályok nemcsak árrésplafonokat írnak elő. A kiskereskedőknek a plafon bevezetése előtt is meg kell tartaniuk a forgalmazott termékek mennyiségét. A Bizottság úgy véli, hogy ez a kombináció veszteségeket okoz a meglévő szereplők számára, és eltünteti az új belépő vállalatok számára a Magyarország piacára való belépés ösztönzőit.

A intézkedéseket kezdetben ideiglenes szabályokként vezették be, de a magyar hatóságok többször is meghosszabbították őket. 2026 májusában ezeket állandó jogszabályokká alakították a 2005-ös kereskedelmi törvény módosításával.

A Bizottság úgy véli, hogy az intézkedések diszkrét és aránytalan követelményeket támaszthatnak, megsértve a szolgáltatási irányelvet és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 49. cikkét, amely garantálja a letelepedés szabadságát. Ez a szabadság lehetővé teszi a tagállamok vállalatainak, hogy letelepedjenek és tevékenységüket folytassák egy másik tagállamban, indokolatlan akadályok nélkül.

Brüsszel számára a tét a piacra való egyenlő hozzáférés. Ha egy tagállam olyan szabályokat vezet be, amelyek aránytalanul érintik a külföldi vállalatokat, vagy vonzótlanná teszik a gazdasági tevékenységet, a belső piac fragmentálódhat. A Bizottság hangsúlyozza, hogy a közszolgáltatóknak tiszteletben kell tartaniuk az egyenlő bánásmódot, és nem szabad korlátozniuk a gazdasági tevékenységeket, kivéve, ha arányos közérdekű indok áll fenn.

A ügynek két összetevője van. Az első a kiskereskedelmi élelmiszerek értékesítésére vonatkozó korlátozásokra vonatkozik, az INFR(2025)2052 ügyben. A második hasonló korlátozásokra vonatkozik bizonyos nem élelmiszer termékekre, amelyeket drogériákban értékesítenek, az INFR(2025)2102 ügyben.

A Bizottság 2025 júniusában késedelmi értesítéseket küldött Magyarországnak, és 2025 decemberében indokolt véleményeket. Mivel az európai végrehajtó hatóság úgy véli, hogy Magyarország továbbra is megsérti az EU jogot, az ügyek most az Európai Unió Bírósága elé kerülnek.

https://2eu.brussels/ro/news/comisia-europeana-da-ungaria-in-judecata-pentru-plafoane-de-pret-care-ar-forta-retaileri-sa-vanda-in-pierdere