Az EU szankciókat jelent be az Ukrajna megszállt területein tartott oroszországi választások szervezői és jelöltjei ellen

Az intézkedések azokat is érintik, akik felelősek az oroszországi szabad és tisztességes választások lehetőségének aláásásáért. Az Európai Unió nem ismeri el az ukrán megszállt területeken tartott szavazást és annak eredményeit, a nyilatkozat azonban nem nevezi meg a szankcionálandó személyeket, és nem határoz meg ütemtervet.

Az Európai Unió bejelenti, hogy szankciókat vezet be az ukrán megszállt területein tartott oroszországi választások szervezői és jelöltjei, valamint az oroszországi szabad és tisztességes választások lehetőségének aláásásáért felelős személyek ellen. A nyilatkozat megerősíti, hogy az EU nem ismeri el a megszállt területeken tartott szavazást és annak eredményeit, de nem nevezi meg a szankciókkal sújtandó személyeket.

Röviden
Az EU szankciókat jelent be az ukrán megszállt területeken tartott oroszországi választások szervezésében részt vevők és az ottani jelöltek ellen. Az intézkedések azokat is érintik, akik felelősek az Oroszországon belüli szabad és tisztességes választások lehetőségének aláásásáért.

Az el nem ismerés a Krímben, Szevasztopolban, valamint Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon régiók megszállt részein tartott szavazásra vonatkozik. Az EU szerint a választások ottani megszervezése sérti a nemzetközi jogot és Ukrajna szuverenitását.

A nyilatkozat nem közöl névsort, és nem vezet be automatikusan szankciókat. A korlátozó intézkedésekhez a Tanács jogi aktusaira van szükség; a döntést egyhangúlag kell elfogadni. Az intézkedések típusa és elfogadásuk határideje nincs meghatározva.

Az EU a Jabloko jelöltjeinek a szövetségi listán való indulásból történt kizárására, valamint arra hivatkozik, hogy Oroszország nem hívott meg EBESZ-megfigyelőket. Az Unió szerint a választókat megfosztották a valódi választási lehetőségektől és a szavazás pártatlan, független értékelésétől.

Az EU álláspontja a Duma Oroszország által 2026. szeptember 18–20. között megtartott választására vonatkozik. A Krími Autonóm Köztársaságban, Szevasztopol városában, valamint Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon régiók megszállt részein szervezett szavazás sérti a nemzetközi jogot, beleértve az ENSZ Alapokmányát, valamint Ukrajna szuverenitását – áll az EU Tanácsa által közzétett nyilatkozatban.

Az Unió kijelenti, hogy „nem ismeri el, és soha nem is fogja elismerni” sem e választások megszervezését az ukrán megszállt területeken, sem azok eredményeit. Ezt az el nem ismerést kifejezetten az Ukrajna területén tartott szavazásra fogalmazták meg. Az oroszországi választással kapcsolatban az EU a demokratikus feltételek romlását ítéli el, és szankciókat jelent be a szabad és tisztességes választások lehetőségének aláásásáért felelős személyek ellen.

A bejelentés önmagában nem jelent új szankciós listát. A korlátozó intézkedések alkalmazásához a Tanácsnak el kell fogadnia a megfelelő jogi aktusokat. A döntéshez a tagállamok egyhangú határozata szükséges, és azt közzéteszik az EU Hivatalos Lapjában; a vagyonbefagyasztáshoz rendeletre is szükség van. A listákra felvett személyek az Európai Unió Törvényszéke előtt megtámadhatják a döntést a Tanács által ismertetett eljárás szerint.

Általánosságban az EU egyéni szankciói vagyonbefagyasztást és utazási tilalmat is magukban foglalhatnak. A választásokról szóló nyilatkozat nem pontosítja, hogy ezek közül mely intézkedéseket alkalmazzák, illetve hány személyt érintenek majd.

Az oroszországi választásokkal kapcsolatos bírálat a politikai verseny szavazás előtti korlátozásán alapul. Az EU a Jabloko párt jelöltjeinek a szövetségi listán való indulásból történt kizárására hivatkozik, és a pártot az egyik utolsó megmaradt ellenzéki erőként, valamint az egyetlen háborúellenes programmal rendelkező pártként írja le. Az Unió értékelése szerint ez a kizárás tovább csökkentette az orosz választók lehetőségeit.

Az EU azzal vádolja az orosz hatóságokat, hogy fokozták az elnyomást annak megakadályozása érdekében, hogy a demokratikus ellenzék kihívást intézzen a hatalommal szemben. A nyilatkozat elemzők és független megfigyelők beszámolóira hivatkozik az adminisztratív és igazságügyi eszközök háborúellenes személyekkel szembeni visszaélésszerű alkalmazásáról, valamint a független információkhoz való hozzáférés korlátozásáról. Az Unió szerint ezek a gyakorlatok megfosztották a választókat az ország jövőjével kapcsolatos valódi választási lehetőségtől.

Egy másik bírálat Oroszország azon döntésére vonatkozik, hogy nem hívott meg megfigyelőket az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetből (EBESZ). A választások megfigyelésére vonatkozó kötelezettségvállalást az 1990-es koppenhágai dokumentum rögzíti. Ez előírja, hogy a nemzeti választásokra – a jogszabályok keretei között – meg kell hívni a részt vevő államok és az érintett szervezetek megfigyelőit, akiknek ugyanakkor nem szabad beavatkozniuk a választási folyamatba. Az EU értékelése szerint a meghívás elmaradása akadályozta a választás pártatlan és független vizsgálatát ebben a keretben.

Az Unió és a tagállamok kijelentik, hogy továbbra is támogatni fogják az orosz civil társadalmi szervezeteket, az emberi jogi jogvédőket és a független sajtót. A bejelentett szankciók esetében a nyilatkozat nem határoz meg elfogadási határidőt, és nem azonosítja a listákra felveendő személyeket.

https://2eu.brussels/ro/news/ue-anunta-sanctiuni-pentru-organizatorii-si-candidatii-alegerilor-ruse-din-teritoriile-ocupate-ale-ucrainei