A CEPS azt mondja, hogy az Ebola gócpont teszteli az Európai Unió képességét a globális egészségügyi ellenálló képesség kiépítésére.

A jelenlegi Ebola-járvány a Demokratikus Köztársaságban és Ugandában tesztelheti az új európai egészségügyi ellenállósági programot, állítja Cosima Lenz a CEPS elemzésében. A járvány már meghaladta a 670 megerősített esetet és 135 halálesetet, de a valós számok ennél magasabbak is lehetnek a megfigyelési, tesztelési és jelentési problémák miatt. Az elemzés figyelmeztet, hogy az Egyesült Államok globális egészségügyi finanszírozásának csökkentése gyengítette a válaszadási képességet a régióban, és az Európai Uniónak meg kell mutatnia, hogy képes-e átalakítani ellenállósági stratégiáját koordinációvá, közbizalomra és konkrét támogatásra a terepen.

A jelenlegi Ebola-járvány a Demokratikus Köztársaságban és Ugandában döntő pillanattá válhat az Európai Unió globális egészségügyi ellenállósági programja számára, állítja Cosima Lenz a CEPS által közzétett elemzésében. A tét nem csupán az, hogy az EU képes-e pénzt vagy felszerelést küldeni, hanem az, hogy képes-e koordinálni a partnereket, támogatni a helyi egészségügyi rendszereket, és leküzdeni a bizalmatlanságot és a dezinformációt egy olyan válságban, ahol minden késlekedés új fertőzési láncokat jelenthet.

Röviden
A jelenlegi Ebola-járvány meghaladta a 670 megerősített esetet, főként a Demokratikus Köztársaságban, de Ugandában is.

A megerősített halálesetek száma meghaladja a 135-öt, de a CEPS elemzése figyelmeztet, hogy a számok csak részleges képet adhatnak.

A járvány egy olyan variánst érint, amelyhez nincs hatékony vakcina vagy kezelés, az elemzés szerint.

Az Egyesült Államok globális egészségügyi finanszírozásának 2025-ös csökkentése gyengítette a megfigyelést, a tesztelést, a logisztikát és a válaszadási képességet több országban.

A CEPS szerint az Európai Uniónak be kell bizonyítania, hogy globális egészségügyi ellenállósági kezdeményezése működhet a gyakorlatban, nem csupán stratégiai dokumentumként.

A Demokratikus Köztársaság már számos Ebola-járványon átesett a vírus 1976-os azonosítása óta, beleértve a 2018-2020-as járványt, amely több mint 2200 halálesetet okozott. A jelenlegi járványt, amelyet a WHO 2023. május 17-én nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánított, azonban különböző problémák kísérik.

A CEPS elemzése azt mutatja, hogy a járvány meghaladta a 670 megerősített esetet, főként a Demokratikus Köztársaságban, de Ugandában is, egyre növekvő aggodalommal a Dél-Szudán felé való esetleges terjedés miatt. A megerősített halálesetek száma meghaladja a 135-öt, de a számok hiányosak lehetnek a folyamatos megfigyelési, tesztelési és jelentési nehézségek miatt.

A járvány nemcsak a betegség miatt aggasztó, hanem a környezet miatt is, amelyben zajlik. Az elemzés szerint az érintett variáns nem rendelkezik hatékony vakcinával vagy kezeléssel, és a helyi egészségügyi rendszereknek olyan időszakban kell reagálniuk, amikor a hagyományos nemzetközi támogatás gyengébb.

A CEPS a jelenlegi sebezhetőséget az Egyesült Államok globális egészségügyi finanszírozásának 2025-ös jelentős csökkentésével köti össze. Évtizedek óta az Egyesült Államok támogatása segítette az epidemiológiai megfigyelést, a laboratóriumokat, a logisztikát, a személyzet képzését és a vészhelyzeti válaszmechanizmusokat. A költségvetési megszorítások kulcsszereplőket távolítottak el, beleértve egy Ebola-válaszra specializálódott csapatot is.

Egy Ebola-járvány során a gyors esetazonosítás, a kontaktusok nyomon követése és a közösségek együttműködésének meggyőzése döntő fontosságú. Ha ezek a mechanizmusok gyengülnek, az esetek izolálása és nyomon követése sokkal nehezebbé válik, és a betegség elterjedhet, mielőtt a hatóságok tiszta képet kapnának a helyzetről.

Az elemzés figyelmeztet arra, hogy a finanszírozási megszorítások "veszélyesen kiszolgáltatottá" tették a régiót, ahol az egészségügyi intézmények nem rendelkeznek elegendő védőfelszereléssel vagy megfigyelési kapacitással. Ilyen körülmények között a járványra adott válasz nemcsak a kezelésektől függ, hanem az egészségügyi rendszer alapvető működésétől is.

Az Európai Unió számára ez a járvány a globális egészségügyi programjának próbája. A COVID-19 járvány után az EU megpróbálta magát erősebb szereplőként bemutatni a globális egészségügyben, beleértve a globális egészségügyi ellenállósági kezdeményezést is.

Ez a kezdeményezés a partnerországok által vezetett egészségügyi rendszerekre, a válságok előkészítésére és kezelésére, a beszállítói láncok és a termelési kapacitások diverzifikálására, a tudományba vetett bizalomra és egy koherensebb globális egészségügyi architektúrára helyezi a hangsúlyt. A CEPS megjegyzi, hogy ezek a célok pontosan illeszkednek a jelenlegi Ebola-járvány által feltárt sebezhetőségekhez.

Az EU már nyújtott pénzügyi és technikai támogatást a járványra adott válaszhoz, és az utóbbi években befektetett az afrikai megfigyelési, kutatási és felkészülési kapacitásba, beleértve az Ebola-kutatást és a szennyvíz megfigyelését. A CEPS szerint ezek a befektetések az európai célok gyakorlati kifejeződései, de egyben azt is jelzik, hogy az EU-val szembeni elvárások növekednek, ahogy más donorok visszavonulnak.

Az első nagy kihívás a koordináció. Egészségügyi válságok idején a pénz nem elegendő, ha a nemzetközi szereplők, a helyi hatóságok, a humanitárius szervezetek és az egészségügyi intézmények nem tudják világosan, ki mit csinál, ki dönt, és hogyan oszlanak meg a felelősségek. Az elemzés azt mutatja, hogy az Egyesült Államok régóta a fő szereplő, aki képes volt összehívni és koordinálni az ilyen válaszokat, de a visszavonulásuk befolyásolta a hitelességet és a koordinációs képességet.

A CEPS megjegyzi, hogy az EU már 2022-ben a globális egészségügyi stratégiában és a globális egészségügyi ellenállósági kezdeményezésben facilitátorként és koordináló szereplőként határozta meg magát. De egy ambíció megfogalmazása egy stratégiai dokumentumban nem jelenti automatikusan azt, hogy képesek lesznek azt megvalósítani egy vészhelyzetben, a terepen, több szereplővel és korlátozott erőforrásokkal.

A második kihívás a dezinformáció. Ebola-járványok során a hatóságokba vetett bizalmatlanság, a betegség eredetével kapcsolatos hamis elméletek és a külső szereplőkkel szembeni gyanakvás megakadályozhatja a tesztelést, az izolálást, a kontaktusok nyomon követését és a kezelést. Ha az emberek nem hiszik, hogy a betegség létezik, vagy azt hiszik, hogy az orvosi beavatkozások veszélyesek, az egészségügyi válasz még akkor is kudarcot vallhat, ha erőforrások állnak rendelkezésre.

Az elemzés emlékeztet arra, hogy a WHO a dezinformációt a globális egészségügy számára jelentős fenyegetésként azonosította. A járvány megmutatta, hogy milyen gyorsan erodálódhat a közbizalom, és az Ebola különösen a közösségek együttműködésére támaszkodik, mivel az esetek gyors azonosítása és izolálása elengedhetetlen.

A CEPS megjegyzi, hogy az európai egészségügyi ellenállósági kezdeményezés elismeri a tudományba vetett bizalom fontosságát és a hamis információk elleni küzdelmet. Az elemzés azonban azt mondja, hogy a dokumentum kevés részletet ad arról, hogy az EU hogyan fogja támogatni a nyilvános kommunikációt, a helyi szereplőket és a dezinformáció elleni küzdelmet az egészségügyi vészhelyzetek idején.

Ahhoz, hogy az ellenállóság a gyakorlatban működjön, az EU-nak túl kell lépnie a nyilatkozatokon. Ez azt jelenti, hogy támogatni kell a hiteles helyi kommunikációt, bevonni a közösségi vezetőket, erősíteni az egészségügyi hatóságok képességét a kockázatok és beavatkozások magyarázatára, valamint előkészíteni ezeket a mechanizmusokat, mielőtt válság törne ki.

Az elemzés hangsúlyozza, hogy a kérdés nem az, hogy az EU képes-e helyettesíteni az Egyesült Államokat, vagy hogy a legnagyobb globális donorává válhat az egészségügyben. A valódi teszt az, hogy az EU képes-e operatívan megvalósítani saját vízióját: koordináció a partnerek között, támogatás a sérült országok által meghatározott prioritásokhoz, bizalom a közösségekkel és a kritikus megfigyelési és válaszadási hiányosságok gyors betöltése.

Ez a megközelítés rugalmasságot igényel. A hosszú távú fejlesztési keretek fontosak, de egy akut járvány esetén gyors döntésekre, a terepen alkalmazkodott támogatásra és a válaszadás képességére van szükség, amikor a rendszerek nyomás alatt állnak.

A CEPS következtetése az, hogy az egészségügyi ellenállóságot nem a kormányok által közzétett stratégiák alapján mérik, hanem azon képességük alapján, hogy cselekedjenek, amikor olyan járványok lépnek fel, mint az Ebola. Az Európai Unió számára a kérdés az, hogy képes-e vízióját az ellenállóságról kézzelfogható valósággá alakítani.

https://2eu.brussels/ro/news-articles/ceps-spune-ca-focarul-de-ebola-testeaza-capacitatea-uniunii-europene-de-a-construi-rezilienta-sanitara-globala