Az Európai Parlament üdvözli az Európai Unió Bíróságának döntését a magyar anti-LGBTIQ+ törvény ellen.

A Európai Unió Bírósága úgy döntött, hogy Magyarország törvénye, amely diszkriminálja az embereket szexuális irányultságuk és nemi identitásuk alapján, ellentétes az EU acquis-jával, áll a Parlament által közzétett reakcióban. Tineke Strik, a Parlament Magyarországgal kapcsolatos 7. cikkely szerinti eljárásának jelentéstevője a döntés után tett nyilatkozatában kijelentette, hogy az ítélet egyértelmű elismerése a Magyarországon élő LGBTIQ+ közösséget érő megbélyegzésnek, zaklatásnak és jogsértéseknek.

Röviden

A Parlament kijelenti, hogy a CJUE a magyar törvény ellen döntött, amely diszkriminálja az embereket szexuális irányultságuk és nemi identitásuk alapján.

Tineke Strik kijelenti, hogy a döntés elismeri a Magyarországon élő LGBTIQ+ közösséget érő megbélyegzést, zaklatást és jogsértéseket.

A Parlament arra kéri az új magyar kormányt, hogy hajtsa végre a döntést, és teljes mértékben állítsa helyre ennek a közösségnek a jogait.

Az ügy a 2021-es törvényből ered, amelyben a magyar kormány korlátozta bizonyos anyagok terjesztését 18 év alatti személyek számára.

Az Európai Bizottság Magyarországot a Bíróság elé citálta, és az Európai Parlament 2023-ban csatlakozott az ügyhöz.

Reakciójában Tineke Strik a döntést úgy jellemezte, mint "a Magyarországon élő LGBTIQ+ közösséget érő megbélyegzés, zaklatás és jogsértések egyértelmű elismerését, amelyeket Orbán rezsimje okozott". Hozzátette, hogy véleménye szerint most a magyar kormány új feladata, hogy biztosítsa a döntés végrehajtását, és "a közösség jogainak valódi és teljes helyreállítását" helyezze a jogállamiság helyreállítására irányuló tervei középpontjába. Ugyanebben a nyilatkozatban Strik kijelenti, hogy bármilyen korlátozottabb megoldás aláásná e reformok hitelességét.

A Parlament közleménye hangsúlyozza a döntés szélesebb következményeit is. Strik szerint a döntés következményekkel jár Magyarországon túl is, mivel tisztázza, hogy az Unió értékei, amelyeket az EU Szerződés 2. cikkelye rögzít, nemcsak politikai mechanizmusok révén védhetők, hanem közvetlenül a Bíróság előtt is megítélhetők. E logika mentén a képviselőnő arra kéri a Bizottságot, hogy folytassa ennek az útnak a használatát, valahányszor súlyos és rendszerszintű jogsértések merülnek fel az Unió alapvető értékeivel kapcsolatban.

A jogi ügy háttere a 2021-ben Magyarországon elfogadott jogszabályhoz kapcsolódik. A Parlament által bemutatottak szerint a magyar kormány akkor olyan szabályokat vezetett be, amelyek korlátozzák az olyan anyagok terjesztését, amelyek bátorítják vagy leírják azt, amit a törvény a születéskor hozzárendelt nemi identitás eltérésének, nemváltoztatásnak vagy az azonos neműek közötti kapcsolatoknak nevez. amikor ezek az anyagok 18 év alatti személyeknek szólnak. Az Európai Bizottság a CJUE-hez fordult, mivel úgy véli, hogy ez a jogszabály sérti a belső piac szabályait, az emberek alapvető jogait és az Európai Unió értékeit összességében.

A Parlament emlékeztet arra, hogy 2023-ban csatlakozott az ügyhöz, összhangban a jogok védelmében folytatott állandó álláspontjával az LGBTQ+ jogok és alapvető szabadságok védelmében az Európai Unióban. E beavatkozás célja, a közlemény szerint, az volt, hogy hozzájáruljon a Magyarországon diszkriminatív törvények ellen indított jogi ügy megerősítéséhez.

A Parlament a döntést egy szélesebb keretbe helyezi a jogállamiságról folytatott vitában Magyarországon. A szöveg emlékeztet arra, hogy a sokszínűség és a diszkriminációmentesség alapvető értékek az Európai Parlament számára, és rögzítve vannak az Európai Unió Alapjogi Chartájában. Ugyanakkor a közlemény rámutat arra, hogy a Parlament többször is elítélte az európai értékek visszaszorulását Magyarországon, beleértve a 2025 novemberében készült köztes jelentését is a 7. cikkely szerinti eljárásról, amelyet 2018-ban indítottak képviselők, ahol aggodalmát fejezte ki a "LGBTIQ+ propaganda" elleni küzdelem ürügyén hozott diszkriminatív intézkedések miatt.

Formulációjával az Európai Parlament reakciója azt jelzi, hogy az intézmény a CJUE döntését nem csupán egy konkrét ügy ítéleteként, hanem a jogi rend és a nemzeti jogszabályok közötti összecsapás mérföldkövének tekinti, amelyeket alapvető jogokkal és a szerződésekben rögzített értékekkel összeegyeztethetetlennek tartanak. Ugyanakkor a végrehajtásra helyezett hangsúly azt mutatja, hogy a Parlament szempontjából a Bíróság döntése most egy új szakaszt nyit meg, amely a Magyarországon élő LGBTIQ+ közösség számára konkrét jogok tényleges megvalósítását célozza.

A 2021-es magyar törvénnyel kapcsolatos ügy egy szélesebb konfliktus része az európai intézmények és Budapest között a jogállamiság, az alapvető jogok és a TUE 2. cikkében rögzített értékek tiszteletben tartása terén. Az Európai Parlament szerint a 2018-ban indított 7. cikkely szerinti eljárás továbbra is a politikai keret, amelyben ezeket a fejleményeket elemzik.

A Parlament által hivatkozott döntés nemcsak a Magyarországon élő LGBTIQ+ személyek jogai szempontjából releváns, hanem a politikai és jogi eszközök közötti kapcsolat szempontjából is az Unió alapvető értékeinek védelmében. Az intézmény által közvetített üzenet az, hogy a Bíróság joggyakorlata közvetlen eszközzé válhat súlyos és rendszerszintű jogsértések esetén.