Az Európai Parlament követeli a megfizethető lakhatási politikák végrehajtásának megkezdését.

Az Európai Parlament és az Európai Bizottság kedden megvitatta a megfizethető lakhatási politikák végrehajtását, különös figyelmet fordítva a finanszírozásra, az építésre, a felújításra, valamint a fiatalok és a hátrányos helyzetű csoportok lakhatáshoz való hozzáférésére.

Röviden

Az eseményt az Európai Parlament lakhatási válsággal foglalkozó különbizottsága és az Európai Bizottság szervezte. A résztvevők megvitatták a lakhatási válság elemzéséről az európai intézkedések végrehajtására való áttérést. A Parlament a lakhatást a 2028–2034 közötti többéves pénzügyi keret jövőbeli prioritásának tekinti, és kifejezetten a köz- és szociális lakhatásra vonatkozóan dedikált finanszírozást kér. A megbeszélések a köz- és magánberuházások mobilizálására, a felújításra, a moduláris építésre és a lakások további pénzügyi eszközökkel való terhelésének elkerülésére összpontosítottak. A fiatalok és a diákok lakhatáshoz való hozzáférését külön tárgyalták, figyelembe véve a magas költségeket és a nagyvárosokban lévő helyek hiányát.

Az európai parlamenti képviselők kedden találkoztak az Európai Bizottság képviselőivel, döntéshozókkal, civil társadalmi szereplőkkel, pénzügyi intézményekkel és állampolgárokkal, hogy megvitassák, hogyan lehet a lakhatási politikákat végrehajtani az Európai Unióban.

A magas szintű eseményt az Európai Parlament lakhatási válsággal foglalkozó különbizottsága és az Európai Bizottság szervezte. A résztvevők az európai lakhatási válságra vonatkozó intézkedések gyakorlati alkalmazásáról beszéltek.

Irene Tinagli, a különbizottság elnöke kijelentette, hogy a találkozó a válság elemzéséről a végrehajtásra való áttérést jelzi. Elmondta, hogy a bizottság több mint egy éve dolgozik az Európai Bizottsággal, döntéshozókkal, civil társadalmi szereplőkkel, pénzügyi intézményekkel és állampolgárokkal a válság okainak azonosítása és konkrét megoldások kidolgozása érdekében.

„A mai esemény a lakhatási válság európai megközelítésében az elemzésről a végrehajtásra való áttérést jelzi. Több mint egy éve a bizottságunk szorosan együttműködik az Európai Bizottsággal, döntéshozókkal, civil társadalmi szereplőkkel, pénzügyi intézményekkel és állampolgárokkal, hogy azonosítsa a válság mélyebb okait, és konkrét megoldásokat dolgozzon ki, amelyek minden dimenziót érintenek. A mai találkozó lehetőséget adott arra, hogy arra összpontosítsunk, hogyan lehet ezeket az intézkedéseket most hatékonyan megvalósítani” – mondta Tinagli.

Kijelentette, hogy a Parlament és a Bizottság világos ütemtervet állított fel, és a lakhatás először szerepel a Parlament prioritásai között az EU következő költségvetésében. Tinagli hangsúlyozta, hogy a megfelelő és megfizethető lakhatáshoz való hozzáférésnek középpontjában kell állnia minden olyan stratégiának, amely a kohézió és Európa versenyképességének erősítésére irányul.

„A feltételek adottak: a Parlament és a Bizottság világos ütemtervet állított fel, és a lakhatás először szerepel a Parlament prioritásai között az EU következő költségvetésében. Készen állunk arra, hogy lépéseket tegyünk, és számítunk a tagállamok és a regionális és helyi hatóságok elkötelezettségére. A megfelelő és megfizethető lakhatáshoz való hozzáférés biztosítása mindenképpen középpontjában kell állnia minden olyan stratégiának, amely a kohézió és Európa versenyképességének erősítésére irányul” – mondta Tinagli.

Az első vita a lakhatási átmenet finanszírozásáról szólt. A résztvevők megvitatták a Parlament legutóbbi jelentését, amely a lakhatást a következő többéves pénzügyi keret prioritásaként azonosítja, 2028–2034 között, és arra kérték az EU társjogalkotóit, hogy biztosítsanak dedikált finanszírozást a lakhatásra, különösen a köz- és szociális lakhatásra.

A résztvevők hangsúlyozták a köz- és magánberuházások mobilizálásának szükségességét, beleértve a paneurópai befektetési platformot és a meglévő európai eszközöket, mint például az InvestEU és a Szociális Alap. A vita a hátrányos helyzetű csoportok számára nyújtott támogatásokat is magában foglalta.

A civil társadalom képviselői hangsúlyozták, hogy a jelenlegi válság nemcsak a nem elegendő beruházások következménye, hanem spekulatív gyakorlatok is hozzájárulnak. Garanciákat kértek a lakások további pénzügyi eszközökkel való terhelésének megakadályozására.

A második vita a lakhatási kínálatról szólt. Néhány felszólaló a közigazgatási eljárások egyszerűsítését és a szabályozási keret harmonizálását javasolta a költségek csökkentésének módjaként.

A résztvevők azonban hangsúlyozták, hogy a kínálat növelése nem történhet a környezetvédelmi és energetikai normák rovására. A lakhatási politikáknak támogatniuk kell a társadalmi befogadást, a klímaváltozással szembeni ellenálló képességet és a hosszú távú hozzáférhetőséget.

Az építőipari egyesületek kiemelték az off-site és moduláris építés előnyeit, beleértve a gyorsabb szállítást, a költséghatékonyságot, a hulladékcsökkentést és a jobb energetikai teljesítményt. Ugyanakkor hangsúlyozták a felújítás felgyorsításának szükségességét az új épületek mellett.

Az utolsó vita a lakhatáshoz való hozzáférésre összpontosított, különösen a fiatalok és a hátrányos helyzetű csoportok számára. Ifjúsági és diák szervezetek képviselői elmagyarázták a megfizethető lakhatáshoz való hozzáférés nehézségeit a nagyvárosokban, ahol a diákok számára elérhető szállások gyakran elégtelenek és drágábbak, mint a hagyományos lakások.

A lakhatásért és energiáért felelős biztos, Dan Jørgensen, a Európai Beruházási Bankkal folytatott munkájára hivatkozott, amely lehetőségeket keres a lakhatáshoz való hozzáférés megkönnyítésére, beleértve a diákokat is. Megemlítette a közszolgáltatók által a magas nyomású ingatlanpiacokon hozható intézkedések iránti nagyobb világosság szükségességét is.

Az Európai Parlament 2026. március 11-én elfogadta ajánlásait a lakhatási válságról az Európai Unióban, célul tűzve ki a megfelelő, fenntartható és megfizethető lakhatás előmozdítását. Az Európai Bizottság 2025 decemberében bemutatta az első európai megfizethető lakhatási tervet.

Az EU lakhatási válságával foglalkozó különbizottságot azért hozták létre, hogy elemezze a válság dimenzióit és európai válaszokat dolgozzon ki. Az Európai Bizottsággal közösen szervezett esemény a finanszírozásra és az intézkedések végrehajtására helyezte a hangsúlyt, beleértve az EU jövőbeli többéves költségvetését, a befektetési eszközöket és a nemzeti, regionális és helyi hatóságok bevonását.

A lakhatási válság eltérően érinti a tagállamokat, de a bérleti díjakra nehezedő nyomás, a fiatalok lakhatáshoz való nehéz hozzáférése és az energetikai felújítás szükségessége közös témákká váltak az európai szociális kohézió, versenyképesség és zöld átmenet vitájában.