Az új Eurobarométer azt mutatja, hogy az Európai Unióban a kis- és középvállalkozások 46%-ának nehézségei vannak a megfelelő kompetenciákkal rendelkező munkavállalók megtalálásában, miközben a harmadik országokból történő toborzás továbbra is korlátozott. Csak minden hetedik vállalat próbált az elmúlt két évben harmadik országbeli állampolgárokat alkalmazni, és ezek közül több mint a felük a folyamatot nehéznek írta le.
Az Európai Unióban a kis- és középvállalkozások közel fele nehézségekkel küzd a megfelelő kompetenciákkal rendelkező munkavállalók megtalálásában, derül ki az Európai Bizottság által bemutatott új Eurobarométerből.
A felmérés azt mutatja, hogy a harmadik országokból történő toborzás továbbra is korlátozott, még akkor is, ha a szakképzett munkaerő hiánya befolyásolja az európai vállalatok versenyképességét. Csak minden hetedik kis- és középvállalkozás próbált az elmúlt két évben harmadik országbeli munkavállalókat alkalmazni.
Röviden
Az európai KKV-k 46%-a azt mondja, hogy nehézségeik vannak a megfelelő kompetenciákkal rendelkező munkavállalók megtalálásában.
Csak a KKV-k 14%-a próbált az elmúlt két évben munkavállalókat toborozni az Európai Unión kívül.
A harmadik országbeli állampolgárokat toborzó vállalatok közül 54% a folyamatot nehéznek írta le.
A leggyakoribb akadályok az adminisztratív és bevándorlási eljárások, a megfelelő jelöltek hiánya és a nyelvi akadályok.
Az Európai Bizottság a felmérés eredményeit összekapcsolja az EU Talent Pool jövőjével, amely az első európai platform a nemzetközi toborzásra a munkaerőhiányos foglalkozásokban.
A vállalatok által említett legfőbb akadály az adminisztratív és bevándorlási eljárások bonyolultsága, amelyet a válaszadók 31%-a említett. Ezt követi a megfelelő jelöltek megtalálásának nehézsége, amelyet a vállalatok 25%-a említett, és a nyelvi akadályok, amelyeket 24% jelzett.
Az adatok azt mutatják, hogy a legtöbb vállalat közvetlenül kezeli a harmadik országbeli munkavállalók toborzását. A Bizottság megjegyzi, hogy a nemzetközi toborzáshoz elérhető közpublicitás ismerete alacsony, míg a magán toborzó ügynökségek használata jelentősen magasabb a nemzetközi alkalmazások esetében.
A megkérdezett vállalatok azt is jelzik, hogy milyen típusú támogatás tenné a harmadik országbeli toborzást hozzáférhetőbbé. 31% pénzügyi támogatást kér, 25% információkat és útmutatást, 23% segítséget kér a jelöltek megtalálásához, 20% a munkahelyi integrációhoz kér támogatást, míg 18% bevándorlási és áthelyezési támogatást jelez.
Roxana Mănezatu, a szociális jogokért és kompetenciákért, minőségi munkahelyekért és képzésért felelős végrehajtó alelnök azt mondta, hogy a KKV-k alapvető fontosságúak az európai gazdaság számára, és körülbelül 99%-át képviselik a vállalkozásoknak.
„A KKV-k létfontosságúak az EU gazdaságához, körülbelül 99%-át képviselik a vállalkozásoknak. Meg kell találniuk a megfelelő kompetenciákkal rendelkező embereket az EU versenyképességének ösztönzéséhez. A megfelelő információk és támogatási csatornák biztosításával a KKV-k számára megkönnyíthetjük a szakképzett külföldi munkavállalók alkalmazását a munkaerőhiány és a kompetenciák csökkentése érdekében az EU-ban” – mondta Mănezatu.
Hozzátette, hogy az EU Talent Pool jövője segíthet a munkaerőhiányos foglalkozásokban a szakképzett külföldi munkavállalók és a szabad állások összekapcsolásában.
Magnus Brunner, a belügyekért és bevándorlásért felelős biztos azt mondta, hogy az adatok azt mutatják, hogy szükség van a vállalatok támogatására a tehetségek vonzásában.
„Az európai KKV-k 46%-ának nehézségei vannak a személyzet megtalálásában. Több mint a fele nehéznek tartja a harmadik országból történő toborzást. Ez világosan mutatja, hogy segítenünk kell a vállalatokat a tehetségek vonzásában” – mondta Brunner.
A biztos összekapcsolta a felmérés eredményeit az EU vízumpolitikai stratégiájával, amelynek célja a nemzetközi toborzás megkönnyítése a digitalizálás, a bürokrácia csökkentése és az oktatásból a munkába vagy vállalkozásba való egyszerűbb átmenet révén.
Az EU Talent Pool-t a Bizottság az első nemzetközi toborzási platformként mutatja be az Unió szintjén. Célja, hogy összekapcsolja a munkaerőhiányos foglalkozások szabad állásait a harmadik országbeli munkavállalókkal.
A Eurobarométer eredményei a Bizottság két szélesebb politikai irányvonalához kapcsolódnak: az EU vízumpolitikai stratégiájához és az európai menekültügyi és migrációs menedzsment stratégiához. Mindkét dokumentum hangsúlyozza a szükségességét a folyamatok egyszerűsítésének és felgyorsításának, amelyek révén Európa vonzhatja a szükséges kompetenciákat, beleértve a képesítések és készségek elismerését is.
A Bizottság a harmadik országokkal való tehetségpartnerekről is említést tesz. Egy nemrégiben aláírt példa az Indiai Köztársasággal kötött megállapodás, amely magában foglalja a diákok, kutatók és munkavállalók vonzását Európába. Az első bejelentett eredmény egy Európai Jogi Kapu Iroda, amelyet egyedi információs és támogató pontként terveztek a diákok, kutatók és az információs és kommunikációs technológiai szektor munkavállalóinak mobilitásához.
A európai gazdaság számára az adatok strukturális feszültséget mutatnak: a vállalatoknak kompetenciákra van szükségük ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak, de a nemzetközi toborzási mechanizmusok még mindig nehezen használhatók sok KKV számára. A harmadik országbeli munkavállalók számára a tét az, hogy a jövőbeli európai eszközök átalakítják-e a munkaerőpiacra való belépést egy világosabb, gyorsabb és kiszámíthatóbb folyamattá.
Legfrissebb hírek
23:08
22:58
22:57
22:55
22:54
További hírek megtekintése