Az európai biztos, Andrius Kubilius egy Ukrajnát is magában foglaló Európai Védelmi Uniót kér.

Andrius Kubilius, az európai védelmi és űrpolitikai biztos Vilniusban kijelentette, hogy Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia a kontinens hagyományos védelméért a NATO keretein belül, egy egységes védelmi piacot kell építenie, és integrálnia kell Ukrajnát az európai biztonsági architektúrába. A NATO Parlamenti Közgyűlése előtt elmondott beszédét a keleti flankot érintő fenyegetések, dezinformációk és provokációk hátterében mondta el.

Andrius Kubilius, az európai védelmi és űrpolitikai biztos arra kérte Európát, hogy építsen egy Európai Védelmi Uniót, hozzon létre egy valódi egységes védelmi piacot, és integrálja Ukrajnát az európai biztonsági architektúrába, egy Vilniusban, a NATO Parlamenti Közgyűlése előtt elmondott beszédében.

Kubilius elmondta, hogy a találkozó egy „fenyegetések, dezinformációk, provokációk” időszakában zajlik Litvánia és az egész keleti flank számára, „a Balti-tengertől a Fekete-tengerig”. Teljes szívből kifejezte „teljes szolidaritását” a találkozón jelen lévő román barátokkal, és üdvözölte a NATO főtitkárának, Mark Rutte-nek az ígéretét, hogy megvédi a NATO területének minden centiméterét.

Röviden

Andrius Kubilius kijelentette, hogy az európaiaknak vállalniuk kell a fő felelősséget Európa hagyományos védelméért a NATO keretein belül.

Az európai biztos támogatta egy Európai Védelmi Unió és egy erősebb európai pillér létrehozását a NATO-n belül.

Figyelmeztetett, hogy Oroszország még mindig többet termel, mint az Európai Unió a védelem terén, ami stratégiai kockázatokat teremt.

Kubilius bírálta az egységes európai védelmi piac hiányát, a verseny hiányát és a katonai beszerzések során a közvetlen megbízások gyakori alkalmazását.

Arra kérte Ukrajna integrálását az Európai Védelmi Unióba és egy esetleges Európai Biztonsági Tanácsba.

Kubilius beszéde három téma köré épült: az európai védelmi architektúra jövője, az európai védelmi ipar és Ukrajna. A biztos elmondta, hogy a NATO és az Európai Unió ugyanazt a célt szolgálja, Európa szabad, biztonságos és békés fenntartását, de eltérő hozzájárulásokkal: a NATO „katonai erőt” hoz, míg az EU „pénzügyi és ipari erőt” biztosít.

Az első témában Kubilius elmondta, hogy az amerikai szövetségesek azt kérik az európaiaktól, hogy vállalják a fő felelősséget Európa hagyományos kollektív védelméért a NATO keretein belül. A kérdést úgy fogalmazta meg, mint egy átmenetet a „NATO 3.0”-ra a hidegháború után, amelyben a szövetség európai pillére erősebbé válna.

A biztos ezt az irányt a transzatlanti kapcsolatok megerősítésének feltételeként mutatta be, nem pedig a NATO alternatívájaként. Szerinte Európának képesnek kell lennie arra, hogy „Európaként” működjön, nem csupán 27 tagállam kombinációjaként, beleértve a stratégiai európai képességek fejlesztését is.

A második témában Kubilius bírálta az európai védelmi ipar fragmentáltságát. Elmondta, hogy Oroszország „még mindig többet termel, mint az EU”, és hogy ez veszélyes, mivel kísértéseket teremthet Vlagyimir Putyin számára. Ugyanakkor összehasonlította az ukrán védelmi termelés fejlődését az európai ütemmel, kijelentve, hogy Ukrajna 2022 óta 50-szeresére növelte a termelését, elérve az 50 milliárd eurót.

A biztos elmondta, hogy Ukrajnában, ahol verseny, piaci szabályok és gyors innováció létezik, ellentétben az Európai Unióval, amelynek nincs egységes védelmi piaca, túl kevés a verseny, túl kevés az innováció és az ipari bővülés is elégtelen. Azt állította, hogy az EU kormányai védik a nemzeti iparokat, 70-80%-ban a fő nemzeti beszállítók által termelt termékeket vásárolnak, és a közbeszerzési eljárások 80%-ában közvetlen megbízásokat használnak, nyilvános pályázat nélkül, hivatkozva az Európai Unió működéséről szóló szerződés 346. cikkében előírt kivételre.

Kubilius számára ez az ipari probléma doctrinális következményekkel is jár. Elmondta, hogy a hagyományos védelmi beszállítók befolyásolják a kormányzati keresletet, és ezzel befolyásolhatják a nemzeti katonai doktrínákat is. E logika mentén a harc az EU egységes védelmi piacáért egyben a nemzeti védelmi doktrínák modernizálásáért is folyik.

A harmadik témában a biztos kérte a támogatás növelését Ukrajna számára, hogy Kijev képes legyen győzni, és hogy Putyint egy igazságos béke tárgyalására kényszerítse. Elmondta, hogy ez többe fog kerülni, mint a jelenlegi támogatás, de hogy a tétlenség végül sokkal többe fog kerülni.

Kubilius Ukrajnát „Európa és a világ legjobb katonai erejének” nevezte, és hangsúlyozta, hogy nehéz lenne megérteni, ha Európa nem tekintené ennek az erőnek az integrálását az európai védelmi architektúrába létfontosságú érdeknek. Azokban a körülmények között, amikor Ukrajna NATO-hoz való csatlakozása még nem elfogadott, és az EU-hoz való csatlakozás hosszabb időt vehet igénybe, arra kérte a nemzeti parlamenteket, hogy támogassák Ukrajna tagságát az Európai Védelmi Unióban.

Andrius Kubilius az európai védelmi és űrpolitikai biztos, aki abban a portfólióban dolgozik, amelyben a Főmegbízottal és a tagállamokkal együttműködve arra törekszik, hogy Európa többet, jobban és európaibb módon költsön a védelem terén.

A vilniusi beszéd az egyik legközvetlenebb érvelés a Bizottság részéről a védelmi együttműködés fragmentáltságáról egy integráltabb európai architektúrára való áttérés érdekében a NATO keretein belül, Ukrajnát a kontinens biztonságának középpontjaként kezelve.

https://2eu.brussels/ro/stiri/comisarul-european-andrius-kubilius-cere-o-uniune-europeana-a-apararii-cu-ucraina-inclusa