Románia áll az utolsó helyen az Európai Unióban a vállalatok mesterségesintelligencia-használata terén – derül ki az Eurostat adataiból, amelyeket szerdán mutatott be a romániai Roweb szoftvercég. 2025-ben a legalább tíz alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások mindössze 5,2%-a használt MI-technológiákat, szemben az uniós 20%-os aránnyal. Ez azt jelenti, hogy a romániai cégek mintegy 95%-a nem alkalmazott ilyen megoldásokat.
Az északi államokhoz képest jelentős a különbség. Dániában az MI-t használó vállalatok aránya elérte a 42%-ot, Finnországban 37,8%, Svédországban pedig 35% volt.
Az idézett adatok az egészségügyi szolgáltatások digitalizációjában tapasztalható lemaradásra is rámutatnak. 2024-ben a románok mindössze 9,1%-a használt weboldalt vagy alkalmazást orvosi időpontfoglalásra, szemben az európai uniós 39,8%-kal. A Roweb által bemutatott tanulmány szerint tízből mintegy négy időpontfoglalási kérelem már az első hívás során meghiúsul. Az esetek csaknem felében a problémát a szabad időpontok hiánya vagy a páciens számára egyértelmű alternatíva hiánya jelenti.
A teljesítési arány eléri a 88,35%-ot, ha ugyanarra a napra kínálnak időpontot, viszont 5,84%-ra csökken, amikor a rendelkezésre állás nem egyértelmű vagy későbbre halasztják. A klinikákhoz érkező hívások mintegy 19%-a árakkal, szolgáltatásokkal vagy a költségek megtérítésével kapcsolatos információkérés.
A Gartner 2026. október 26-án közzétett jelentése szerint az igazgatótanácsok tagjainak 77%-a arra számít, hogy az MI növeli a termelékenységet és csökkenti a kiadásokat. Ennek ellenére a szervezetek mindössze 3%-a teljesíti túl megtakarítási céljait, miközben 38%-uk túllépte az MI-re szánt költségvetést, 85%-uk pedig a következő évben növelni kívánja beruházásait.
’,
Kontextus: Románia előkészíti a mesterséges intelligencia kereteit, és megpróbálja csökkenteni a készségbeli lemaradásokat
A mesterséges intelligencia gazdasági alkalmazásáról szóló megbeszélésekkel párhuzamosan Románia kialakította álláspontját a „határterületi mesterséges intelligenciáról” mint biztonsági és külpolitikai prioritásról. Dan Neculăescu külügyminiszter a Finnország és Norvégia kezdeményezésére létrejött „A Call for Control of Frontier AI Models” találkozón való részvételét követően rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia felgyorsult fejlesztését emberi felügyeletnek, biztonsági szabványoknak és a visszaélésszerű használat elleni szabályoknak, valamint az alapvető jogokat és a demokratikus értékeket védő mechanizmusoknak kell kísérniük.
Az infrastruktúra és a képzés terén az ország megkezdte az ICI București által működtetett és az EuroHPC JU által finanszírozott RO AI Factory projekt megvalósítását, amelynek célja a mesterségesintelligencia-alkalmazások fejlesztése, betanítása és tesztelése 2027 végéig. A projekt célja továbbá, hogy technikai támogatás, képzés és mentorálás révén demokratizálja a start-upok és kkv-k hozzáférését a mesterséges intelligenciához szükséges erőforrásokhoz.
Ugyanakkor a korábbi adatok jelentős digitáliskészség-hiányra hívták fel a figyelmet: a Monitorul Social az Eurostat (2025) alapján Romániát az EU utolsó helyére sorolta az alapvető vagy annál magasabb szintű digitális készségekkel rendelkező lakosság aránya tekintetében.
