Több mint a fele az OECD-országok közül azt tervezi, hogy emeli a nyugdíjkorhatárt a népesség elöregedése miatt.

A OECD kétéves jelentése szerint a tagállamok több mint fele a népesség elöregedésére válaszul tervezi a nyugdíjkorhatár emelését. Átlagosan a normál nyugdíjkorhatár 2024-ben 63,9 évről nő a nőknél és 64,7 évről a férfiaknál 65,9 évre és 66,4 évre azok számára, akik jelenleg kezdenek dolgozni. Jelentős eltérések vannak az országok között, Luxemburg, Szlovénia és Kolumbia 62 éves nyugdíjkorhatárt tart fenn, míg Dánia és Észtország 70 évre vagy annál többre emelkedik.

Ez a tendencia a demográfiai elöregedés által meghatározott, amely nyomást gyakorol a nyugdíjrendszerekre. Becslések szerint 2050-re a 65 év feletti és az aktív népesség aránya 33-ról 52-re nő. Dél-Korea, Spanyolország, Olaszország és Görögország tapasztalja a legnagyobb növekedést. Ezenkívül a nyugdíjkorhatárhoz közeli személyek foglalkoztatási rátája alacsony bizonyos országokban, mint például Spanyolország és a latin-amerikai országokban. A jelentés szerzői előrejelzik, hogy az OECD országokban a nyugdíjkiadások a GDP 8,8%-ról 10%-ra nőnek 2050-re.