Peter Magyar negatív példaként mutatja be Romániát a magyar Országgyűlésben: „Pontosan látjuk, hová vezet, amikor egy kormány nem állítja meg a pazarlást, a korrupciót és a lopást”

Gabriel Dumitrache

20 október 2026, 12:26

Aktuális

Tibor Illyes / AP / Profimedia

Mindig nézd híreinket a Google-on

Magyarország miniszterelnöke, Peter Magyar hétfőn, október 19-én a budapesti parlamentben bírálta Romániát és Franciaországot, miközben bemutatta a 2027-es költségvetési tervezetet. Negatív példaként állította őket a közpénzek kezelésében, és azzal vádolta a kormányokat, hogy nem korlátozták a túlzott kiadásokat, a korrupciót és a lopást.

A nyilatkozatok olyan időszakban hangzottak el, amikor Magyarország megpróbálja csökkenteni költségvetési hiányát, és előkészíteni az euró bevezetését. A hiányt 2026-ra a GDP 7,5%-ára becsülik, a budapesti kormány pedig 2027-re 4,9%-os szintet céloz meg, amelyet 2030-ig 3% alá kíván csökkenteni. A Reuters által megkérdezett elemzők azonban 5,3%-os hiányra számítanak.

A bevételek növelése érdekében a kormány vagyonadót készít elő, magasabb adókat vetne ki az energetikai vállalatokra, és megemelné a nagyvállalatok nyereségadóját. Ezzel egyidejűleg több mint 2 000 milliárd forint többletkiadást irányoztak elő nyugdíjakra, közalkalmazotti bérekre, családi támogatásokra és adócsökkentésekre. A piacok pozitívan reagáltak, a forint pedig az euróval szemben az elmúlt négy hét legmagasabb szintjét érte el.

Olvasd el ezt is: Nicușor Dan összehívja a CSAT-ot a Fekete-tenger biztonsági helyzetének elemzésére

Kontextus: Magyart büntetőeljárás érinti, és adóügyi intézkedéseket jelentett be, miközben politikai vitákban Romániát használja célpontként

Mielőtt bemutatta volna a 2027-es költségvetést, a magyar miniszterelnököt, Péter Magyart, a magyar ügyészek kihallgatták a 2024-es incidenshez kapcsolódó ügyben, amelyben azzal gyanúsítják, hogy elvette egy őt filmező férfi telefonját, majd a Dunába dobta. A kihallgatásra Budapesten került sor, miután a parlament szeptember 28-án megvonta mentelmi jogát; Magyar nyilvánosan kijelentette, hogy nem ismerte el a cselekményt.

Ugyanebben az összefüggésben Magyar arra kérte a Tisza Párt parlamenti frakcióját, hogy egyhangúlag szavazza meg mentelmi jogának felfüggesztését a vizsgálat keretében, és adóügyi irányt is felvázolt: Magyarország 2027. január 1-jétől megadóztatta volna a „nagy vagyonokat”, a kormány által eredetileg ígértnél szigorúbb szabályokkal.

Külföldön, a parlamenti bírálatokat megelőzően, Magyar Romániát példaként használta az energetikai infrastruktúráról szóló vitákban: a paksi atomerőmű (amelyet maximális kapacitáson működőként mutattak be) működését összehasonlította a cernavodăi erőmű leállásával, a Duna alacsony vízállásának következtében.