INSCOP felmérés: A románok a NATO-ra és Franciaországra számítanak az ország védelmében, de haboznak, amikor arról van szó, hogy katonai segítséget nyújtsanak a szövetségeseknek.

A orosz támadás Romániára vonatkozó forgatókönyvben a válaszadók kétharmada úgy véli, hogy az országot "nagyon" vagy "meglehetősen" nagy mértékben védené a NATO, amely továbbra is a nemzeti biztonság fő védelmi pajzsa (66,6%), a legújabb INSCOP Research felmérés "4 év háború Ukrajnában" szerint. Részletezve, 35,3% "nagyon" bízik a NATO képességében, hogy megvédje Romániát, míg 31,3% "meglehetősen" bízik, csupán 12,7% jelezte alacsony bizalmi szintjét, és 17% szinte egyáltalán nem bízik.

A Románia védelmére beavatkozó országok rangsorában Franciaország áll az élen (47,7% "nagyon nagy" + "meglehetősen nagy mértékben"), követi az Egyesült Államok (46,6%), Németország (44,6%) és az Egyesült Királyság (38,1%). Ez a bizalmi profil azt mutatja, hogy a románok mind az észak-amerikai (USA, NATO), mind az európai (Franciaország, Németország, Egyesült Királyság) pillért alapvetőnek tartják Oroszország elrettentésében.

Kik védik meg Romániát a románok szerint: Franciaország nagyobb bizalmat élvez, mint az Egyesült Államok, bár a NATO továbbra is a fő pajzs

NATO – a fő garancia:

66,6% úgy véli, hogy a NATO megvédené Romániát "nagyon" vagy "meglehetősen" nagy mértékben. A bizalom magasabb a PSD, PNL és USR szavazói, a férfiak, a 30 év alatti fiatalok, a felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek és a bukarestiek körében. A NATO-val szembeni szkepticizmus kifejezettebb az AUR szavazói, a 30-59 éves korosztály és az alapfokú végzettséggel rendelkezők körében.

USA – stratégiai pillér, de ellentmondásosabb:

18,3% úgy véli, hogy az Egyesült Államok "nagyon nagy mértékben" megvédené Romániát, 28,3% "nagy mértékben", míg szinte a fele (46,9%) alacsony vagy nagyon alacsony szintű beavatkozást jelez. A bizalom magasabb a PNL szavazói, a férfiak, a 30 év alatti fiatalok és a főváros lakói körében, míg az USR szavazói és a 45-59 éves korosztály a legszkeptikusabbak az amerikai beavatkozással szemben.

Franciaország – az európai támogatás észlelt vezetője:

23,6% úgy véli, hogy "nagyon nagy mértékben" megvédené Romániát, 24,2% "meglehetősen nagy mértékben", de 31% "nagyon kis mértékben vagy egyáltalán nem" hajlandó beavatkozni. A bizalom magasabb a PNL és USR szavazói, a 30 év alatti fiatalok és a 60 év feletti, felsőfokú végzettséggel rendelkező, bukaresti és nagyvárosi lakosok körében, különösen a közszolgáltatások területén.

Németország – fontos partner, árnyalt észlelés:

17,3% "nagyon nagy mértékben", 27,4% "nagy mértékben", míg szinte egyharmad (31,6%) úgy véli, hogy Németország "nagyon kicsit vagy egyáltalán nem" segítene. A legnagyobb bizalom a PNL és USR szavazói, a férfiak, a 30 év alatti fiatalok, a felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek és a bukarestiek körében található, míg a szkepticizmus kifejezettebb az AUR szavazói, az alapfokú végzettséggel rendelkezők és a vidéki lakosok körében.

Az Egyesült Királyság – mérsékeltebb támogatás:

14,6% "nagyon nagy mértékben" hisz a beavatkozásban, 23,6% "meglehetősen nagy mértékben", de 36,4% "nagyon kis mértékben vagy egyáltalán nem" hajlandó segíteni. A bizalom magasabb a PNL és USR szavazói, a férfiak, a fiatalok és a 60 év feletti, felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek körében; a legszkeptikusabbak az AUR szavazói, a nők és a 30-44 éves korosztály.

A románok és a NATO kötelezettségei: csökkenő katonai támogatás a szövetségesek számára

A NATO-val szembeni elvárások tükrében a románok hozzáállása megváltozik, amikor a kérdés arra terelődik, hogy mit kellene tennie Romániának, ha egy NATO-tagállamot támadnának meg. Csak 40,9% véli úgy, hogy az országnak teljes mértékben vállalnia kell a szövetséges kötelezettségeit és katonai segítséget kell nyújtania a megtámadott államnak, szemben a 2022-es 51%-kal. Ez körülbelül 10 százalékpontos csökkenést jelent négy év háború után Ukrajnában.

A vélemények megoszlása egyre inkább a "minimális részvétel" megoldására hajlik:

40,9% – Romániának katonai segítséget kell nyújtania a megtámadott szövetségesnek (51,1% 2022 februárjában; 51,2% 2022 májusában). 27,4% – nem vesz részt a háborúban, de orvosi és élelmiszersegélyt küld (relatíve stabil szint 2022-hez képest).19,6% – Romániának semlegesnek kell maradnia (12,2% 2022 februárjában; 15,9% 2022 májusában, tehát jelentős növekedés).5,5% – Romániának ki kell lépnie a NATO-ból (6,2% 2022 februárjában; 3% 2022 májusában).6,5% – nem tudják/nem válaszolnak (2022-hez képest növekvő).

A kötelezettségek szigorú betartásának támogatása csökken, míg a semlegesség iránti hajlandóság növekszik, és a szövetségből való kilépés radikális opciója továbbra is kisebbségi, de tartós. A PNL és USR szavazói a NATO-párti mag, akik a legjobban támogatják a katonai beavatkozást a szövetséges oldalán, míg az AUR szavazói nagyobb arányban találhatók a semlegességet preferálók táborában.

Hogyan változott a percepció négy év háború alatt

A háború kezdete óta eltelt négy év alatt az INSCOP adatai fokozatosan romló hajlandóságot mutatnak a katonai szolidaritásra a szövetségesekkel, míg a NATO biztonsági védőernyőjébe és a nyugati nagyhatalmakba vetett bizalom összességében viszonylag magas marad. Ha 2022-ben, nem sokkal Oroszország inváziója után, a válaszadók több mint fele hajlandó volt, hogy Románia egyértelműen teljesítse a NATO kötelezettségeit katonai támogatással, ma ez a szegmens 41% alá csökkent, miközben a "semleges" opció több mint 7 százalékponttal nőtt.

Másrészt a NATO Románia védelmi képességébe vetett bizalom (66,6% "nagyon nagy" + "meglehetősen nagy mértékben") és a nyugati nagyvárosok (különösen Párizs, Washington, Berlin és London) iránti bizalom azt mutatja, hogy a románok nem kérdőjelezik meg a biztonsági architektúra alapjait, hanem egyre inkább vonakodnak a szövetséges konfliktusába való részvétel közvetlen költségeitől. Ez a disszonancia a NATO támogatásával kapcsolatos elvárások és a katonai támogatás nyújtására való hajlandóság között egy olyan társadalmat tükröz, amely egyre sebezhetőbbnek érzi magát, de próbálja minimalizálni a belső kockázatokat.

A szociológiai kutatás  "4 év háború Ukrajnában. A román közvéleményre gyakorolt mély hatás" az INSCOP Research által készült 2026. január 28. – február 6. között, a New Strategy Center megbízásából.

Metodológia: A felmérést az INSCOP Research végezte a New Strategy Center megbízásából. Az adatokat 2026. január 28. – február 6. között gyűjtötték. A kutatási módszer: kérdőíves interjú. Az adatokat CATI módszerrel (telefonos interjúk) gyűjtötték, a minta mérete 1100 fő. A minta reprezentatív a jelentős társadalmi-demográfiai kategóriák (nem, életkor, foglalkozás) számára Románia nem intézményesített lakosságában, 18 éves és idősebbek körében. Az adatok maximális megengedett hibája ± 3%, 95%-os megbízhatósági szinten.