A Ceaușescu iránti nosztalgia vészjelzés a román demokrácia számára – figyelmeztet a CEPA

A románok csaknem kétharmada Nicolae Ceaușescut jó vezetőnek tartja az ország élén – derül ki az INSCOP 2025-ben, a Romániai Kommunista Bűnök Kivizsgálásának és a Román Száműzetés Emlékének Intézete (IICCMER) megbízásából készített felméréséből. Az eredmények képezik a Center for European Policy Analysis (CEPA) által közzétett, a korábbi közép-európai amerikai tudósító, William Echikson által jegyzett elemzés alapját, amely arra figyelmeztet, hogy a kommunista rendszer idealizálása gyengítheti a demokrácia megszilárdítását.

Az INSCOP 2025. június 25. és július 3. között végzett felmérése szerint a válaszadók 66,2%-a úgy véli, hogy Ceaușescu jó vezető volt Románia számára, míg 24,1%-uk rossz vezetőnek tartja. Ugyanakkor a románok 48,4%-a szerint 1989 előtt jobban éltek, 75,1% úgy véli, hogy nagyobb volt a közbiztonság, 65,1% pedig azt állítja, hogy kevesebb volt a korrupció.

A kommunista időszakkal kapcsolatos kedvező benyomások itt nem érnek véget: a megkérdezettek 66,4%-a szerint az állam jobban gondoskodott az állampolgárokról, 77,2% pedig úgy véli, hogy Románia gazdagabb volt a forradalom előtt. A felmérés azonban egy fontos ellentmondásra is rámutat: a válaszadók 80,9%-a elismeri, hogy 1989 előtt kevesebb szabadság volt, mint jelenleg.

Mit mond a CEPA elemzése?

William Echikson a kommunista Romániával kapcsolatos közvetlen tapasztalataiból kiindulva készítette elemzését. Egy 1986-os látogatása során sötét utcákkal, szinte üres üzletekkel és nélkülözésekkel szembesülő lakossággal rendelkező Bukarestet ír le. Három évvel később, miután megpróbált kapcsolatba lépni egy disszidenssel, az újságírót a Securitate őrizetbe vette és kiutasította.

Amikor 2026 nyarán visszatért Romániába, Echikson elmondása szerint lenyűgözte Bukarest átalakulása, valamint a fiatal szakemberek előtt álló lehetőségek, akik közül sokan külföldön tanultak és technológiai tapasztalattal rendelkeznek. Ennek ellenére azt tapasztalta, hogy a kommunizmus iránti nosztalgia még a magas jövedelmű, nyugati oktatásban részesült családokban is fennmaradt, ahol a nagyszülők vágyakozva emlékeznek az 1970-es évek állítólagos „biztonságára”.

A szerző ezt a nosztalgiát szelektív emlékezettel magyarázza: a gazdasági bizonytalanság által sújtott emberek számára vonzónak tűnhet a garantált munkahely és az állam által biztosított lakás gondolata. A probléma – hangsúlyozza – az, hogy ez a kép figyelmen kívül hagyja a politikai elnyomást, a Securitate ellenőrzését, a személyi kultuszt, a fogyasztási korlátozásokat, a lakások hidegét, az áramkimaradásokat és az élelmiszerek adagolását a diktatúra utolsó éveiben.

Miért aggasztó az eredmény?

A CEPA szerint a felmérés nem feltétlenül jelenti azt, hogy a románok a diktatúra visszatérését szeretnék, de rávilágít a kollektív emlékezet sebezhetőségére. Egy autoriter rendszer idealizálása kedvező terepet teremthet olyan populista üzenetek számára, amelyek rendet, védelmet és egyszerű megoldásokat ígérnek összetett gazdasági problémákra, esetenként az egyéni szabadságjogok csorbítása árán.

Echikson a jelenséget az 1989 után fennmaradt egyenlőtlenségekkel is összekapcsolja. Bár Románia jelentős gazdasági és társadalmi fejlődést ért el, különösen a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozás után, a fejlődés előnyei nem jutottak el egyenletesen minden közösséghez. A modernizált főváros és az alapvető infrastruktúrát nélkülöző egyes vidéki térségek közötti különbségek táplálhatják az elégedetlenséget, és hitelesebbé tehetik a kommunista múlthoz kapcsolódó ígéreteket.

Az elemzés arra is felhívja a figyelmet, ahogyan a múltat a nyilvánosságban bemutatják. A szerző látogatása a Primăverii-palotában, a Ceaușescu család egykori rezidenciájában, amelyet múzeummá alakítottak, arra készteti, hogy kijelentse: a diktátornak tulajdonított „eredmények” kiemelése a visszaélések és a nélkülözést előidéző politikák kellő bemutatása nélkül eltorzíthatja a kommunizmusról alkotott közvéleményt.

Figyelmeztetés az egész régió számára

Az IICCMER a felmérés közzétételének kapcsán a totalitarizmus iránti nosztalgiát olyan sebezhetőségként írta le, amely akár a nemzetbiztonságot is érintheti. Echikson szerint Románia tapasztalatait a többi egykori kelet-európai kommunista államnak is érdemes figyelemmel kísérnie, mivel a gazdasági fejlődés önmagában nem elegendő az autoriter múlt idealizálásának megakadályozásához.

A CEPA elemzésének következtetése egyértelmű: Románia szabadságot, lehetőségeket és a kommunista időszakénál jelentősen magasabb fejlettségi szintet nyert, az INSCOP 2025-ös felmérésének eredményei azonban azt mutatják, hogy a társadalom jelentős része továbbra is nosztalgiával tekint erre a múltra. A mai demokratikus valóság és a kommunizmus idealizált emlékezete közötti ellentmondás jelenti a szerző szerint a legfontosabb vészjelet.