A buzăui eset előtt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felhívta a figyelmet egy egészségügyi intézményekben tapasztalt csalárd gyakorlatra, amelynek során kiszolgáltatott helyzetben lévő betegeket fiktíven „megvizsgáltak”. Horațiu Moldovan elmondta, hogy ezeket a szolgáltatásokat automatikusan jelentették a CNAS felé elszámolás céljából, noha a betegek ténylegesen nem tartózkodtak az intézményekben, és egyes esetekben 5–7 napos kórházi tartózkodással szerepeltették őket a rendszerben anélkül, hogy jelen lettek volna.
Ugyanakkor korábbi nyomozások során az egészségügyi terület más típusú szabálytalanságait is vizsgálták: a Botoșani Megyei Mavromati Kórházban házkutatásokat tartottak egy sikkasztás és hivatali visszaélés miatt indított ügyben, a nyomozók pedig azt vizsgálták, hogyan kezelték a különleges szabályozás alá eső gyógyszereket, valamint hogyan vezették a munkaidő-nyilvántartást, beleértve azokat a lehetséges jelenléti íveket is, amelyeket „pihenőnapokon” rögzítettek, amikor az alkalmazottak állítólag nem dolgoztak.
.webp)
