ÖSSZEFOGLALÓ Az Adamescu-ügy és August Hanning, a német hírszerzés egykori vezetőjének árnyéka

August Hanning (fotó), a német hírszerző szolgálat, a BND 1998 és 2005 közötti korábbi vezetője, egyike volt azoknak a meghatározó személyiségeknek, akik részt vettek Alexander Adamescu, Dan Adamescu üzletember fia Egyesült Királyságból történő kiadatása elleni kampányban. Szerepe az volt, hogy nemzetközi súlyt adjon annak a tézisnek, miszerint Alexander Adamescu egy politikai per áldozata volt Romániában.

Egy magas rangú szövetséges

Alexander Adamescut a román hatóságok egy korrupciós ügyben körözték, 2016-ban pedig Londonban őrizetbe vették egy Románia által kibocsátott európai elfogatóparancs alapján. Ebben az időszakban védőcsapata kiterjedt kampányt folytatott az Egyesült Királyságban, amelyben a bírósági eljárásokat sajtócikkekkel, nyilvános megszólalásokkal és hírszerzési tanácsadással ötvözte Alexander Adamescu védelmében.

August Hanning ebben az összefüggésben a BND, a német külföldi hírszerző szolgálat korábbi vezetőjeként, valamint a német belügyminisztérium korábbi államtitkáraként lépett be. Az európai biztonsági körökben szerzett tekintélye lehetővé tette számára, hogy Adamescu ügyének magas rangú támogatója legyen, különösen az ügy politikai jellegéről és a romániai per kockázatairól folytatott vitákban.

Hanning szerepe a védelemben

A rendelkezésre álló nyilvános források szerint Hanning nem volt Adamescu ügyvédje, és nem ő vezette a brit bíróságok előtti jogi védelmet. Szerepe inkább stratégiai támogatóként és legitimáló személyiségként írható le: a hírszerzésben szerzett múlttal rendelkező személy volt, aki a nyugati nyilvánosságban felerősíthette azt az elképzelést, hogy Adamescu egy politikailag instrumentalizált ügy áldozata lehetett.

Adamescu védelmi kampánya azt állította, hogy az európai elfogatóparancs nem csupán a szokásos igazságügyi együttműködés része volt, hanem egy romániai, feltételezett „párhuzamos állammal” fennálló szélesebb konfliktus része. Hanninget a brit sajtó ehhez a narratívához kapcsolta, többek között a The Telegraph 2020-as, Adamescu kiadatásának szentelt anyagában is, amelyben a neve a korábbi üzletember ügyével együtt jelent meg.

Miért ítélték el Adamescut

Alexander Adamescu ellen a DNA büntetőeljárást indított bírák megvesztegetésének ügyében, fizetésképtelenségi eljárásokkal összefüggésben. A román ügyészek szerint Adamescu részt vehetett egy olyan hálózatban, amelynek célja az igazságügyi döntések befolyásolása volt bizonyos gazdasági érdekek javára.

2016-ban a román bíróságok elfogatóparancsokat adtak ki ellene, amelyeket később európai elfogatóparanccsá alakítottak. Adamescu folyamatosan vitatta a vádakat, azt állítva, hogy a per „előre megtervezett igazságszolgáltatási tévedés” volt, és hogy politikai üldöztetés áldozata lett.

A per menete

A 2016-os londoni őrizetbe vételét követően Adamescut óvadék ellenében szabadlábra helyezték, a kiadatási kérelem elbírálására várva. 2018-ban a brit bírák úgy döntöttek, hogy kiadható Romániának, bár a döntés további eljárások tárgyát képezte.

A kiadatási eljárás során Hanning hivatalos tanúvallomást tett Alexander Adamescu javára, biztonsági és titkosszolgálati szakértőként. A bírák előtt azt állította, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a DNA politikai ügyet konstruált az Adamescu család ellen.

Ezt a tanúvallomást később széles körben idézték és elemezték a brit bírósági indokolásokban (amelyek nyilvánossá váltak), valamint brit jogi elemzőplatformok is átvették. A brit bírák azonban elutasították Hanning érveit, és konkrét bizonyítékok nélküli spekulációknak minősítették azokat, majd jóváhagyták a kiadatást.

Később, 2024-ben a Bukaresti Törvényszék megállapította az Adamescu ügyében készült vádirat semmisségét, így mentesült az adott ügyben felhozott vádak alól. Az ítélet nem igazolja automatikusan a védelmi kampányában tett valamennyi állítást, de azt mutatja, hogy az ügy bírósági útja hosszú, vitatott és számos eljárással terhelt volt.

Hanning letartóztatása

2026 októberében August Hanninget Németországban őrizetbe vették egy külön ügyben, amely kémkedés, államtitkok megszerzésének és hazaárulási kísérletnek a gyanújával kapcsolatos. A német ügyészek azzal gyanúsítják, hogy csaknem 2000 titkos dokumentumot szerzett meg és használt fel, köztük a berlini Kancelláriának szánt információkat is.

A rendelkezésre álló nyilvános információk szerint Hanning letartóztatása nincs közvetlen kapcsolatban az Adamescu-üggyel. Ez egy különálló ügy, amely minősített dokumentumok feltételezett jogellenes hozzáférésére és felhasználására vonatkozik, a gyanú pedig nem egyenlő az elítéléssel.

Mi marad a Hanning–Adamescu-kapcsolatból

Hanning és Adamescu kapcsolatát nyilvános támogatásként és lobbitevékenységként kell értelmezni, nem pedig a román büntetőügyben való operatív részvétel automatikus bizonyítékaként. Hanning hozzájárult az ügy nemzetközivé tételéhez és a brit közvéleményre gyakorolt nyomás növeléséhez, miközben Adamescu vitatta kiadatását.

Végső soron Hanning szerepe az volt, hogy politikai és reputációs súlyt adjon egy már aktív védelemnek, nem pedig az ügyvédek vagy a bíróságok helyettesítése. Az ügy továbbra is példája annak, hogyan válhatnak a korrupciós ügyek sajtókampányok és nemzetközi támogatás révén az igazságszolgáltatási intézmények legitimitásáról szóló küzdelmekké is.

A Perplexity segítségével készült összefoglaló